Halloween vagy Mindenszentek – e körül zajlanak mostanság a viták. Az észak-amerikai kontinensről importált divat sajnos kezd meghonosodni mifelénk is, miközben a mi lelkiségünk másképpen van "kódolva".

Hogy megértsük, először is tekintsük át, mi is tulajdonképpen ez a Halloween. A hagyomány eredete az ókorban keresendő. A mai Nagy-Britanniában és Galliában őslakos kelták ekkor tartották az új évet, mely november elsejével kezdődött. Ez a nap egyben a sötétség kezdetét is jelentette, mert a kelták úgy hitték, hogy a napisten Samhain a halál és a sötétség istenének fogságába került. Október 31-én az újév előestéjén Samhain összehívta a halottakat, amelyek különböző formákban jelentek meg, ezek rossz lelkek, gonosz állatok figuráit öltötték magukra. Az ünnep tehát inkább a félelemre apellál, mint az elhunytak tiszteletére.

A kereszténység a kezdetekben úgy próbálta semlegesíteni a pogány hagyományt, hogy „rátelepedett” az ünnepre, így lett ez a pogány ünnep a keresztény mindenszentek ünnepe (omnium sanctorum). A keresztények számára azonban másképpen értelmezendő a kelta hiedelem, az elhunytak lelke nem félelmet kelt, annál inkább egy új élet eljövetelét vetíti elénk. Eltávozott rokonainkra, barátainkra nem úgy tekintünk, mint kísértetekre, halottak napján az itt és velünk eltöltött időkre emlékezünk. Ettől van ennek az ünnepnek méltósága. Ha szentjeinket ringbe küldjük a gonosz erőkkel (kísértetek, boszorkányok stb.), azzal a Kegyelem misztériumát, a feltámadás üdvét tagadjuk meg.

Maradjunk meg a magunk ünnepénél, ne akarjunk mindig mások lenni. Erről is szól ez a nap.

Törőcsik Attila - Polgár Info