Pubicisztika : Front nyílik a régi és új uniós tagországok között? |
Front nyílik a régi és új uniós tagországok között?
barikad.hu 2011.01.08. 12:09
Mai lapszemlénkben (ld. itt) egyetlen, igen fontos témában írt cikket ismertettünk, amely a Financial Times című globális lap mai számában jelent meg és amelyet az Európai Unió ügyeiben a legfontosabb médiumnak tekintenek.
A cikk szerint Keletnek és Nyugatnak eltérő érdekeik vannak az unióban, amelyek mind inkább megmutatkoznak, de főként most, idén, amikor két közép-európai, egykor kommunista ország, Magyarország és Lengyelország irányítja az Európai Uniót egy-egy fél évre.
Viták vannak Orbánnal a médiatörvény ügyében. Viták vannak Lengyelországgal a kiadások befagyasztásával kapcsolatban. Viták vannak Romániával és Bulgáriával azzal, hogy mikor csatlakozzanak a schengeni övezethez.
Egyértelmű, hogy a Financial Times igen kínosan ügyel arra, hogy szavaival ne öntsön olajat a tűzre, vagyis ne erősítse és gyorsítsa azt a folyamatot, ahogyan valóban frontvonal kezd kialakulni a régi és új tagállamok között.
Csakhogy műhelyünknek a Financial Times szemleíróival ellentétben egészen más a véleményük a viszály és a nyíló front valódi okairól, ugyanis azok a példák, amelyeket a lap leír, pusztán termékei egy mélyebben fekvő oknak. Ez pedig az, hogy mindinkább látható: az Európai Unió nem hajlandó azonos mércével mérni. Nem hajlandó arra, hogy sutba dobja a kettős mércét akkor, amikor a posztkommunista országokról van szó.
Ennek legeklatánsabb példája volt a napokban, amikor Brüsszel elutasította, hogy a kommunizmust ugyanúgy elítélje, mint a nemzeti szocializmust. Azért, mert a nyugat-európai országoknak nem volt részük szovjet elnyomásban, ahogyan nekünk volt. Sőt, mint a mi esetünkben, közvetlen katonai megszállásban.
Vagy vegyük az Európai Uniónak az Orbán-kormánnyal kialakult vitáját a médiatörvény kapcsán. Miért is vannak alapvetően felháborodva az unió nyugati tagjai? Azért, mert – állítják – a magyar médiatörvény alapvető jogokat és értékeket sért. Igen? – kérdezhetnénk vissza -, de vajon nem sértett ugyanúgy alapvető jogokat a szolgaian a nyugati érdekeket kiszolgáló Bajnai- és Gyurcsány kormány rendőrhatalmi brutalitása vagy bírói önkénye? Ha a médiatörvény az Európai Unió alapjogi kartája 11. cikkelyét sérti, amely a tájékoztatás szabadságáról szól, mi van ugyanennek a kartának például a 4-ik cikkelyével, amely szerint „Senki nem vethető alá kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek”?
Ha az Európai Unió nem hagy fel a kettős mércével a volt kommunista országok mérésében, saját magát ássa alá. Kérdés persze, hogy e miatt sírjunk-e vagy nevessünk.
Készítette az Ordosz műhely
|