Hiába kéri a lap, nem akarja kiteregetni a lapjait a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), miért támogatta meg 3 milliárd forinttal 2013-ban a tavaly december elején bezárt Széchenyi Bankot, azt a hitelintézetet, amely Töröcskei Istvánnak, az Államadósság-kezelő Központ volt vezérének egyik fő érdekeltségének számít. A tárcától azokat a dokumentumokat kérte a portál, amelyek magyarázatot adhatnának, miért látta jó üzletnek a kormány, hogy ennyi közpénzt fektessen Töröcskei bankjába, miközben a pénzintézet működése sem megbízhatónak, sem törvényesnek nem lett volna nevezhető, ahogyan az utólag, a jegybank vizsgálatából kiszivárgott.
Azt még nem tudni, mennyi lesz a számla végösszege, de esélyes, hogy a befektetésből és a nagybetétesek kárenyhítéséből sokmilliárdos kára lesz az adófizetőknek, a félremenedzselt bank betéteseinek kártalanításából pedig a bankok ügyfeleinek.
Mint ismert, az állam 2013 júniusában lett 49 százalékos tulajdonos a Széchenyi Bankban egy 3 milliárd forintos tőkeemeléssel (az állam tulajdonosi jogait az NGM képviselte a bankban ez után), de a pénzt úgy tette be, hogy nem vette észre a pénzintézetben addig történt törvénysértő ügyleteket, és azokat a súlyos szervezeti hiányosságokat sem, amelyek miatt több kulcsterületen nem tudott megbízható bankként működni.
Ezeket a problémákat csak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) találta meg, amikor tavaly átvizsgálta a bankot, és az eredményekkel egy több mint 100 oldalas dokumentumot töltött meg. Pedig az NGM is átvilágíttatta Töröcskei érdekeltségét több mint egy évvel az állami tőkeemelés előtt, még Matolcsy György nemzetgazdasági minisztersége idején, 2012 tavaszán.
Az MNB vizsgálata olyan hibákat talált, hogy érthetetlen, hogyan siklott el felettük az NGM állítása szerint gondos vizsgálat, például komoly problémák voltak a kockázatkezeléssel, és Töröcskeiék a saját érdekeltségeiknek is osztottak hitelt. Ezért megkértük az NGM-et, hogy küldje el nekünk a befektetési döntést megalapozó dokumentumokat, beleértve azokat is, amelyek a bank átvilágításának eredményeit tartalmazták. A minisztérium azonban elutasította a kérésünket arra hivatkozva, hogy azok egy részét titkosították, egy másik része üzleti és banktitok, ami pedig ezen kívül maradna, annak a kiadása a Nemzetgazdasági Minisztérium illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását veszélyeztetné.
Az pedig külön érdekes a Széchenyi Bank-kalandban, hogy a kormány a befektetési döntés után még fél évet várt, és csak 2013 júniusában hajtotta végre a tőkeemelést. Ekkor már több mint egy éve vizsgálták át a bank belső ügyeit, magyarán messze nem voltak naprakész információi a kabinetnek arról, hogy éppen mire fizet ki 3 milliárdot, de ez nem gátolta meg a bevásárlásban - írja a lap.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
