Állást kell végre foglalnunk néhány döntő kérdésben, de nem politikai megfontolásból. Azért, hogy mi magunk ne váljunk öntudatos polgárokból arctalan, alattvaló masszává, öntudatlan, tehetetlen bábukká, vagy ne uralkodjon el rajtunk végzetesen a Stockholm-szindróma (amikor a rab, megszereti rabtartóját, az áldozat a kínzóját, a kifosztott a kirablóját, belenyugszik mindenbe, mert kiirtották önvédelmi reflexét). Az állásfoglalás önmagában nem elég. Hatni kell a kormányra, és a kezünkbe kell venni a sorsunk irányítását.

Ilyen kérdés például az EU-tagságunk, mert egyértelmű, hogy gyarmati, alárendelt helyzetben vagyunk, miközben tagságunkat saját érdekünkként tüntetik fel. Világosan bizonyítja ezt a migránskérdésben ránk kényszerített szerep és feladat felvállaltatása is, ami szöges ellentétben áll a magyar érdekekkel.

A menekült áradattal történő jogsértő invázió eltereli számos rendkívül fontos, aktuális dologról a figyelmet. Például sok egyéb mellett a TTIP, az USA-EU szabadkereskedelmi egyezmény mellett a magyar föld eladásáról is.

Amikor 2013. június 21-én az országgyűlésben megszavazták a Földforgalmi-törvényt az, végzetes nap a történelmünkben. Jelen voltam ezen a parlamenti ülésen, és soha nem felejtem el. Megrázó, katartikus érzés volt látni, hallani, ami akkor ott történt. A Jobbik pulpitusra vonuló tiltakozását, a kifeszített feliratot, a hazaárulózástól hangos Parlamentet. A szememből folytak a könnyek, a törvény megszavazása miatt, mert elolvastam a törvényjavaslatot, és megszavazását nemzetellenesnek tartottam. De felemelő érzés volt látni, hogy születőben egy bátor, hazája érdekeit védő, és azért küzdeni merő, fiatal új generáció. Az ülésteremben a Jobbikon kívül az LMP is tiltakozott.

Még előző este egy régi barátommal volt alkalmam a földtörvény szavazásáról gondolatokat cserélni, akit országgyűlési képviselőként végzett munkája alapján becsültem és nagyra tartottam. Kiderült, hogy ő is úgy fog frakció-társaival igennel szavazni, hogy a törvényt el sem olvasta, mert a frakcióban úgy tudták, hogy nincs vele probléma. Akkor minek alapján szavazod meg? – kérdeztem. Beszélgetés közben az is kiderült, ha nem az elvárásnak megfelelően szavaznak, az igen magas pénzbírsággal jár. Megdöbbentem. Egy ilyen rendkívül fontos, életbevágó törvényt képesek így megszavazni?! Mi, a baráti körömmel elolvastuk a törvény szövegét, a neten levelezés folyt róla, a képviselők, akik megszavazták, azok meg nem? Vajon miért?

A törvény lényegi tartalmát valójában elhallgatták az emberek előtt. Pontosabban félrevezették őket. Mert a Földforgalmi-törvény értelmében, belföldinek számít Angliától Romániáig, Norvégiától Izraelig minden EU-s és társult tagállam állampolgára. Ők ugyanis nem idegenek. Mára már a jól informáltság alapján elég a megfelelő helyre a megfelelő időben bejelentkezni és magyar földet szerezni. A szavazás pikantériája, hogy a Jobbik által javasolt, név szerinti – a személyes felelősséget felvállaló – szavazásra nem került sor. Orbán Viktor, Kövér László, Semjén Zsolt álltak a padsorok előtt, beszélgettek. Majd Semjén Zsolt az ülést levezető Latorcai János elnökhöz ment, aki ezt követően bejelentette, hogy mivel a jegyző nem tudja az emelvényen a helyét elfoglalni, csak gomb-nyomásos szavazás lesz. Pilátus jutott eszembe, és a „mosom kezeimet”. A törvényt 252 igen 17 nem szavazattal elfogadták. A Jobbiknak, mivel az emelvényen álltak, nem is volt lehetősége nemmel szavazni. A Parlamenttel szemben, az Alkotmány utcában egy népes csoport a törvény megszavazása ellen tüntetett.

***

Napjainkban a migráns invázió árnyékában ismét aktuális a magyar föld, a szülőföld eladásának kérdése, aminek nemzeti tulajdonban kellene maradni. Rendkívül elhibázott lépés volt beleegyezni, hogy a tőke szabad áramlása kategóriába besorolják, és azóta sem kérni az átsorolását.

