Nos, azt hiszem valahol itt van a lényeg! És ez az, amiről sokszor hajlamosak vagyunk megfeledkezni. Hogy miért? Rögtön megértjük, ha visszaemlékszünk a miskolci rendőrkapitány körüli hercehurca esetére.

Ő volt az, aki a politikailag korrekt beszéd médiauralta hamis és álszent világában – ha tetszik hivatalos személyként, vagy közszereplőként – először ki merte mondani nagy nyilvánosság előtt a „cigánybűnözés” szót.

Miért fontos ez?

Akkor az ügy kapcsán többször is elhangzott, hogy a „cigánybűnözés” szó gyakorlatilag egy kriminalisztikai szakkifejezés, a rendőrképzés tananyaga foglalja magában, vagyis az oktatás részét képezi, mivel vannak olyan bűncselekmény-típusok, melyek elkövetése az urbánus frazeológiában csak „államalkotó kisebbségként” aposztrofált cigány honfitársainkra jellemző.

Egy másik figyelemreméltó és elgondolkodtató adalék volt a miskolci rendőrkapitány eseténél, amikor megemlítették a bűntetésvégrehajtási intézetek állományának összetételét, nevezetesen, az ott található cigány elítéltek nagy számát.

Ez csak azért érdekes, mert kísértetiesen egybecseng az ún. cigánygárdát megalakítani szándékozó, bűntetett előéletű cigány honfitársunk megállapításával, mely szerint – ő maga mondta a televíziós beszélgetés alkalmával – cigánybűnözés létezik, hiszen ő maga is volt börtönben. Vagyis a bűntetésvégrehajtási intézetekben a cigány elkövetők összes elítélt számához viszonyítottan magas száma nagy valószínűséggel ténylegesen igazolja azt a megállapítást, miszerint a cigánybűnözés, mint kriminalisztika fogalom használata, teljességgel indokolt. És ez még akkoris így van, ha ez a kifejezés természetesen nem azt jelenti, hogy minden cigányember bűnöző.

Tehát nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy bizonyos magatartásformák és viselkedési minták kétségkívül igen jellemzőek egyes népekre, népcsoportokra. És aztán így értjük meg, hogyan függ össze minden mindennel.

Érdekes módon, valahogy mindig a parazita létforma sikeres művelőivel adódnak gondok, a mondjuk úgy, normál üzemmenetet produkáló, vagy  most már talán korrektebb, ha úgy fogalmazunk, normál üzemmenetet produkálni próbáló nemzetállamok esetében. És itt is van mindjárt az égbekiáltó felkiáltójelként elénk magasodó figyelmeztetés, amin ugyancsak el kellene gondolkodnunk mindannyiunknak! Pontosan a parazita létformák eluralkodásával válik egyre nehezebbé a nemzetállamok számára a normális működés produkálása.

Gazdasági oldalról – a kamatos kamaton alapuló, exponenciális növekedési kényszer világra történő ráerőltetésével, a munkától immáron végképp elszakadva, mintegy rákos burjánzásként – a bankszektor rátelepedett a világra, az egyes nemzetállamokra, soha véget nem érő adósrabszolgaságba taszítva őket. Mit ad Isten, a pénzügyi szektort, mióta az emberiség az eszét tudja, a zsidók működtetik, azt is mondhatnánk, az ő kezükben van.

Mielőtt valaki hangosan antiszemitázást kiáltana, álljon itt egy rövid idézet a világ ma leggazdagabb és legnagyobb hatalmú családi konzorciumának (family trust-jének) egykori felmenőjétől:

„Add a kezembe egy ország pénzkibocsátásának jogát, s én nem törődöm vele, hogy ki hozza a törvényeit.”

