A Föld energia központja és szívcsakrája dobogókő!
napitema.blogspot.hu
2016.02.11. 04:59
A kárpátmedence, Európa közepén helyezkedik el és itt található a föld szívszakrája. A kozmoszból ide érkezik az az energia, melyet a szívcsakra pumpál szét a Föld egész területére. Így tudja ezt minden ősi magas kultúrával rendelkező népek is, központja dobogókő amely a szakrális beavatás központja.
Szántai Lajos - Pilis , Buda , Székesfehérvár , Pest , Esztergom
2015.11.03. 10:01
Szántai Lajos - Királyi központ
2015.11.03. 09:59
Szántai Lajos - Dömös (Egy királyi központ bejárata)
2015.11.03. 09:57
Szántai Lajos - Egy rejtező királyi központ életjelei a Pilisben ( 2011.11.26 Pilisszántó )
2015.11.03. 09:56
A pilisi ős-pálos remetét, boldog Özsébet ünnepeljük
Hunhír.info
2013.01.21. 17:05
Boldog Özséb Magyarország régi fővárosában, Esztergomban született 1200 körül. A Teremtőjéhez és a Megváltójához éjjel-nappal jámbor imádságokkal könyörgött. Sokat virrasztott, és minden idejét Isten tiszteletére, elmélkedésre és tanulásra, tanításra fordította.
Dobogókő a szívbéli teremtés formája. A Maria (őstengeri) vallásban őshonos Földanyai termékenység, amely az Atya ősi egyesülése Istenakaratában szentelt nőben,- az emberi természet és az Isteni lényeg teremtő maghelye.
A Pilist egész évben kirándulók, túrázók, síelők százai, amatőr és hivatásos kutatók keresik fel, és valamilyen rejtélyes módon az ideérkezők közül azokat is hamarosan megszállja egyfajta különös nyugalom, akik semmit se hallottak a hely szelleméről. Amit a dalai lámához hasonlóan világszerte sokan tudnak, az a hazai látogatók többsége előtt máig ismeretlen: a Pilis a Kárpát-medence energetikai szempontból kitüntetett helye, őseink szerint az a pont, ahol "az Ég és a Föld összeér".
Megtalálták Attila nagy királyunk és Árpád apánk sírját a Pilisben?
NIF
2012.03.28. 17:51
dr. Lánszki Imre és dr. Kováts László Dezső
Egy mai hír:
Hatalmas felfedezés kapujában áll dr. Lánszki Imre ökológus és dr. Kováts László Dezső, a Műszaki Egyetem egykori professzora. A két tudós a Pilis keleti vonulataiban hőkamerával sírhelyeket azonosított, elméletük szerint Attila hun király és Árpád fejedelem nyughelyét rejti a hegy.
A Pilis szívében rendezvénysorozat a Pilis szakrális történelméről és titkairól a Nemzeti Hírháló támogatásával
NH
2012.01.05. 19:32
1.) 2012. január 07. szombat 17 óra: Szántai Lajos: 2. Egy rejtező királyi központ életjelei a Pilisben
Helyszín: Pilisszántó Kultúrház
Magyar nemzeti értékek boltjával (Kossuth L. u. 65.) szemben (Előadás belépők 1.000,-FT)
Részletek: www.egipatrona.hu
A Pilis?
NH-gombos zé
2011.01.28. 11:10
Szőke István Atilla A Pilis?
Maga az Isten!
Nékem azt mondták, hogy itt a Pilisben,
a hegyek között, itt lakik az Isten.
Elindultam, hát, hogy megkeressem Őt,
felejtettem gondot, teret és időt
s mentem kanyargós, titkos-szép utakon,
rég kidőlt fák fárasztottak utamon
és mentem ősörömű ösvényeken,
sohasem halkult hitvalló énekem.
Végül megálltam s a hegyet figyeltem
s hirtelen, amiért jöttem megleltem
s a csodás tájat magamhoz öleltem.
S jött az örökkévalóság illata,
jött a végtelen mindenség szaga
s éreztem a Pilis, az Isten maga!
