|
Sarkozy esélyei
Ordosz műhely 2012.01.04. 17:01
Ha Nicolas Sarkoy azt reméli, hogy Dominique Strauss-Kahn kiválásával akadálytalanul vezethet útja az elnöki poszt újbóli elnyeréséig, akkor nagyot téved. Fajsúlyos politikai ellenfele ugyan nem akad, de saját sötét machinációinak köszönhetően a média hatékonyan zilálja szét megmaradt politikai hírnevét.
 Szorul a hurok Sarkozy nyaka körül
A Liberation most, mindössze négy hónappal az elnökválasztások előtt megszellőztetett egy újabb fegyvereladási ügyet, ami további foltokat ejthet eddig sem makulátlan politikai karrierjén. A napilap idézi Gérard-Philippe Menayas, a védelmi minisztériumi egy korábbi magas rangú tisztviselőjének vallomását, aki szerint Sarkozy 1994-ben luxemburgi székhellyel létrehozott egy „Heine” elnevezésű fedőcéget, azzal a céllal, hogy a Pakisztánnak és Szaúdi-Arábiának eladott francia fegyverekért járó összegek egy részét tisztára mossa, és abból Edouard Balladur 1995-ös választási kampányát finanszírozza. A cég létrehozatala idején Sárközy a költségvetésért felelős miniszter, és Balladur kampánystábjának szóvivője volt.
Sárközy természetesen tagadja a vádat, de két akkori beosztottját, Thierry Gaubert-et és Nicolas Bazire-t már vád alá helyezték, és nyilvánvaló, hogy ilyen jelentőségű lépést a két beosztott nem tehetett meg a miniszter utasítása nélkül. Igaz, a fegyverkereskedelem 2000-ig nem volt tiltott Franciaországban, de politikai kampányt finanszírozni az ebből származó összegből törvénybe ütköző cselekedetnek számított.
Az ügy, amely a kilencvenes évek első felében kezdődött francia fegyvereladási botrány kapcsán történt súlyos merénylet, az úgynevezett Karacsi-szindróma miatt pattant ki, egyre bonyolódik. 2002. májusában Karacsiban fölrobbantotta magát egy öngyilkos merénylő. A terrorcselekménynek tizenöt halálos áldozata volt, köztük 11 francia mérnök, akik a francia kormány által a pakisztáni hadseregnek eladott három tengeralattjáró beüzemelése miatt tartózkodtak a városban. Előbb az al-Kaidát sejtették a történtek mögött, de csakhamar kiderült, hogy Balladur (vagy a nevében Sarkozy) 33 millió dollárt ígért a vásárlásért jutalék fejében a pakisztáni kormánynak. Mivel az elnökválasztást Jacques Chirac nyerte meg, ez az összeg soha nem került kifizetésre. A vérfürdő tehát a pakisztániak bosszúja volt. Ez ügyben tavaly óta folyik a nyomozás, melynek a szálai elvezettek a mostani újabb botrányhoz. Eva Joly, a zöldek elnökjelöltje szerint „elkerülhetetlen”, hogy Sarkozyt ne állítsák bíróság elé az ügyben játszott szerepe miatt.
Sarkozynek amúgy is főhet a feje, hiszen Kadhafi megbuktatása a franciáknak 350 millió eurójukba került, miközben az államadósság 2011-ben elérte a 87,4 %-os rekordmagasságot, a költségvetési hiány pedig 7,1% -os volt tavaly, tehát messze a Maastrichti kritériumok által megengedett szint felett. Nem véletlen, hogy a francia elnök szabadulni szeretne az Uniótól, amelyben a szegényebb, és gyengébb gazdasággal rendelkező tagországok gátjai a nagyobb „sebességgel haladni képes” országoknak, mindenek előtt Franciaországnak és Németországnak. Sarkozy már a többsebességes Európa mellett tette le a voksát, így érthető, hogy a decemberi brüsszeli EU csúcsértekezleten a Financial Times szerint ezekkel a szavakkal rohant neki az Unió elnökségét idén januárban átvevő Helle Thorning-Schmidt dán miniszterelnök asszonynak, aki az Európai Unió egységének fenntartásához kérte segítségét:
„ Maga egy kívülálló, egy csekély súllyal rendelkező kibic, ráadásul új ebben a játszmában. Hallani sem akarunk magáról!”
A fentiek ismeretében vajon meddig tetszeleghet még Nicolas Sarkoy Európa megmentőjének szerepében?
Ordosz műhely
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
