A hatalom megfélemlítő erődemonstrációt tervezett, mely nem csak a filmvetítés nézőinek, hanem minden hazafias szervezet tagjának, és minden hazafias rendezvény résztvevőjének szólt. A történés ismeretében feltételezhető, hogy egy megszervezett provokáció történt, melynek sikertelensége a vetítés közönségének passzivitása miatt következhetett be. A nézők között ott voltak a provokátorok, akik durva beszólásokkal és erőszakos cselekedetekre való felszólításokkal igyekeztek alapot teremteni a kemény kommandós beavatkozásra. Maguk nem mertek összetűzést kezdeményezni, mert ha nem sikerül a provokációval magukkal rántani a többséget, nekik kellett volna a bíróság elé állniuk. A Viking-club forgatókönyve csak azért nem jött be, mert a provokátorok hülyék voltak, a nézők pedig gyengék és határozatlanok.

Miért kellett fellépni a hatalomnak a filmvetítés ellen? Tény, hogy a vetítésre kerülő film lejátszási jogával a Gede testvérek nem rendelkeztek, és ezért a tulajdonjoggal bíró német társaság feljelentést tett. Ez még nem indokolta volna a kommandós eljárást, de a budapesti zsidóság három képviselője által írt levél már igen. Ebben a feljelentésben nem a tulajdonjog megsértése, hanem a zsidóság elleni izgatás szerepelt, mint bűncselekmény. A múlt évszázad közepén készült filmtörténeti alkotás, mely csekély létszámú néző előtt kerül vetítésre, hogyan lesz közösség elleni izgatás, az rejtély, de mégis az lett.

Az akció megtörtént, de nem azzal az eredménnyel zárult, mely hasznos lett volna a kiagyalói számára. Ezért az egész történést mélységes homály és csend kíséri a liberális médiában, nem nagyon tudósítottak róla. Ennek ellenére üzenet értékű az eset, arról szól, hogy nincs korlát, ha a hazafiak ellen kell fellépni.

Fel kell tennünk azt a kérdést is, hogy a Fidesz a nemzeti egység meghirdetése után miért kezdte meg a kommandós eljárásokat egy nemzeti jellegű könyvkiadó ellen? Akkor, amikor ezt semmi sem indokolta. Köztudott, hogy a kommandós (rendészeti) egységeket azért hozták létre, hogy az erőszakos, veszélyes bűnözők elleni hatalmi fellépés gyors és eredményes legyen. A Gede testvérek nem alkalmaznak soha erőszakot, és nem is bűnözők. Ők is tévedhetnek, lehetnek más véleménnyel akár a tulajdonjogokat illetően is, de ezek bírósági kérdések, nem kommandós akciókra okokat szolgáltatók. Nem a Gedéék védelmében fejtjük ki álláspontunkat (mert nem vagyunk velük jó viszonyban), hanem a méltányosság és az igazságosság elveit sérti ez az eljárás. Ha így kezdődik a “nemzeti egység kialakítása”, akkor mi lesz a folytatás? Jakobinus terror? Vendée után minden elképzelhető.

(Vendée a 83 eredeti département egyike, amelyeket a francia forradalom alatt 1790. március 4-én hoztak létre. A korábbi Poitou province területét foglalja magában. 1793-ban Vendée területén a francia forradalom alatt királypárti felkelés tört ki, ami más területekre is átterjedt. A felkelés leverése a forradalom egyik legvéresebb, részben gépesített (például kartácstűzzel végrehajtott) tömegmészárlása volt, amelynek nők, gyermekek és férfiak, mintegy 170.000 lakos esett áldozatul. 1832-ben, a júliusi monarchia idején Berry hercegné legitimista felkelést robbantott ki Orléans-i Lajos Fülöp uralma ellen, de a központi hatalom ezt is leverte. <Wikipédia> – szerk. kieg.)

Az eset ismerői vártak egy hivatalos állásfoglalást ebben az ügyben. Valami magyarázat félét, hogy miért is történtek így a dolgok. Hivatkozhattak volna olyan információkra, melyek megmagyarázhatnák a túlzott erő alkalmazását. Hovatovább még – ha ez így megy tovább -, azt is megérhetjük, hogy kommandósok rohannak rá a jegy nélkül utazó hajléktalanra. Csak azért, hogy láthassa mindenki: van itt erő! Azt, hogy az ilyen eljárások a rendészeti egységek lejáratására jók csak, már nem is tárgyaljuk ki.

Akik viszont értik a lényeget, pontosan tudják, hogy az ilyesmi a gyengeség jele. Miért alkalmazza a hatalom indokolatlanul a megfélemlítés legdurvább eszközeit? Nyilván azért, mert oka van rá. Mert ez a végső eszköze. Mint minden összeomlás előtti hatalomnak!

V. István – Jövőnk.info

(A parlamentben a közmédiumokról, illetve a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitájában Pálffy István, a KDNP vezérszónoka éppen arról beszélt, hogy a készülő új szabályozás visszaállítja a szólás szabadságát, deklarálja a sajtó szabadságát  és becsüli a sokszínűséget – szerk. megj.)

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.