Amióta a Magyar Közlöny egyik júliusi számából kiderült, hogy megvalósíthatósági tanulmány készül „a hazafias és honvédelmi nevelés programjának tantervi szintű megjelenítéséről” és ehhez kapcsolódóan „a testnevelés kerettanterv módosításáról”, a kormányzati terv állandó gúny és bírálat tárgya. Legutóbb Demeter Márta korábbi szocialista, jelenleg független országgyűlési képviselő tett fel írásbeli kérdést a témában. Simicskó István honvédelmi miniszter válaszában közölte, a hazafias és honvédelmi nevelés nem új feladat a köznevelési intézményekben, jelenleg is része a Nemzeti alaptantervnek. A miniszter említést tett a Honvéd Kadét Programról, a Honvédelmi Sportszövetség által szervezett programokról, sportversenyekről, valamint a honvédelmi táborokról. Simicskó hangsúlyozta, „az ezredfordulót követően a biztonsági környezetben beállt változások, új típusú kihívások és az ezekkel együtt jelentkező fenyegetettség, a kötelező sorkatonai szolgálat felfüggesztése és az önkéntes haderőre történő áttérés okán különösen felértékelődött az állampolgárok honvédelem ügye iránti elkötelezettségének jelentősége és ezzel együtt a honvédelmi nevelés szerepe”.

Nézzük, jelenleg hogyan jelenik meg a hazafias nevelés a kerettantervekben! Alsó tagozatosoknál például ezt találjuk: „A tanuló ismeri lakóhelye és környékének népi hagyományait és életkorának megfelelő szinten az ország és a magyarság szimbólumait. Ismeri a nagy ünnepkörök egy-egy hagyományát és az éves ünnepkör legfontosabb állomásait: ezeket évszakok szerint is képes elhelyezni, valamint ismer ezekhez kapcsolódó alkotásokat (népdalokat, mondákat, meséket, műalkotásokat). Ismeri nemzeti ünnepeinket, ezek időpontját, részt vesz érzelmi azonosulását segítő tevékenységekben (népi hagyományok felelevenítése, eljátszása, ünnepi díszítések készítése).”

Egy középiskolai diák esetében a hazafias nevelés célkitűzéseként a következők szerepelnek: „Megnevez és felismer magyar történelmi személyiségeket, feltalálókat, tudósokat, művészeket, sportolókat, tudatosul benne munkásságuk jelentősége. Tisztában van nemzeti ünnepeink jelentőségével, kontextusával, hagyományaival. Részt vesz a nemzettel, a hazával való érzelmi azonosulást erősítő tevékenységekben. Ismeri a népi hagyományokon és vallási gyökereken alapuló éves ünnepkört, van tapasztalata ezekhez kötődő szokásokról, ismer ilyen témájú folklór- és műalkotásokat. Képes felidézni népi kultúránk néhány jelentős elemét, jellemzőjét. Értékeli a helytörténeti ismeretek fontosságát, ismeri lakóhelye és iskolája helytörténetének, kulturális és természeti örökségének főbb értékeit. Ismeri a nemzeti kultúrák jelentőségét, tiszteli a különböző népek és kultúrák hagyományait. Tájegységekhez kötve is ismer hungarikumokat. A hagyományos (népi) életmód, szokások megismerésén keresztül értékeli ezek fenntarthatósággal kapcsolatos szerepét.”

A jövőre vonatkozóan érdekes lehet egy 2016 első negyedévében zajlott online felmérés, amelynek elemzése a Honvédelmi Szemle ez év márciusi számában jelent meg. Lacsny Márton hazafias és honvédelmi nevelésre vonatkozó kérdőívét 842 középiskola igazgatója töltötte ki az 1443-ból, így igencsak reprezentatívnak mondható. A válaszok alapján a szakember megállapította: „kevés olyan középiskola van, amelynek folyamatos és élő kapcsolata lenne a haderő valamely szervezetével” – a KatonaSuli programban csupán az intézmények hét százaléka vesz részt –, azonban „az iskolák túlnyomó többségében az igazgató felismeri a hazafias és honvédelmi nevelés fontosságát, bár nem tudja pontosan, mit és hogyan kellene tennie az ügy előmozdítása érdekében”. Az igazgatók egy része már magával a fogalommal sincs tisztában. Ezt jelzi, hogy például 79 válaszadó iskolában bár tanítanak állampolgári ismereteket, mégis azt közölték, hogy nem foglalkoznak a hazafias neveléssel.

A felmérés szerint a legtöbb helyen – a középiskolák 62 százalékában – osztályfőnöki órán kerül szóba a téma, történelemóra keretében 57 százalékban foglalkoznak vele, 18 százalékban pedig testnevelésórán (ami nyilván a katonai jellegű sportok gyakorlását jelenti). Az iskolák húsz százaléka jelezte azt, hogy egyáltalán nem kap szerepet nála a hazafias nevelés.

Ugyanakkor az igazgatók 86 százalékának van valamilyen elképzelése arról, milyen foglalkozásokat vezetne be és miben kérné a honvédség segítségét, csupán 14 százalék zárkózott el az együttműködéstől. A legtöbben nyári honvédelmi táborra (36 százalék) vagy gyakorlati oktatásra (35 százalék) tartanának igényt. Az utóbbihoz tartoznak például az alaki foglalkozások, a tereptan-, tájékozódás-, elsősegély-oktatás, illetve a katonai jellegű sportok, mint a lövészet, vívás, küzdősportok. Ide számítható még a harmadik helyen álló „délutáni sportfoglalkozás”, amelyben az igazgatók 26 százaléka venné szívesen katonai szakemberek segítségét. Honvédelmi verseny rendezésére és az arra való felkészülésre 16 százalékos az igény, és hasonló mértékű az érdeklődés az elméleti honvédelmi oktatás, a délutáni szakkörök iránt.

Lacsny Márton hangsúlyozta: a hazafias és honvédelmi nevelés célja nem az, hogy katonákat neveljen. Egy sok elemből álló, egységes rendszerről lenne szó, amely elősegíti „a felelős állampolgárrá válást”, továbbá olyan képességek elsajátítását, amelyeket „a haza védelme és saját vagy társai túlélése érdekében használhat”. Az állampolgári ismeretek és nemzeti hagyományok mellett ebbe a körbe tartoznak tehát bizonyos sportok és általában az állóképesség-fejlesztés, az elsősegélynyújtás, tájékozódás, túlélési technikák (tűzgyújtás, táborépítés, élelemszerzés), az alapvető katasztrófavédelmi ismeretek, a gépjárművezetés vagy éppen az információbiztonság.

mho

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.