Egy 11 km-es barlangot tártak fel a Pilisben
Kuruc.infó
2010.12.19. 20:32
Egy 11 kilométeres, 203 méter mély barlangot tárták fel a Pilis hegységben néhány napja. A barlangászok már 20 éve vizsgálták a járatrendszert, amelyben óriás cseppkövek és nagy csarnokok is találhatók. A most feltárt, az ország harmadik leghosszabb barlangban egyébként még pénzt is hamisítottak.
A Pilisben összessen 46 barlang található, 5-öt kötöttek most össze. A járatokat azért nyitották egybe, hogy feltérképezzék a teljes rendszert. A barlangban emberek is éltek a középkorban. Régészek találtak csontokat és fémeszközöket, sőt olyan maradványokat, amiből arra lehet következtetni, hogy pénzt is hamisítottak ott.
A járatok nagyobb részébe csak képzett barlangászok mehetnek le, mert veszélyes. A barlangnak 10-20 százaléka viszont bejárható, igaz több helyen négykézlábra kell ereszkedni. Aki meg akarja nézni a barlangot csak kutatócsoporttal mehet be.
(Hírszerző)
Piramisok a Pilisben is, az őstudást hirdetik
Hunhír.info-gombos zé
2010.09.02. 11:49
Hazánk egyik legszebb hegysége számos rejtélyt tár a kirándulók elé. Ha nemcsak friss levegőt akarsz szívni, de hazánk egyik legmágikusabb, legtitokzatosabb táját is alaposabban meg akarod ismerni, vedd célba te is! Semir Osmanagić, a boszniai piramisok kutatója szerint a Balkán és a Kárpátok térsége olyan ősi kultúra hordozója, melynek ezen pontok is szerves részét képezhetik.
ELŐSZÓ A szerző 15 évi kutatómunkájának eredményét közli ebben a tanulmányban. A magyar történelem ún. "fehér foltjára" világít rá, amikor számos, ezt igazoló irodalommal alátámasztva, valamint helyszíni vizsgálódásai alapján arra a megállapításra jut, hogy az Árpád-házi királyok fővárosa Os-Buda-vára (Vetus Buda) - Alba Regia - Etzelburg - Herculia - Sicambria - a Pilisben, a Dunakanyarban: Esztergom- Dömös -Dobogókő által határolt területen volt.
Ezzel a kérdéssel a múlt század óta napjainkig többen is foglalkoztak, de hivatalos állásfoglalás nem történt ez ügyben.
Tanulmányát a szerző 1955-ben a Magyar Nemzeti Múzeum Történettárának "Árpád-kori Buda nyomai a Pilisben" címmel, majd a Magyar Tudományos Akadémiának nyújtotta be "Attila és az Árpádok romvárosa a Pilisben" címmel.
A mai Óbuda és a régi magyar oppidum, az ősi Budavár (Vetus-Buda) azonosításának kérdése és a helyrajzi adatok egyeztetésének munkája akkor indult meg, amikor a mai Óbuda területén kezdték keresni Árpád vezér sírját. Gárdonyi Albert erről a következőket írja: "Az általános érdeklődés csupán attól kezdve fordult Fejéregyháza felé, mikor a Névtelen Jegyző munkája 1746-ban ismeretessé vált. Katona István 1790-ben ennek alapján kezdte keresni Árpád sírjának felkutatása céljából a hajdani Fehéregyházát, mert már nem támaszkodhatott az óbudai lakosság helyi ismereteire..."
Mindez pedig rendkívül lényeges abból a szempontból, hogy a mai Óbuda területén soha nyomát sem találták a régi leírásokban szereplő Árpád-kori épületeknek, de nem találták meg az Anonymus és Kézai által említett Attila-város építkezéseinek nyomait sem. A kérdéssel foglalkozó tudományos kutatók szerint a régi krónikások bizonyosan Attila építkezésének tartották az aquincumi régi római épületmaradványokat, és azokról írtak, mint Attila alkotásairól. Ez azonban - mint látnunk kell - túlzottan kényelmes és felületes vélemény volt, hiszen ha kissé boncolgatják ezt a kérdést, rá kellett volna jönni, hogy az ott fekvő régi épületmaradványoknak római eredetét nagyon jól ismerték a régi krónikások is, hiszen Anonymus pontosan megírja gestájának I. fejezetében, hogy Athila Pannóniában a rómaiak kiverése után a felhévizeknél királyi lakot épített magának, és az ott talált római műveket megújíttatta és a várost hatalmas kőfallal vette körül.