Történelmi alkotmányunk szerint a föld, a Szent Korona tulajdona. Ennek értelmében a Magyar Királyság területén idegen állampolgár nem bírhatott földtulajdont. Rákosi idején, a sztálini alkotmányban már és még a magyar dolgozó nép tulajdonaként rögzítették – „a föld, a föld mélyének kincsei”, vizek, iparágak, vállalatok stb. – a Szent Korona tulajdonjogát. A Kádár kormány alatt a „magyar dolgozó nép tulajdona”, az állam tulajdonává lett. Ilyen képtelen helyzet, mint most, még soha nem volt a történelmünk során, hogy a szülőföldünk eladható-megvehető legyen akár az EU, akár egy kormányrendelet jóvoltából.

A 2011.április 25-én elfogadott Alaptörvény a nemzeti vagyonról az alábbiakként rendelkezik: 38. cikk

(1) Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon. A nemzeti vagyon kezelésének és védelmének célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a természeti erőforrások megóvása, valamint a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembevétele. A nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit sarkalatos törvény határozza meg.¹⁰⁰

(2) Az állam kizárólagos tulajdonának és kizárólagos gazdasági tevékenységének körét, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon elidegenítésének korlátait és feltételeit az (1) bekezdés szerinti célokra tekintettel sarkalatos törvény határozza meg.¹⁰¹

(3) Nemzeti vagyont csak törvényben meghatározott célból lehet átruházni, törvényben meghatározott kivételekkel az értékarányosság követelményének figyelembevétele mellett.

(4) Nemzeti vagyon átruházására vagy hasznosítására vonatkozó szerződés csak olyan szervezettel köthető, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint az átruházott vagy hasznosításra átengedett nemzeti vagyon kezelésére vonatkozó tevékenysége átlátható.

(5) Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek törvényben meghatározott módon, önállóan és felelősen gazdálkodnak a törvényesség, a célszerűség és az eredményesség követelményei szerint.

Sajnálatos, de az új „Alkotmányban” nem nevesítik tételesen, hogy mi minden tartozik a nemzeti tulajdon fogalmába. Csak a nemzeti vagyon tulajdonosát, kezelőjét nevezik meg (38.cikk.1.bek.), ami az állam, és az önkormányzat.

A Földforgalmi-törvény megszavazása előtt és alatt egymást követték a tiltakozó demonstrációk. Dr. Ángyán József, a téma kiváló szakértője, a Fidesz parlamenti képviselője nem tudta befolyásolni képviselőtársait. A szavazást követően kilépett a Fidesz-frakcióból. Dr. Ángyán József most is rendszeresen és felelősen hallatja a szavát. VI. jelentés a földről c. tanulmányában részletes jelentés és kimutatás található a jelenlegi állapotokról.

***

Arra az augusztusi hírre, hogy a kormány elárverezni készül 380 ezer hektár állami földvagyont, tiltakozások kezdődtek, aláírásgyűjtésbe fogott az Élőlánc Magyarországért. Ezt megelőzően a Kishantoson történtek miatt, volt hangos a média, amikor ott, a hosszú idő óta mintagazdaságot folytatók helyett másoknak adták át hivatalosan a földterületet, ami miatt jelenleg is per zajlik.

Szeptember 21-én kezdődött az Országgyűlés őszi ülésszaka

Az azonnali kérdések óráján a jobbikos Magyar Zoltán Orbán Viktor miniszterelnököt kérdezte az állami földek tervezett eladásáról.„Most írtam alá. Olvassák el!” – volt a válasz. Ennek során derült ki, hogy a miniszterelnök délután már aláírta földértékesítési kormányhatározatot. Orbán Viktor miniszterelnök történelmi jelentőségűnek nevezte az állami földek értékesítésével kapcsolatos kormánydöntést. A miniszterelnök szerint ezzel egy százéves kisgazda programot hajtanak végre 300 hektáros birtokkorláttal. És az állam csak kivételes esetben legyen tulajdonos.

A kormányrendelet az Országgyűlés megkerülésével született. A kormány viszont nem azonos az állammal. De még azt sem sikerült elérni, hogy ezt követően vita legyen róla.

Az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának Ellenőrző albizottsága 2015. szeptember 24-én 9.00 órára kitűzte azt az ülését, melyre Lázár Jánost, Fazekas Sándort és Bitay Mártont hívták meg, hogy legalább számoljanak be az állami földek eladására vonatkozó kormányrendeletről. Az ülésen a meghívott miniszterek és az államtitkár nem jelentek meg, és maguk helyett képviselőt sem küldtek. Nem jelentek meg az Ellenőrző Albizottság kormánypárti tagjai sem – így határozatképtelenség miatt nem lehetett megtartani az ülést.

