A konferencia az uniós támogatással indult Courage elnevezésű kutatóprogramhoz kapcsolódik. A hároméves projekt 15 egykori szocialista országban méri fel azokat a gyűjteményeket, melyek a kommunizmus alatti kulturális ellenállás emlékeiből állnak. Így többek közt az alternatív művészeti áramlatok fennmaradását és emlékezetét is vizsgálja az egykori keleti blokk országaiban. A tavaly indult programot a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja koordinálja.

Horváth Sándor történész, a kutatóközpont főmunkatársa az MTI-nek elmondta: a program egyik legfontosabb eredménye egy olyan online adatbázis lesz, amelyben megtalálhatók a kelet-európai rendszerváltás előtti ellenkultúra - alternatív film, zene, képzőművészet, színház, irodalom - legfontosabb gyűjteményei. Egy-egy gyűjtemény legjellemzőbb darabjának története, továbbá alkotók és gyűjtők pályaképe is megismerhető. Az adatbázisban témák, személyek, kronológia szerint lehet majd keresni. Emellett a Courage programban többek közt készül kézikönyv, online tananyag, illetve lesznek kiállítások, filmfesztiválok, konferenciák.

Bódi Lóránt történész a hétfőn a Kassák Múzeumban kezdődő konferencia egyik szervezője az MTI-nek elmondta: a kutatás nem elsősorban az ellenkultúra politikai oldalára koncentrál, hanem az alternatív képzőművészet gyűjtésének és fennmaradásának körülményeire. A pártállami rendszerekben az ellenkultúra, az alternatív művészeti irányzatok többnyire kisközösségekben keletkeztek, és részben magángyűjteményekben maradtak fenn, így jelentős részük lappang, nehezen hozzáférhető.

Ugyanakkor egyes, az ellenkultúra részének tekinthető alkotások a rendszer egyes időszakaiban paradox módon akár állami támogatással is megszülethettek. Mivel a hivatalos művészet szembeállítása a nem hivatalossal leegyszerűsítő, a projekt igyekszik ezt árnyalni, rámutatva, hogy a kettő között egy jelentős "szürke zónáról" is lehet beszélni. Ebben mozgott például az 1970-es évek elején a Kex együttes, vagy a következő évtizedben a Bizottság és a Beatrice. A kutatók sem akarják merev határok közé szorítani a vizsgálódást, önmagában az is érdekes, hogy a művek keletkezésekor, illetve az azóta eltelt évtizedekben mikor mi számított egyáltalán ellenkultúrának - fejtette ki a szakember.

A kutatás a jelentős vagy éppen kevésbé ismert alkotások mellett a mindennapi élet, a kis közösségek hivatalostól eltérő, alternatív kulturális tevékenységeire is rávilágít. Ezek országonként hangsúlyos eltéréseket mutathatnak. Lengyelországban például a katolikus mozgalmak érték el a társadalom jelentős részét, 

Magyarországon viszont például a táncház mozgalom nyitott alternatív kulturális teret a hivatalos ideológia által uralt, kiüresedett közösségi rítusokhoz képest - mondta Bódi Lóránt. 

mti

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.