A régi Buda történetéről a budai káptalan ismertebb története is adhat tájékoztatást. A budai káptalan templomát a Képes Krónika szerint I. István király kezdte építeni. Erről Gárdonyi Albert összefoglalója adja a legvilágosabb képet.
"A középkori Óbudáról, - mely az 1241. évi tatárjárásig csupán Buda néven volt ismeretes -, az ottani káptalannal kapcsolatosan kapjuk első értesüléseinket. Az óbudai káptalan alapításának története hazai krónikáink közül csupán a Képes Krónikában maradt fen, melynek írója saját vallomása szerint régibb krónikákból merítette adatait. A krónikaíró elmondja, hogy Szent István király a legyőzött Sámuel bolgár fejedelemtől zsákmányolt kincsek felhasználásával hatalmas templomot kezdett építtetni Péter és Pál apostolok tiszteletére."
Az ősi Budát németnyelvű krónikák, régi német írások minden esetben Etzilburgnak nevezik, ugyanolyan következetességgel, mint a mai Budát Ofen-nak. Az Ofen elnevezés pontos fordítása a Pest névnek. "Pest" tulajdonképpen kemencét jelent, ilyen értelemben a Pest szót még ma is használják egyes vidékeken és különösen egyes szakmákban. Ezt a "kemence" értelmet fordították Ofen-nak a németek, akik már 1235-ben Ofen- nak nevezték a mai Budát. Minden valószínűség szerint már akkor kialakult az Alt- Ofen név a mai Óbudára vonatkoztatva. Óbudát a németség még ma is Alt- Ofen-nak nevezi, és ezért bizonyosnak kell vennünk, hogy a legrégibb Pest = Ofen elnevezésű helység a mai Óbuda volt. Tudományos fejtegetések a régi téglaégető kemencékről származtatták ezt a nevet, és nagyon logikusnak látszik, hogy az a terület a római korban, sőt a kelták korában is a mai Pest-környék központja, legjobban és legrégebben lakott területe volt. Az itt lévő tégla- és mészégető kemencék lehettek a névadók.
Így a régi Árpád-kori Buda, Budavára épületeinek maradványait a mai Óbudán kezdték keresni. Hogy mi volt az eredmény, erről valljon egyik legkiválóbb Buda kutatónk, Bánfai- Szabó László, aki az Árpád-sír kutatások eredményeit összefoglalva, egy tanulmányában a következőket írta: (8)
"A múlt század negyvenes éveiben Horváth István lelkes előadásai nyomán kezdenek az emberek Fehéregyháza kérdésével foglalkozni s az egyetemi ifjúság Vasváry Pál buzdítására, - melyet az Akadémiának 1847-ben, a magyarországi műemlékek összeírására és megmentésére vonatkozó felhívása tudományosan is alátámasztott -, 1848-ban több kirándulást tett Óbudára, a földből itt-ott még kilátszó romok felderítésére.
A legutolsó évtizedekben a mai Óbuda területén folytatott ásatások a római korszakról bő tájékoztatást adtak. Így a kutatók körében tökéletesen igazolódott Schönwisner 1778-ban megjelent könyvének (10) megállapítása, mely szerint az Alt-Ofen területén előkerült, római korból származó feliratos kövek és romok, az Aquincum nevű római kori város maradványai.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…
Dobogókő a szívbéli teremtés formája. A Maria (őstengeri) vallásban őshonos Földanyai termékenység, amely az Atya ősi egyesülése Istenakaratában szentelt nőben,- az emberi természet és az Isteni lényeg teremtő maghelye.