Magyar Zoltán képviselő szeptember 25-i sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy a Fidesz-kormány a migrációs válság kritikus időszakban az állami földek eladását tervezi, ami a társadalomból ellenérzéseket vált ki. Súlyos következményei lesznek, ennek a döntésnek, mert a földek értékesítésével a magyar államnak többé nem lesz ráhatása arra, hogy mi történik a magyar mezőgazdaságban. Nem lesz lehetősége sem célirányos munkahelyteremtésre, sem befolyása az ökológiai egyensúlyra.

Hangsúlyozta, hogy ezzel a korábbi bérletszerződéseket próbálják fedezni, mely botrányoktól volt hangos, és ezek ellenőrzésének most lett volna itt az ideje. Magyar Zoltán felhívta a figyelmet: a Fidesz közeli földbérlők egyáltalán nem teljesítették, amit a földbérleti szerződésben vállaltak, sőt a szerződésben lefektetett haszonállat létszám töredékével sem rendelkeznek.

A föld kiárusításával a bérlet átalakul tulajdonná, amire viszont már semmiféle kötelezettség nem vonatkozik.

A Jobbik szerint a szerződések ellentmond egy tisztességes, becsületes eljárásnak, és a Jobbik mindent megtesz, hogy a földeket visszaszerezzék, valamint az Alkotmánybírósághoz fordulnak.

Szeptember 26-án A Lánchíd Rádióban Ángyán József és Ács Sándorné részletesen kifejtették szakmai érveiket az állami földek eladásáról.

Ács Sándorné agrármérnök az Élőlánc Magyarországért korábban aláírásgyűjtésbe kezdett. 2015.augusztus 18-án (127 aláíróval) majd szept.28-án (1235 aláíróval) levelet küldött a miniszterelnöknek és a kormánytagoknak: az állami földek eladására vonatkozó Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter által benyújtott javaslattal kapcsolatosan. „A TULAJDONOSOK MI VAGYUNK!” – levélben leszögezi:

„A Kormány nem tulajdonosa az állami földeknek, csak kezelője. A tulajdonosok a magyar állampolgárok. A nemzeti vagyon stratégiai részének eladásáról az állampolgárok és a Parlament megkerülésével született kormánydöntés érvénytelen.”

2015-10-05-én az LMP szervezésében a Kossuth téren és 12 településen demonstráció zajlott. Délután Fejér, Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna, Veszprém és Pest megyében, volt forgalomlassító félpályás útlezárás.

A Parlamentnél csak néhány száz fő gyűlt össze. Mezőhegyesről többen is érkeztek. Néhány nemzeti színű zászló is feltűnt. A kifeszített molinókon, táblákon az alábbi feliratok voltak: “Nem hagyjuk kilopni a földet a gyerekeink alól!” “Földprivatizáció = földrablás.” “A termőföld Magyarország utolsó közös vagyona.” Ne lopjátok el Magyarország termőföldjeit!”

A Kossuth téri tiltakozás 18 órakor Schiffer András napirend előtti bejátszásával kezdődött, melyben az alkotmánysértésre hívta fel a figyelmet. Felszólaltak: Beke Károly (MSZP Agrár és Vidékpolitikai Tagozat elnöke), Magyar Zoltán (Jobbik, a Mezőgazdasági Bizottság alelnöke), Szabó Rebeka (PM elnökségi tag) Ács Sándorné (Élőlánc Magyarországért és a Kishantos Vidékfejlesztési Központ vezetője) Mityko Zsolt (Mezőhegyes polgármestere), Dr. Ángyán József (mezőgazdasági kutató-szakmérnök, egyetemi tanár, az MTA doktora, egykori államtitkár), Sallai R. Benedek (LMP agrárpolitikus, Fenntartható Fejlődés Bizottság elnöke). A felszólalók mondandója közt az összhang mellet csak stílusbeli különbség volt. Gyakorlatilag egymást egészítették ki.

A Kormány 1666/2015. (IX. 21.) földértékesítési kormányhatározatával kapcsolatos felszólalói észrevételek és kritikák összefoglalva:

– A kormányrendelet ellentétes az Alaptörvénnyel.

– A termőföld stratégiai nemzeti vagyon, és minden magyaré. Nem engedhető meg, hogy a tőke erő döntse el, hogy kié lesz ez a vagyon.

– A Fidesz kormány feudális nagybirtokrendszert épít ki a hozzájuk hű vazallusok, barátok, rokonok földhöz juttatásával. A közjó szolgálata helyett a magánvagyonok gyarapítása a cél.

