Az alábbi cikk rendkívül izgalmas témát pendít meg, és mindenképpen érdekes akkor is, ha felszínes, és szándékoltan, vagy átfogó tanulmányok híján számos jelentős és kézenfekvő összefüggést nem vesz nagyító alá, és ezért kissé egyoldalúnak tűnik. Láthatóan az amerikai liberális média nézőpontjából közelít Orwell regénye és napjaink közötti összefüggésekhez.
Természetesen Orwell negatív utópiája és napjaink összevetése nagyon is kívánatos és jogos elgondolás, és határozottan tanulságos mélyelemzésre adhatna módot. (ford.)
George Orwell 1984 – A megjósolt disztópia
Sam Jellinek írása
George Orwell 1984 című könyve ugyancsak a figyelem központjába került az utóbbi időben. A médiában és az egyszerű beszélgetések közben is sokan állapítják meg, hogy ez az antiutópisztikus regény, amit Orwell nem sokkal 1949-előtt írt, számos hasonlóságot mutat azzal a világgal, amelyben ma élünk. Az összehasonlítást, leginkább a Trump adminisztrációra, a jelenlegi Európai Uniós helyzetre, a Brexit-re, valamint a WikiLeaks-re és a bizalmas adatok és akták feltörésének tényére alapozzák. A totalitárius politikai panoráma, Óceánia, az Igazságminisztérium, duplagondol, gondolatbűn, Nagy Testvér, a tömeges megfigyelés elgondolása, mindezek az eszmék, amelyeket az 1984 felvet, úgy tűnik, hogy teret nyertek 2017-ben.
Vitathatatlan tény, hogy az összehasonlítás igencsak találó, és erősen riasztó, azonban sok emberre ez semmiféle hatással nincs azon egyszerű oknál fogva, hogy nem olvasták a könyvet, avagy nem értik azokat a gondolatokat, amelyeket Orwell leír a szövegben, és azt sem, ahogyan ezek napjainkhoz viszonyulnak. Nos, vessünk egy gyors pillantást 1984 tartalmára és vizsgáljuk meg mindazt, amit George Orwell megjósolt és azt, ahogyan e dolgok jelenünkhöz kapcsolódnak.
The Ministry of Truth – Az Igazságminisztérium
E furcsa nevű kormányzati szervezet az Óceániai rezsim intézménye, amely a hírek és az információk ellenőrzéséért felelős, és lényegében arra ügyel, hogy az összes hír és információ, ami kikerül a világba pozitív képet közvetítsen Óceániáról és a Nagy Testvérről. A negatív utópia legfontosabb főszereplője, Winston, kezdetben az Igazságminisztérium gépezetének részeként a történelmi feljegyzések ’helyesbítésén’ dolgozik. Az a feladata, hogy e feljegyzések kétség nélkül, teljes bizonyossággal azt mutassák, hogy a Nagy Testvér jó, és hogy bármi, amit a Párt mond, az igaz.
Napjaink világában ezt behelyettesíthetjük az állam által irányított médiaszervezetek jórészével, amelyek elhallgatják a tényeket és cukormázzal vonják be a keserű igazságot. Hasonlóképpen ahhoz, ahogy a Fehér Ház kommunikációs részlege is cselekszik, pl. vitatva a Trump beiktatásán résztvevő tömeg valódi méretét, *terrortámadások Svédországban, és ama állítás, hogy Trump és Putyin sosem beszéltek korábban.
*[Véleményem szerint nem csupán az államok által pénzelt és működtetett média, hanem a különböző gazdasági és ideológiai csoportok keretében működő és azok érdekeit kiszolgáló média is ebbe a körbe tartozik, továbbá megjegyzendő az is, hogy az Orwell féle igazságminisztériumi elvek manapság szinte a médiavilág teljes spektrumát érintik, vegyük akár példának a közösségi média azon bejegyzéseit, amelyek, mint ’post-true’ (a bejegyzésekben közölt, ’kiposztolt igazságok’) híresültek el. Hosszas elemzést lehetne készíteni a ’mindenható’ digitális technika, a gazdasági hatalommal összefonódott politikai, vagy kérlelhetetlen politikai-ideológiai megfontolások által eltorzított kommunikáció és az igazság viszonyáról, hozzátéve, hogy az, amit igazságnak gondolunk nem más, mint különböző szempontok által igazságnak tartott állítások (’a Te Igazságod, az Én Igazságom, a Mi Igazságunk’) valamiféle összehangolása természetes erkölcsi, etikai alapokon, jó esetben.
Érezhető, hogy ebben a passzusban, de az írás egészében, elsősorban az amerikai demokratákat, az NWO-t (Új Világrendet) támogató liberális fősodratú média nézőpontja érvényesül.