Nathan Rothschild

Az Index portálon 2009. szeptember 17., csütörtök 09:31 keltezéssel megjelent hírből idézünk:

„1600 eurót lopott a MAZSIHISZ alelnöke

A Pécsi Városi Bíróság egy év próbára bocsátotta Krausz Istvánt, a MAZSIHISZ alelnökét, a Pécsi Zsidó Hitközség elnökét, mert augusztusban zsebre tett egy benzinkúton felejtett pénztárcát, benne 1676 euróval. Az esetet a biztonsági kamera rögzítette. Krausz István lemondott a Mazsihisz alelnöki posztjáról, és a pécsi elöljáróság is azt várja, hogy nyújtsa be lemondását.”

Forrás: Index

Ismételten szeretném felhívni a tisztelt Olvasó figyelmét arra az apró, ám nem elhanyagolható tényre, hogy vannak bizonyos magatartásformák és viselkedési minták, melyek kétségkívül igen jellemzőek egyes népekre, népcsoportokra.

Valószínűleg ez lehet az oka annak, hogy könnyen az általánosítás hibájába eshetünk. Főként akkor, amikor a média erre még rá is játszik, megpróbálkozván azzal, hogy szánkba adjon olyat, amit mi nem mondtunk, nem gondoltunk.

Ha egy pillanatra visszatérünk a 2009-es eurólopásos esetre, elgondolkodtató az ominózus bűncselekmény elkövetőjének személye. A dolog gyakorlatilag védhetetlen, hiszen nem holmi sima, megélhetési bűnözés kategóriájába tartozó esetről van szó, nem egy éhező, nélkülöző zsidó honfitársunk emelte el az 1676 eurót, hanem egy felelősségteljes pozícióban lévő ember. Az is lehet, ha egy kiskeresetű zsidó ember „repül rá” a tárcára, ott is hagyja, mert életében nem látott még ennyi pénzt egyszerre.

Apropó! Hallottak már önök a médiából kiskeresetű, éhező, vagy nélkülöző, megélhetési bűnözésre fanyalodó zsidó honfitársunkról? A kérdés költői, a megválaszolását a kedves Olvasóra bízom.

A parazita társadalmi csoportok létükben fenyegetik a népeket, a nemzeteket, de nem származásuk, hanem szemléletmódjuk, életvitelük, cselekedeteik miatt! És ez az, amit nagyon fontos megértenünk, még akkoris, ha a gyakran ismétlődő, hasonló jellegű cselekedetek miatt, az ember nagyon könnyen hajlamos az általánosításra. Hiszen az egykori – bizonyára rendezett anyagi körülmények között élő – MAZSIHISZ alelnök és hitközségi elnök tettét látva kétségkívül joggal merül fel az emberben a kérdés: Ezeknek benne van a vérükben a lopás?

Annak idején talán azért vert fel nagy port az ügy, mert ettől a népcsoporttól nem szoktuk meg ezt a fajta kisstíélű, pitiáner lopást, ők ennél sokkal nagyobb tételekben „játszanak”, mely nagyságrendet jól szimbolizálja az urbánus frazeológia (városi szóhasználat) gyöngyszemeként elterjedt terminus technikusz, mely szerint „Hol van egy bankrablás, egy bank alapításához képest?!”

(Arról se feledkezzünk el, hogy a tőzsde sem más, csak egyfajta bennfentes szerencsejáték!)

És hogy mennyire nem új a dolog, arról a Szentírásból is meggyőződhetünk. Elég, ha valaki odalapoz aTízparancsolathoz. A tízből hét tiltás. Ráadásul, nem volt elég leírni, pedig tudjuk, ha valamit már le kell írni, akkor azzal a néppel baj van, hanem egyenesen kőbe kellett vésni! Ez azért elgondolkodtató, de mindenesetre jelzésértékű kell, hogy legyen mindannyiunk számára! Kiegészítésképpen talán nem ártott volna egy tizenegyedik parancsolat is (előre gondolván a jövő politikusaira), mely valahogy így hangzana: NE HAZUDJ!