– Előnyt élveznek az árverésre bocsájtott földeknél azok, akik már 3 éve bérlik, mert kikiáltási áron kaphatják meg. Ezt követően már nem lesznek számon kérhetőek, holott igen szükséges lenne a korábbi, nyertes földbérleti pályázatok felülvizsgálata is.

– A meglévő földhaszonbérleti jogok következtében az új tulajdonosok akár még 35 évig eltekinthetnek a gazdálkodástól a megszerzett földeken.

– A háttérben egyértelműen földspekulációról és a földalapú támogatások megszerzéséről van szó, miközben az erőforrások megszerzése a cél.

– Ráadásul mindez 80%-os állami hitelből finanszírozható.

– A vidék életében tragikus változást fog hozni, mert a munkát és a megélhetést veszi el a valóban mezőgazdaságban dolgozóktól. (A Mezőhegyesi Ménesbirtok területéből például 6000 hektárnyi terület és 400 munkahely sorsa lett kétséges, miközben elég egy plébániára bejelentkezni, hogy az illető részesedést követeljen.)

– 10-15 éven belül drasztikus élelmiszerár növekedéssel jár, és teljesen kiszolgáltatottá válik a magyar lakosság.

– Szakmailag elhibázottnak, emberileg erkölcstelennek tartják, a társadalom szempontjából igazságtalannak.

– A földműves minősítéshez elegendő egy hat-hetes tanfolyam elvégzése, még ha soha nem is foglalkozott a pályázó mezőgazdasággal.

– Az állami tulajdonban lévő földek árverezésére olyan időben kerül sor, amikor a hazánkat sújtó migráns invázió eltereli a lakosság figyelmét, ráadásul rendkívüli sürgősséggel, a nyilvánosság és a közvélemény mellőzésével. A felszólalók a földeladást „földrablás”-nak minősítették.

– A termőföld lehetséges vevői között többek között említették a Kishantost “szétverő” Zászlós Tibort és érdekeltségi körét, Mészáros Lőrinc felcsúti polgármestert, Tiborcz Eszter Zsuzsannát, Orbán Ráhel sógornőjét, Nagy Pétert a NFA elnökének unokaöccsét is.

– Ha szükséges, akár fizikai erővel is, de meg kell akadályozni a földárverések sikerét.

– A tiltakozó akciókat addig folytatják, amíg az emberek meg nem értik mi történik az állami földekkel, és amíg a kormány nem vonja vissza az erről szóló kormányhatározatot.

Dr. Ángyán József emlékeztetett arra is, hogy Orbán Viktor neki azt ígérte, „abban állapodtunk meg, hogy az állam részéről termőföldet venni fognak és nem eladni”.

Mi meg arra emlékezzünk, hogy a miniszterelnök úr figyelmeztetett bennünket, hogy ne arra figyeljünk, amit mond, hanem arra, amit tesz.

A Kormány 1666/2015. (IX. 21.) földértékesítési kormányhatározata valóban történelmi jelentőségű, csak más értelemben, mint ahogy a miniszterelnök úr fogalmazta.

Az eladáshoz ugyanis nem kaptak felhatalmazást. A kormány nem tulajdonosa, csak kezelője a rábízott nemzeti vagyonnak.

***

A tiltakozások másnapján, október 6-án a Mezőgazdasági Bizottság megismételt Ellenőrző albizottsági ülésén, már mindenki jelen volt, de az állami földek eladásáról, ahogy a parlament plenáris ülésén a kormány részéről, úgy a Mezőgazdasági Bizottság előtt sem volt hajlandó senki beszámolni. Még arra sem válaszoltak, hogy miért kell eladni az állami földeket. A HírTV híradója bejátszottaLázár János érvelését, miszerint azért nem érdemes az államnak gazdálkodni, állami gazdaságokat működtetni, mert „amikor szocialista kormány van, akkor a szocialista menedzsment lopja szét, amikor fideszes kormány van, akkor pedig a fideszes menedzsment lopja szét” – vallotta be a miniszter úr. Ezek szerint nincs különbség a Fidesz és az MSZP megbízott vezetői között?

2015.október 16-án Kishantoson fórumot tartottak Dr. Ángyán József és Dr. Tanka Endre professzorok, a magyar föld sorsa címmel, mert „Túlélésünk létfeltétele a földünk, az édesvízkészletünk és a helyi energiaforrásaink közösségi használatban, illetve tulajdonban maradása.”

A termőföldek árverései 2015. október 15-én kezdődhetnek.

A Jobbik az Alkotmánybírósághoz fordult, amihez az LMP és az MSZP is csatlakozik.

Kérdés, hogy áll mindehhez majd az Alkotmánybíróság?

Orbán Éva

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.