Az önkényuralom alatt a tudományos kutatás szervezetét központosították, ezért nyilvánvaló volt, hogy egyetlen hivatalos elmélet marad, a többit pedig visszaszorítják. Részben politikai okokból a finnugor eredetelmélet lett a hivatalos, általános lett az oktatása, hatalmas apparátust építettek ki hozzá, míg más elméletek kutatói amatőrök lettek és kényszerűen saját, csekély anyagból dolgoztak. Új szemléletet csak a keleti kutatóutak hoztak. A legjelentősebbek Vámbéry Ármin és Zichy Ödön útjai. Vámbéry kidolgozta a magyarság etnikai és nyelvi török eredetének hipotézisét. Ez versenyképesnek látszott a finnugor elmélettel, de az úgynevezett ugor-török háborúban a tudománypolitika elérte, hogy ezt az elméletet nyelvészeti szempontból ne vizsgálják tovább, azonban a magyarság és a török népek közti etnikai rokonságot a történeti adatok is alátámasztották. Zichy három expedícióján előfeltevés nélkül gyűjtötte minden szóba jöhető elmélethez az adatokat, ám az óriási anyag feldolgozása nem történt meg.

A régészet tudománnyá válva sem volt képes az őstörténet-tudatot befolyásolni, mert súlyos tévedéseket követett el: a legnagyobb az volt, hogy a honfoglaláskori leletek közül csak az előkelők hagyatékát ismerték fel. Ennek katasztrofális következménye lett: a régészek a honfoglalás korában tévesen szláv többséget tételeztek fel. Ezt a dogmát csak az 1960-as évek elején sikerült megcáfolni!

A XX. században a konzervatív elméletek uralma még erősebb volt, de magasan képzett szakemberek jelentek meg minden területen, s mára minden tudományág fontos szerepét elismerjük az őstörténet kutatásában. Csakhogy a különböző tudományágak más-más irányban látják eredetünket kutathatónak. Legalábbis a szervezetileg elfogadott nyelvészet. A hivatalosan elfogadott nyelvtörténet kitart a finnugor eredet mellett, a néprajzkutatás régi eredményei azonban török irányba mutatnak, de a kommunizmus idején, hogy a primitív engelsi elképzeléseknek megfeleljen a „sámánizmusról”, ezt is „finnugrizálták”.

A Kodályhoz köthető zenetörténet ellenben török és Kínáig nyúló kapcsolatokat tárt fel. Az antropológia, a történeti forráskutatás legjellemzőbbeknek a régi kelet-európai kapcsolatokat tekinti, a régészet pedig egymásnak ellentmondó következtetéseket enged meg arra az alapvető kérdésre, hogy mikor és honnan került a magyarság a Kárpát-medencébe. A politika merevsége miatt az új felismerések olyan egyéniségek nevéhez fűződnek, akik ritkán tudtak iskolát teremteni. Sokan voltak, de általában automatikusan megvádolták őket nacionalizmussal. Elsősorban László Gyula és Györffy György nevét emeljük ki, akiknek elméletei új utat szabtak a kutatásnak anélkül, hogy valaha is elfogadta volna őket a hivatalos tudomány. A kettős honfoglalás László Gyula-i elmélete évtizedek óta vitatéma anélkül, hogy bármelyik fél döntő bizonyítékot tudott volna felmutatni.

A kommunizmus-kori tudomány védekező állásban van: a mereven konzervatív gárda és az újítók egymással szemben védekeznek, a hatalom terjesztette tudománytalan nézetekkel szemben, és főleg a kisantant-országokban hivatalos tudománypolitika rangjára emelt soviniszta kóklerségekkel. Az állami intézmények azonban nem teszik ezt hatékonyan, bár a kutatóik szívesen harcolnának, de a politika a visszavonulást emelte stratégiává. Időközben megerősödött az amatőr őstörténet-kutatás is, ami óhatatlanul tudománytalan nézeteket is hozott, ezért a hivatalos tudománynak vele szembeni reakcióját sem mondhatjuk teljesen indokolatlannak.

Számos ok támasztja alá, hogy csak önálló tudományos szervezet lehet hatékony az őstörténet kutatásában. Amíg a régi kutatóutak (újra)értékelése nem történik meg, őstörténetünkről való képünk egyoldalú marad, márpedig a korábban gyűjtött anyagok és a meglevő kutatási eredmények feldolgozására nincs kapacitás, újraértékelésükre szándék.

