Balogh Gábor: Folt a taláron
Balogh Gábor barikad.hu 2009.12.21. 20:18

Rövid közleményben tudatta a Fövárosi Bíróság, hogy az egyébként ifi bokszoló K. Rajmundot halált okozó testi sértés bűncselekményéért kerek egy év fogházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte, s ezt még jól fel is függesztették négy évre. Magyarul: Rajmund mehet haza anyucihoz, meg az edzőterembe, hogy tovább tökéletesítse tudását, és legközelebb már egyetlen ütéssel is a másvilágra küldhesse vitapartnerét.
Rajmund egyébként cigány, de ezt most hagyjuk. Nem, mintha ez mellékes tényező volna, nem mintha nem jelezne évek óta tartó vérlázító trendeket - de ezt mások már alaposan kivesézték helyettünk. Rajmund emellett egy nyomorult előember, primitív, vadállati ösztönei által vezérelt pszichopata gyilkológép. De én most erről sem szeretnék írni. Mert Rajmund ebben az ügyben csak mellékszereplő. Ő nem tett mást, mint amire predesztinálva van: megszületett, szép nagy suttyó barom lett belőle, akit egy edzőteremben profi harcossá neveltek, majd brutálisan agyonverte egy osztálytársát. Hozzá hasonló sejthalmazok sajnos százával, ezrével élnek köztünk. Egy részükből agresszív, minden munkahelyén pár hét múlva kirúgott kidobóemberek lesznek, másokból pénzbehajtó, vagy bérgyilkos lesz. Tekintélyes hányaduk egyenruhában, viperával és vadászpuskával védi a neokommunista hatalmat.
Mindig voltak, vannak és lesznek ilyen emberek. Ebben a sztoriban nem a gyilkos a főszereplő – hanem a bíró. Aki egy szép napon felöltözött, talán egy puszit is nyomott indulás előtt gyermekei orcájára, besétált a bíróságra, mérlegre tette egy mocskos, szemét módon elpusztított 18 éves srác életét, majd úgy döntött, hogy ez 12 hónapos elzárást ér a lehető legenyhébb, fogházi körülmények között – de még ezt is csak felfüggesztve. Berekesztette a tárgyalást, és elment tarhonyát zabálni a bírósági menzára. Ezzel le van tudva az ügy, délután még belefér pár kocsmai verekedés jogi elrendezése, oszt' jó napot!
Hát, lószart, kedves bírónő/bíró úr! Amit te a magyar állam talárjában, a magyar állam bíróságán, a magyar állam nevében ma tettél, az meggyalázása nem, csak a magyarságnak, de mindannak, amit ép ésszel emberinek, vagy – horribile dictu – európainak szoktunk nevezni. Én nem tudom, hogy Te ki fia borja vagy, adataidat gondosan őrzik. Hivatásodnál fogva Te, és kollégáid vagytok az egyetlen csoport kerek e hazában, akik mások sorsa felett névtelenül és arctalanul dönthettek. Én nem tudom, és nem is érdekel, hogy kommunista vagy-é, vagy cionista, vagy masiniszta. És arról sincs tuti fülesem, hogy netán cigány, zsidó, kun, vagy zulu felmenőkkel büszkélkedhetsz.
Nem tudom, de piszkosul nem is érdekel. Mert én egészen biztosan tudom, kik közé tartozol. Azok közé, akik mindent tudnak, de semmit sem tapasztaltak. Akik soha, sehol be nem vált, de mantraszerűen ezerszer elhazudott, idegen szemétdombokról idehurcolt, rothadásszagú elméletekkel etetnek minket már évtizedek óta. Akik kenetteljes pofával, fontoskodva affektálnak megértésről és toleranciáról - de csak és kizárólag, ha bűnözőről, deviánsról, perverzről, pszichopatáról, vagy a teremtett világ egyéb ipari hulladékáról van szó.
A Ti szemetekben a normális, dolgozó, családos ember dögunalmas nyárspolgár, míg a narkós, a pedofil, az erőszaktevő, vagy a sorozatgyilkos érdekes, tanulmányozni való eset, szánni való, segítségre, és terápiára szoruló „beteg ember.” A Ti fajtátok szemében a legmocskosabb gaztett objektív oka is egyből mentséggé lényegül át, meghatódtok a gazemberek első kipréselt krodilkönnyeitől is – de az áldozatok szeretteinek zokogására süket a fületek.
Ti az „elfogulatlan szakmaiság” köpönyegét magatokra kanyarítva finnyásan toljátok el magatoktól az összevertek, a kiraboltak, a porig alázottak, az árvává, és özveggyé nyomorítottak jogos dühét – de a tettesek minden összetákolt magyarázkodására áhítattal figyeltek, mintha nem is bűnözők, de igazmondási fogadalmat tett grál-lovagok ülnének a vádlottak padján. Számotokra a bűnösök „bűnbánó magatartása” nagyvonalú, nemes gesztus, de az általuk megtaposottak számára a megbocsátás egyenesen megtisztelő kötelesség.
Ebben az ítéletben egy egész korszak hazug, kétszínű szemlélete lepleződött le. Az ultraliberális jogfilozófia kegyesen mosolygó maszkját levéve igazi, torz, kegyetlen arcával vicsorog ránk. Ha lesz egyszer a Kárpátok alatt igazi rendszerváltás, akkor ennek egyik első lépéseként e beteg szemlélet minden cinikus, vagy idióta képviselőjét száműzni kell a magyar igazságszolgáltatásból! Nem félek leírni: új B-listára van szükség, amelyen valamennyi, gyilkosoknak, erőszaktevőknek, és minden egyéb emberi hulladéknak mentségeket kereső, a társadalom jogosan lesújtani készülő karját újra, meg újra lefogó bírónak és ügyésznek a neve rajta kell, hogy legyen! Nem lesz ez hosszú lajstrom, hiszen e hivatás gyakorlóinak döntő többsége igazságkereső, feladatát alázattal és hittel ellátó szakember. Az ő érdekük is, hogy lemossák az elmúlt évtizedek minden éktelen foltját az évszázadokon át a jog és erkölcs vértjeként tisztelt talárról.
Balogh Gábor
|