Az eddigiekben, a társadalom életerejét elszívó, élősködő létezési modell anyagi természetű oldalával foglalkoztunk, mely legnagyobb jóindulatunk ellenére is bizonnyal hozzákapcsolható egy adott néphez. Ismételten szeretném felhívni mindenki figyelmét arra, hogy erről nem mi tehetünk, hanem azok, ha tetszik az a nép, mely tetteivel, cselekedeteivel, a pénz mindenekfeleti istenítésével, a profiton kívül gyakorlatilag semmi másra nincs tekintettel.

Van azonban egy másik nagyon fontos nézőpont is, mely első ránézésre szintén anyagi természetűnek tűnik, pedig nem az. Egy másik etnikumhoz, de ugyanahhoz a „nekem mindent szabad, nem dolgozom, de elveszem mástól, amit akarok” típusú szemléletmódhoz tartozik.

A cigányok által elkövetett bűncselekmények nagy száma, és főként a vidéki magyar lakosságot immáron napi létezésében fenyegető eseteit a médiában hajlamosak visszavezetni az anyagi nehézségekre. Gondolom nem a véletlen műve, hanem nagyon is tudatos tervezés végeredménye volt annak idején a Kuncze Gábor által a közbeszédben meghonosított „megélhetési bűnözés” szóösszetétel. Ezeknek a tudósításoknak szintén elmaradhatatlan részét képezi, a helyszínen tartózkodó valamelyik cigányember által már-már mantraszerűen zsolozsmázott mondat, mely általában így hangzik:

„Dolgoznánk mink, ha vóna munka! De nincs!”

A régiségben járta mifelénk egy, a nép ajkán született mondás.  Az így szólt:

„Nem szokta a cigány a szántást!”

Joggal merülhet fel az emberben a kérdés, vajon miféle munkát tudnának végezni a cigányok, hiszen többségük iskolázatlan. A hagyományosan a cigánysághoz köthető, nagyfokú, de talán még kisfokú iskolázottságot, vagy műveltséget sem igénylő szakmáknak ma már igen kevés, vagy semmilyen létjogosultságuk nincs. Az emberek nagy része városokban él, a fogyasztói létezés konzumidióta, dömpingszerű, gépesített tömegtermelése gyakorlatilag semmilyen perspektívát nem kínál az olyan manualitást igénylő, kis mennyiségű tevékenységeknek, mint a teknővályás, vagy üstfoltozás. Ki használ ma már teknőt, vagy üstöt? Vagy ha használnak is, azt is gépekkel állítják elő. Ha meghibásodik, vagy elromlik valami, ma már nem javítják, hanem cserélik. Ha lehet modulonként, sokszor azt is kidobják, ami még jó rajta. Cigányzenét sem hallgatnak manapság, világhírű, azt hiszem nyugodtan mondhatom, a Hungarikum kategóriájába tartozó 100 tagú cigányzenekarunkat, mint valami zenei skanzent, néha napján nagy ritkán megnyitják a tisztelt nagyérdemű előtt egy-egy fellépés erejéig.

Mindeközben a szociológusok azon keseregnek, hogy már a többedik nemzedék nő fel úgy a cigányságban, hogy nem látja dolgozni a felmenőit.

Talán érdemes lenne utánanézni, hogy az államszocializmus, vagy még régebben, mondjuk a Horthy-korszak idején mekkora részét tette ki a társadalom aktív részének a magyarországi cigányság. Milyen volt a megoszlásuk például az értelmiségben? Mert ha jóval nagyobb, mint manapság, akkor azt mondom, valamit most nem csinálnak jól, amit akkor megfelelően tudtak KEZELNI, menedzselni.

A Gyurcsány-éra alatt 130 milliárdot fordítottak cigány-integráció címén ezen népcsoport helyzetének javítására. Önök látnak valami eredményt?

