Pubicisztika : Milyen volt a sitten? Inkább kérdezzék a Sárgapólós nagyikat! – Nyílt levél a Tv2- nek
Milyen volt a sitten? Inkább kérdezzék a Sárgapólós nagyikat! – Nyílt levél a Tv2- nek
NIF 2015.10.21. 17:36
Simicska, vagy Vajna? Tökmindegy. Ugyanaz a szenny, megalkuvás, hatalom-kiszolgálás, néphülyítés folyik kifelé. Az alábbi írást bátran vegyék magukra a sajtó azon képviselői is, akiknek inge lehet.
A napokban láttam Lagzi Lajcsi feleségét a Mokkában. Arról mesélt, hogy mennyire nehezen élték meg az őrizetbe vételt, az előzetes letartóztatást.
Korábban is feltűnt már más, hatalomhoz közeli médiumok esetében, hogy igyekeztek úgy közvetíteni eljárás alá vontak érzéseit, gondolatait, hogy elrettentsék az embereket a véleményük kinyilvánításától, a politikusok valódi kritikájától.
Legtöbbször ezek az üzenetek látszanak:
„Vigyázz, Te is így járhatsz, ha nem viselkedsz jól!”
„Nagyon szörnyű tud lenni, ha a hatalommal szembekerülsz.”
„Csak nyugi! Fogadd el a helyed a mocsárban! Ha dumálsz, sokkal rosszabb lesz.”
Ismert embereket szólaltatnak meg, akik sorra elmondják, hogy nekik is nagyon nehéz lett a sorsuk, de emelt fővel viselik.
Ezekkel a példaképnek beállított megalkuvókkal sorra azt akarják üzentetni, hogy bár nagyon mocskok a politikusaink, de kérjük őket szépen, hogy változzanak meg. Nem szabad erőszakosan, nem szabad keményen. „Csak nyugodtan, halkan bégetve vonuljunk a kijelölt vágóhídra.”
Elgondolkodtam, hogy miért nem kérdezik a Sárgapólós nagyikat, hogy milyen volt a sitten?
Félnek attól, hogy nem azt mondanák, hogy mennyire szörnyű volt az eljárás?
Letiltották a Nem adom a házamat mozgalom aktivistáit?
Mert retteg a hatalom attól, hogy egyre többen hallanák meg az igazságot?
Például ilyeneket:
– Ilonkától, hogy máskor is visszamenne akár több napra is a böribe.
– Szőke Györgyikétől, hogy a végsőkig elmegyünk.
– Zsókától, hogy elvágja a torkát annak, aki el akarja venni a házát.
– Tóth Judittól, hogy – bár sajnálja, azokat, akiknek kellemetlenséget okoztunk, de – újból le fogunk ülni egy forgalmas úton.
– Golcs Marikától, hogy Trócsányi körül nem igazság, csak gazság van.
– Tecától, hogy Zalaegerszeg is ébredezik.
– Tóth Zsuzsitól, nem várunk másokra, magunk oldjuk meg, bármilyen áldozatot is kell hozni.
– Varga Csillától, hogy nem elég csak perelni, nyomást is kell gyakorolni, hangosan véleményt nyilvánítani, kimenni az utcára.
– dr. Lukács Zsuzsannától, hogy mekkora móka szembemenni hatalommal, és minden fiatalnak ezt kellene tennie.
– Szekeres Máriától, hogy micsoda visszaélések, és milyen sötét kapcsolatok vannak az Orbán családnál.
– Dán Judittól, hogy „Szóljon a dal, és mondjuk újra el… hogy itt vagyunk mi még…”
– Braczkó Zsuzsitól, hogy ha valaki magáért nem is emeli fel az illatos popsiját, de legalább a gyerekeire, unokáira gondoljon.
– Póka Anitától, hogy mindenki álljon ki az igazáért, mert ha jogállam van, nem lesz baj, ha nincs, akkor pedig kötelező ellenállni bármilyen eszközzel.
– Hajdú Józsitól, hogy „Lógni fogtok”.
– Bozsik Lacitól, hogy nem adósok, hanem károsultak vagyunk.
– Farkas Feritől, hogy ébredjen végre a Nemzet.
– Sándor Lacitól azt a logikus érvelést, hogy jogok tekintetében sem az számít, valakin van-e sapka.
– Golcs Ferdinándtól, hogy milyen célból van a vasvilla odatámasztva a bejárai ajtó közelébe.
– Póka Lászlótól, hogy „Hiába kéred, nem adhatom fel, Bármi az ára, én nem megyek el…”
A magam nevében biztosan, merem mondani, – és azt gondolom, hogy a sárgapólósok többsége is így gondolja – hogy nem fogok megalkudni (ha úgy jobban tetszik segget nyalni) annak érdekében, hogy többet tudósítsanak rólunk.
Mi megyünk az úton. Nem dicsőségért, nem előnyökért, nem hatalomért, de igazságért.
„azok igazáért,
kiké a szabadság rég,
csak nem látják még,
hogy nem elég!
Még nem elég!”
Erről már egy évvel ezelőtt is így gondolkodtunk:
„Ugyanazon célért küzdeni mindvégig…
A valódi megoldásért, Igazságért, Szabadságért…
Akkor is menni, ha csak kevesen jönnek…
Akkor is az úton maradni, ha oly sokan megalkusznak…
Csak előre nézni, és örömmel fogadni, ha mások is ott vannak veled… Cselekedni! Állandóan! Önállóan! Bátran!”
Póka Anita így nyilatkozott 2013-ban áldozatvállalásról:
Amennyiben a sajtó valamelyik képviselője mégis kíváncsi a Sárgapólós Nagyikra és társaikra, akkor 2015. október 21. napján keressék őket az Oktogonon. Már reggel 6 órától ott fognak sürögni, forogni az „Így harcolunk mi, így fogtok lakni Ti” elnevezésű társadalomkritikus rendezvényen.