Ritkábban elemezzük azonban ennek a két szívet melengető szónak a jelentését. Mi is pontosan a szeretet? Meddig terjed? Lehet-e túlzásba vinni a szeretetet? Akkor is szeretni kell valakit, ha az illető visszaél az érzelmeinkkel, és nem viszonozza gesztusainkat? Szeretni kell azt az embert is, aki méltatlan rá? Mikor válunk a szeretetünkkel balekká? Hol a határ a szeretet és a majomszeretet között?

Jézus válasza a feltett kérdésekre egyértelmű: a szeretetnek nincs határa, és mindenkit, az arra méltatlanokat, a gonoszokat, az ellenségeinket is szeretni kell, a legkevésbé sem törődve azzal, hogy viszonozzák-e a mi jótéteményeinket, vagy mi magunk tönkremegyünk-e mások szolgálata közben. De képesek vagyunk ennek a hihetetlenül szigorú elvárásnak megfelelni? És egyáltalán, jót teszünk-e azokkal az embertársainkkal, akiket mindenféle ellenszolgáltatás nélkül szeretünk és kiszolgálunk? Érdemes felidézni Balzac: Goriot apó című művét, melyben a főszereplő nemcsak magát tette tönkre a lányai iránt érzett túlzott szeretetével, de valójában nekik sem tett jót azzal, hogy minden kívánságukat azonnal teljesítette.

Hasonlóképpen nehézségekbe ütközünk, ha a reménység jelentését igyekszünk pontosan körülírni. A szó annyit jelent, hogy várjuk dolgaink jobbra fordulását. De miben bízunk ilyenkor? Önmagunkban, hogy egyszer majd képesek leszünk megtenni azt, amit egyelőre nem tudunk megcselekedni? Vagy abban hiszünk, hogy a világ, rajtunk kívül álló okoknál fogva, a mi szempontunkból a jó irányba változik, és lehetőségünk lesz megvalósítani mindazt, amit oly régóta szeretnénk? Vagy a reménykedés annyit jelentene, hogy függetlenül a külvilág eseményeinek számunkra kedvezőtlen alakulásától és saját tehetetlenségünktől, mégis bízunk valamiféle csodában, melynek következtében minden jóra fordul?

A feltett kérdésekre talán nem is lehetséges pontos és egyértelmű válaszokat adni. De függetlenül attól, hogy mennyire tudjuk pontosan körülhatárolni a szeretet és a remény jelentését, mindkettőre nagyon nagy szükségünk van. Nekünk, magyaroknak, a jövőben sokkal több kedvességgel, megértéssel és szeretettel kell fordulnunk egymás felé, és makacs elszántsággal kell hinnünk a szebb jövőben. Mert ha lesz közöttünk megértés, szolidaritás, összefogás és szeretet, akkor lesz magyar feltámadás is!

 

 

Ezekkel a gondolatokkal kívánok áldott, békés, boldog karácsonyt a Kuruc.info olvasóinak és minden magyar honfitársamnak.

Perge Ottó