A svédországi terrorcselekmények felemlítése a bevándorlás és a terrorizmus összefüggésével kapcsolatos Trump beszédére utal, amely a. ’Last Night – múlt éjjel’ címszóval keltett vihart a liberális és Trump ellenes sajtóban. Azt hangoztatták, hogy Trump hivatkozása a ’múlt éjjeli’ svédországi eseményekre hamis hír – fake news, ugyanakkor még a magyar ellenzéki televíziók is bemutatták a malmői zavargásokról szóló tudósításokat, pl. az ATV is; http://www.atv.hu/egyeb/20130530_zavargasok_oka_integracio_hianya_svedorszagban
Napjaink valóságát kendőzetlenebbül mutathatta volna be a szerző, ha Orwell Igazságminisztériumát a liberális állam- és sajtóterrorral is összehasonlította volna, például a németországi Tiltott Szavak Bizottságával -‘Taboo-Word Jury’. Bizonyítékul bemutathatta volna az évente betiltott szavak listáját. vagy akár felemlíthette volna Udo Ulfkotte rejtélyes halálát, az író viszontagságait a hatalomnak kényelmetlen könyvei miatt. Ford.]
Doublethink and Newspeak – Duplagondol és Újbeszél
A duplagondol olyan mentális állapot, amely képes elfogadni olyan különböző fogalmakat, eszméket, hitelveket, amelyek alapvetően belső ellentmondásban vannak egymással. Pl. a könyv olyan kitételeket használ, mint 2+2=5, illetve a Blackwhite – Feketefehér [nem a magyar szóhasználat szerinti fekete-fehér – film stb., ezt fordíthatnánk, mondjuk akár “sötétfehérnek, koromfehérnek” is.: Ford.]. Nyilvánvaló, egyik állítás sem értelmezhető, lévén, hogy 2+2=4 és nem 5, valami pedig nem lehet egyszerre egyazon színben fekete és fehér, azonban az 1984-ben létező Párt tagjai oly mértékben agymosottak, hogy tényként fogadják el a Duplagondol-t.
Amikor *Kelly Ann Conway bedobta a köztudatba az ’alternatív tények” meghatározást, sokan azonnal rámutattak, hogy ez a kifejezés úgy hangzik, mintha egyenese Orwell könyvéből jönne. Egyértelműen Duplagondol az, hogy Conway az alternatív tények kifejezést használja, mert nincsenek alternatív tények. Valami vagy tény, vagy alternatívaként valótlanság, olyan, hogy köztes tény nem létezik.
*[Kelly Ann Conway, Trump tanácsadója, az ominózus kijelentését azután tette, hogy a Fehér Ház szóvivője azt mondta, hogy a valaha látott legnagyobb tömeg volt jelen az elnök beiktatásán, és ezt a kijelentést az NBC vitatta és hazugságnak nevezte. Erre mondta válaszként Conway, hogy ez nem hazugság, hanem alternatív tény – ’alternatíve fact’. Vajon a kettős mérce, a kettős gondolkodás, a Duplagondol miért nem jutott eszébe a szerzőnek a politikai korrektséggel (Újbeszél-nek is nevezhetnénk, melyre sajnos nem tér ki ez a bekezdés) kapcsolatban is, akár az EU-ban létező mindennapos gyakorlatot figyelembe véve? Erre tipikus Uniós Duplagondol példa a Magyarországon felháborodást kiváltó strasbourgi emberi jogi bíróság vitatott ítélete, amely több mint hatmillió forintot állapított meg két bangladesi fiatalnak, mert a magyar kormány elutasította menedékkérelmüket.
http://www.origo.hu/itthon/20170328-a-migraciokutato-intezet-megvizsgalta-az-emberi-jogok-europa-birosaganak-donteset.html (ford.)
Mass Surveillance – Általános Megfigyelés
Rendkívül hiteles Orwell előrejelzése ezen a téren. Csodálatos, ahogy Orwell meglátta a jövőt, a mindenre kiterjedő, tömeges megfigyelést. Az ő napjaiban és idejében azok a kamera- és rögzítőrendszerek, amelyek képesek lehettek volna minden mozdulatunkat nyomon követni, kételkedő mosolyt fakaszthattak, de Orwell könyvében és napjaink világában, a fikció – fiction maga a valóság.
Winstont folyamatosan megfigyeli a kormánya a lakásában és a munkahelyén is felszerelt kétirányú televíziós képernyőkön keresztül és rejtett mikrofonok segítségével, amelyek minden kimondott szavát rögzítik. Még egy helytelen pillantás is elegendő volna, hogy Winstont bebörtönözzék.
A felügyeleti állapot valami olyasmi, ami egyre inkább normálissá válik napjaink világában. A mindenre kiterjedő megfigyelés, ez a szükséges rossz kell ahhoz, hogy biztonságban tarthassuk az utcákat és meg tudjuk előzni a terrorizmust. *Azonban láthatjuk, hogy a megfigyeléssel vissza lehet élni, ha rossz kezekbe kerül, vagy külső erők vonják ellenőrzésük alá.