A vitatható kérdésekben egyetlen elmélet az, amelynek kutatását a jelenlegi tudománypolitika támogatja, így fontos ellenérvek sikkadnak el. Tudományunk külföldi és belföldi tudománytalan nézetekkel szemben defenzívában van, megállításukra nincs szakmai és erkölcsi ereje. A tudományos eredményeket főleg magányos kutatók érik el, nem pedig iskolák. Hatékonyságuk érthető okokból kisebb, a társtudományok különböző irányai és az intézményi struktúra merevsége miatt az interdiszciplinaritás megengedhetetlenül csekély. A folyamatosan növekvő amatőr érdeklődést is szakmailag hiteles szervnek kell irányítania, hogy félre ne csússzék. Ha az őstörténet kutatásának stratégiai jelentőséget tulajdonítunk, a jelenlegi szervezeti felállással nem elégedhetünk meg: egyesített, több tudományágat egységben szemlélő, csapatmunkára alkalmas, nyitott, modern szemléletű szervezetre van szükség, amit egy önálló Magyar Őstörténeti Kutatóintézettel lehet megvalósítani.

Az őstörténet stratégiai jelentőségét mutatja, hogy a XVIII. században is a kettészakadt nemzettudat összeforrasztó erejének bizonyult. Az identitástudatában meggyengült XXI. századi magyarságra ez még igazabb lehet; ráadásul a kisantant száz éve folytonosan támadja a magyar egységtudatot koholt őstörténeti elméletek útján is, amelyek ellen hatásos védekezést találni szintén fontos feladat. E feladatoknak egy intézet csak akkor tud megfelelni, ha szűken értelmezett tudományos feladatai mellett ismeretterjesztő, népszerűsítő, oktató-nevelő szerepkört is ellát.

Mik a lehetséges és szükséges kutatási irányai egy ilyen intézetnek?

A magyar őstörténet szempontjából releváns valamennyi szakágban (elsősorban történelem/történeti forráskutatás, filológia/epigráfia, néprajz és genealógia, régészet, nyelvészet, zenetörténet, fizikai antropológia) a/ tudományos alapkutatás, minél inkább interdiszciplináris módon; b/ meglévő kutatások koordinálása, tudományos eredmények rendszerezése, publikálásuk elősegítése; c/ nemzetközi kutatás feltételeinek megteremtése, külföldi tanulmányutak és expedíciók szervezése; d/ rendszeres tudományos publikációs tevékenység, ismeretterjesztés, oktatás és továbbképzés.

Történeti forráskutatás: a honfoglalás és az azt megelőző korok anyagából rendezett, egységes gyűjtemény létrehozása, az avarokat megelőző keleti népekről való adatok összegyűjtése. A régi rovásírások kutatására, mely gyakorlatilag egy helyben áll, külön programot kell indítani.

Néprajz és genealógia: a nemrég még nomád népeknél igen régi, ismeretlen történelmi tudattal is számolni kell, ami szükségessé teszi a) a történeti néphagyományok, b) a genealógiai hagyomány (családtörténet) feltárását. Expedíciók, gyűjtőutak szükségesek. Ezek vizsgálhatnák a néprajzi és zenetörténeti anyagokat is (főleg a Kaukázus vidékén sok újdonság várható e téren).

Régészet: a külföldi régészeti kutatásokkal való együttműködés megalapozása nagyon hasznos volna, hiszen a honfoglalás előtti, esetleg utána keleten maradt magyarság régészeti hagyatékát alig-alig ismerjük, a szomszédos országok elnyomott magyarság-kutatását is támogatni kell, s van tennivaló a kísérleti régészet terén is (pl. egy valóban hiteles régészeti park megteremtése).
Nyelvészet: kutatandó a magyar nyelv ősi belső fejlődése, valamint a felvetődött mintegy kéttucatnyi lehetséges rokonsági kapcsolat közül a török-mongol, az iráni (szkíta-szarmata) és esetleg a feltételezhető finnugor nyelvi kapcsolatai, továbbá a magyarsághoz honfoglalásunk óta csatlakozott népek nyelvészeti hagyatéka.

Ezenkívül az interdiszciplináris kutatásban fontos helye van a vallástörténetnek, a fizikai antropológiának és a genetikának, valamint a történeti demográfiának is, ami még gyermekcipőben jár, de a hamis népesedéstörténeti elképzelések hamis történelmi tudatot eredményeznek.

A gyakorlatban persze mindez számos alprogramot, kutatócsoportok összehangolt munkáját, tudományos expedíciók megszervezését jelent, amelyek évek hosszú során át zajlanak, viszont kitűnő lehetőségek az ismeretek terjesztésére nemcsak a „szakmán” belül, hanem az egész nemzet történelmi tudatának, hagyományismeretének fejlesztésében is.

Fehér Bence

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.