A cigányság tagjaihoz köthető, a társadalmat elsősorban morálisan romboló létforma legalább annyira kóros és káros, mint a bankárkaszton és a bankszektoron keresztül a zsidósághoz köthető gazdasági ellehetetlenítés. És ez nem holmi kirekesztés vagy fajgyűlölet annak részéről, aki ilyeneket mond, egyszerűen empirikus tapasztalatszerzés útján levont következtetések.

Ráadásul, a rendre elmaradó rendőri intézkedések hatására a többségi társadalom polgáraiban megrendül az államba vetett bizalom, hiszen azt tapasztalják, és immáron országszerte, egyre gyakrabban, szinte már tömeges méretekben, hogy az általuk befizetett adóból fenntartott erőszakszervezet nem képes feladatának ellátására, vagyis, hogy megvédje őket és vagyonukat.

Nagyon fontos megértenünk azt, különösen cigány és zsidó honfitársaink számára, ha nem vetik ki maguk közül azokat, akik törvénybe, vagy a jó erkölcsbe ütköző cselekedeteikkel mások számára kárt okoznak, vagy létezésükben fenyegetést jelentenek, az saját népükre vet rossz fényt, nagyon könnyen magával hozza az általánosítás veszélyét. Hiszen eltűrik, tehát vagy közömbösek iránta, vagy kívánatosnak tartják az ilyenforma viselkedést, cselekvést.

Kell lennie egy alapnak, egy vonatkoztatási szintnek, amit mindenki elfogad, amit mindenki betart. De vajon van-e ilyen közös alap? A törvény is ismeri a jóerkölcsbe ütközés fogalmát. Hogy ki, mit tart jó erkölcsnek, az persze már egy másik, ahogy mindjárt látni fogják, igencsak nehéz kérdés.

“Igen, meg van engedve a [goj] gyermekek megölése is”

2009 novemberében adtuk hírül, hogy a Király tanítása címen Izraelben megjelent egy könyv, amelynek két rabbi szerzője azt tárgyalja, hogy mikor, miért és milyen körülmények között lehet, sőt kell megölni a gojokat. A rabbik szerint bizonyos esetekben a zsidók ártatlan goj gyermekeket is megölhetnek.

(…)

Egy idézet a műből: „Véleményünk szerint az egészen apró gyermekeket is meg lehet ölni, ha kiderül, hogy nagyobb korukban árthatnak nekünk, s ebben az esetben a csapásnak kimondottan ellenük kell irányulnia, és nem csak a felnőttek elleni akció keretén belül”.

Forrás: Kuruc.Info

Ki tudja, talán innen vette Bokor W. György a megelőző csapás ötletét?

Isten teremtett világában mindennek és mindenkinek megvan a rendeltetése, haszontalan teremtés nincs! Ez azt jelenti, hogy mindent és mindenkit a maga helyén és rendeltetésének megfelelően kell kezelnünk. Ha már a Szentírást szóbahoztam az előbb, az Újszövetség óta, amit manapság oly könnyedén égetnek el egyes izraeli honatyák a törvényhozásuk házában, nincs olyan, hogy kiválasztott nép. Minden nép Isten népe.

Azonban vérszívás és vérszívás között is tudnunk kell különbséget tennünk. Elsőre talán nehéz elképzelni, de vannak orvosilag indokolt, egyenesen javasolt esetek. Gondoljunk csak az ún. orvosi piócákra, melyek gyógyászati célú alkalmazása többezer éves múltra tekint vissza.

Tehát Jó Ha Figyelünk! Végzetes könnyelműség (szándékosan) egybemosni vagy összekeverni az orvosi piócát a maláriát terjesztő szúnyoggal, csak azért, mert mind a kettő a vérünket szívja! Az élet mellé kell állnunk! Arra pedig, amelyik a halálós kórt terjeszti, a törvény szigorával le kell súlytani!

Isten áldja Magyarországot!

1 öntudatos pécsi polgár

www.johafigyelunk.hu

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.