Világra szóló ausztrál döntés Zentai ügyében
barikad.hu 2012.08.16. 11:54

Ismét kemény csapást kellett elviselnie Efraim Zuroffnak, a jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ „megélhetési nácivadászának” (Karsai László balliberális történész). Az ausztrál legfelsőbb bíróság megfellebbezhetetlen döntése szerint a 90 éves Zentai Károlyt nem adják ki Magyarországnak, ahol Zuroffék elindíttatták a kiadatási eljárást, amiért – vádjuk szerint – Zentai egy 18 éves zsidót Magyarországon megkínzott és megölt. Ismerve Zuroffot, igencsak elképzelhető, hogy a vád annyira biztos talajon nyugszik, mint a Csatáry László ellen e jeruzsálemi entitás által felhozott vád, amely alól vizsgálat után a magyar vádhatóság a napokban felmentette.
Zentait az ausztrál kormány a központ feljelentését követően 2005-ben vetette őrizetbe és 2009-ben bírósági döntés nyomán engedte szabadon. Az ausztrál legfelsőbb bíróság döntése szerint Zentai nem adható ki Magyarországnak, mert olyan cselekményt (háborús bűntett) rónak terhére, amely akkor még nem létezett.
A döntés egyrészt igen figyelemre méltó, másrészt pedig korszakos.
Figyelemre méltó azért, mert tudjuk, hogy az angol nyelvű, fehér többségű egykori brit gyarmatok mai kormányai milyen mértékben szolgálják ki Izrael kormánya és kapcsolt részei valamennyi kívánságát. Az ausztrál bíróság döntése elképzelhetetlen lenne az Egyesült Államokban vagy Kanadában. Aki ilyen ügyekben ott a bíróság függetlenségében hisz, az nyilván azt is elhiszi, hogy a pedofília gyerekszeretet.
Ami pedig abban korszakos – és erre valamennyi, a Zentai-döntésről hírt adó médium elfelejtett beszámolni – az az, hogy az ausztrál bíróság a nyugati világban a II. világháború óta példátlanul, szembe menetelt a nürnbergi háborús bűnöket vizsgáló és abban ítélkező nemzetközi törvényszék alapelvével, amelynek lényege a jogtalanság volt: olyanokért ítéltek el embereket, amely bűncselekmények a tettek elkövetésekor nem léteztek. A jog ezen ősi alapelvét megsértő ítélkezési gyakorlatot az ausztrál legfelsőbb bíróság most kihajította az ablakon. Ami egyébként a nürnbergi vésztörvényszéket illeti, abban olyanok is ítélkeztek, mint a szovjet legalizált népirtások vérügyésze, Andrej Januarevics Visinszkij (akinek nevét a Wikipedia „elfelejtette” feltüntetni a nürnbergi ügyészek között).
Mellékesen: Zentai Károly Zuroffék listáján „a tíz leginkább keresett náci háborús bűnös”. Nem akarunk ironizálni, de ha a kommunizmus tíz legnagyobb bűnöse közül az egyiknek azt lehetne terhére róni, hogy megkínzott és megölt EGY embert, akkor visszamenőleg, térdre róva köszönnénk meg Sztálinnak, Maónak és Rákosinak, hogy milyen humánus diktatúrát üzemeltettek.
Ordosz műhely
|