*[Az Orwell által leírt rendszert jócskán meghaladja napjaink valósága. Határozottan utalni kellett volna a cikk bevezetőjében is említett WikiLeaks kiszivárogtatásokra, pl. a Vault 7 címen indított sorozatra, melyben a nyilvánosságra hozott dokumentumok tanúsága szerint, még az orwelli képzeletet is meghaladó módszerekkel tartotta, tartja a CIA ellenőrzése alatt az országok politikusait és az emberek millióit az egész világon. https://www.rt.com/news/379724-wikileaks-assange-cia-hacking/.
Ahogy pedig a legfrissebb fejlemények mutatják, úgy tűnik, Németország kormánya tovább megy az orwelli úton, bevezeti a ’gondolatrendőrséget’ – ‘State-imposed thought police’. https://www.rt.com/news/383628-germany-thought-police-social-networks/ (ford.)
War as a National Policy – Háború, mint Nemzeti Politika
Óceánia állama állandó és örökös háborúban áll, amely rendületlenül folyik, és szinte nem is lényeges, hogy ki ellen, amíg van egy célba vehető ellenség, amellyel harcolni lehet. Óceánia a végeérhetetlen háborús állapotot arra használja, hogy fenntartsa az ellenőrzést polgárai felett, és biztosítsa, hogy mindenki hűséges legyen az államhoz, mert, aki nem az, maga lesz az ellenség.
Világunkra nézve, jószerével ugyanezt mondhatjuk el. Nehéz lenne olyan időszakot találni, amikor az egész világon, vagy akárcsak valamelyik féltekén általános volt a béke. *Az Egyesült Államok következetesen beavatkozott a Közel-Keleten dúló eseményekbe, míg Oroszország rátette kezét a Krímre és Ukrajnára.
*[Ez azért végletesen leegyszerűsített így. Ma már nem titok, hogy a világban permanensen dúló és kirobbanó konfliktusokat, elsősorban az amerikai érdekek, valamint Soros káoszpolitikája gerjesztik és az őket támogató Uniós politikai elit magatartása. Ukrajna stabilitását is ezek az erők borították fel.
http://www.globalresearch.ca/the-truth-behind-the-crisis-in-ukraine-us-covert-manipulation-and-the-resurging-cold-war/5372408
Paul Craig Roberts írja: “Nincs erkölcsi egyenlőség Washington és Moszkva között. Washington híján van minden erkölcsnek, nem úgy, mint Oroszország. Nem, Oroszország nem gyilkolt meg, nem csonkított meg és nem űzött el népeket legalább 9 országból az elmúlt 15 évben, menekülteket zúdítva az egész nyugati világra, akik közül néhányan jogosan haragosak.“
http://www.globalresearch.ca/has-the-american-establishment-opted-for-thermo-nuclear-war-weve-got-a-lot-of-killers-what-do-you-think-our-countrys-so-innocent/5573740
A Krím esete átfogóbb elemzést kívánna, különösen az EU őshonos kisebbségekkel való nemtörődömsége és az ukrán nyelvtörvény fényében, amely az orosz mellett a magyarok nyelvhasználatát is megtiltaná. Nyilvánvaló, hogy a hidegháború 2.0 legfőbb támogatóinak (a hatalomból kiesett demokraták, liberálisok, a brit establishment, valamint az EU bürokraták) oroszfóbiája, amely pedig tükörképe Óceánia csillapíthatatlan háborús hisztériájának, szóba sem jöhetett ebben az írásban, mint összehasonlítási alap. A levitézlett és világszerte megrendült NWO ügynökeinek határozottan létkérdés az “orosz fenyegetés” hangoztatása. Ezt mutatják az ’orosz agresszió’ ellen, az orosz határok mentén telepített katonai bázisok is.
Összességében azonban, akár gondolatébresztő is lehet ez az írás, és talán késztetést ad valaki másnak egy napjaink és Orwell regénye közötti döbbenetes átfedésről szóló, alapos és a témát minden oldalról megközelítő, elhivatottabb elemzésre.
Ahhoz pedig, hogy George Orwell 1984 című regényének rémálma ne váljon a maga teljes egészében napjaink még szörnyűbb valóságává, határozottan tudatosabbá kellene válniuk a társadalmaknak.
John W. Whitehead írja a ’We the People Against Tyranny – Mi, a nép a zsarnokság ellen’ című cikkében; “Ahogy a történelem megtanította, ha az embereknek kevés, vagy semmilyen ismeretük nincs az államigazgatás alapjairól és saját jogaikról, azok, akik a kormányzati hatalom kerekeit forgatják, elkerülhetetlenül túlforgatják azt.
Végtére is a polgárság csak akkor tudja a kormányát elszámoltatni, ha tudja, hogy az mikor lépi át a határait.” – Ehhez csak annyit tennék még hozzá, hogy a jogok kötelezettségekkel is járnak. (ford.]
Fordította: Urthvas Bethad
Shout Out UK
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
