A Székely Szabadság Napja az elmúlt években az autonómiaküzdelem legfontosabb napjává vált, ekkor ugyanis tízezrek emelik fel hangjukat Székelyföld önrendelkezéséért. A marosvásárhelyi Postaréten a résztvevők megkoszorúzzák a székely vértanúk emlékoszlopát, amelyre Jókai Mór szavait vésték: „törvényes, szabad és független, nemzeti állás”. Ezek a szavak lettek a megmozdulás jelszavai, ennek jegyében követelik Székelyföld területi autonómiáját. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) rendezvényével egy időben számos erdélyi, csonkaországi és európai városban tartanak szimpátiatüntetést.

"Legyünk a tavalyinál, tavalyelőttinél is többen 2015. március 10-én 16 órakor Marosvásárhelyen, a Székely Vértanúk emlékművénél, hogy megértse a világ, békés szándékkal, jogkövető módon, de rendíthetetlen akarattal ragaszkodunk a Székely Nemzeti Tanács által megfogalmazott célhoz: Székelyföld területi autonómiájához."

 - olvasható Izsák Balázs, az SZNT elnökének idei felhívásában. Az emlékműnél tartott rendezvényen a felszólalók a tavalyi évben is azt követelték, hogy Székelyföld alkosson önálló fejlesztési és közigazgatási régiót, melynek autonómiáját törvény szavatolja. Ugyanakkor tiltakoztak a székely nép érdekeit sértő, létét fenyegető közigazgatási átalakítás terve ellen, követelték, hogy a hatóságok azonnal szüntessék be a székely jelképek üldözését, és a kormány kezdjen párbeszédet Székelyföld státusáról a Székely Nemzeti Tanáccsal és a székely önkormányzatokkal. 

A tömeg résztvevői egy kiáltványt is elfogadtak, amit aztán a Marosvásárhely főterén található prefektusi hivatalhoz vittek át, majd átadták a kormány megyei képviselőjének. Ezt a közös vonulást a polgármester előzetesen megtiltotta, és a több tízezer résztvevőnek megalázó módon a járdán kellett összezsúfolódnia. Ez és a román csendőrség agresszív fellépése jogos indulatokat is kiváltott, így volt egy kisebb összecsapás (amely kapcsán a szervezők a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomra próbálták kenni a rendbontást), de összességében megőrizte békés jellegét a rendezvény, viszont sokakban rossz szájízt hagyott maga után, hogy ilyen megalázó helyzetbe kényszerítették a székely tömeget. 

A tavalyi rendezvénynek volt egy másik érthetetlen történése is, ez pedig az egyetlen magyarországi pártot érte, amelyik magas szinten képviseltette magát Marosvásárhelyen. Vona Gábor, a Jobbik elnöke és Szávay István, a párt nemzetpolitikai kabinetjének elnöke személyesen állt ki a székely szabadság ügye mellett, és bár a Jobbikon kívül egyik párt sem támogatta a rendezvényt, mégis őket érte támadás. Izsák Balázs megdöbbentő módon arról beszélt, hogy nem örül annak, hogy a párt résztvesz a rendezvényen, a román államfő sajtónyilatkozatban szögezte le, hogy betiltaná a párt működését Románia területén, végül pedig a román hatóságok kitiltották az ország területéről Szávay Istvánt, a HVIM társvezetőjét, Zagyva György Gyulát, az Új Magyar Gárda székelyföldi parancsnokát, Mikola Bélát, valamint a Betyársereget vezető Tyirityán Zsoltot. A kitiltás külön érdekessége, hogy a rendezvény napján sem Tyirityán, sem Zagyva nem tartózkodott az országban. Vona Gábor pártelnököt nem sokkal később húsz év börtönnel fenyegette meg a román vádhatóság, amelyre ő nyílt levelében azt válaszolta, hogy

"amíg a szívem dobog, magyar leszek és küzdeni fogok az autonómiáért".

A rendezvényre Magyarországról is sokan érkeznek szervezetten is, például a Trianonban szétszabdalt országunk bemutatásának igényével közel huszonöt éve utazásokat szervező GoforGO Utazási Iroda is, ami idén a Legbátrabb Város, a Hűség Városa, a délvidéki Szentlászló mellett Marosvásárhelyre is indít buszt március 10-ére. Igaz, az Romániai Magyar Demokrata Szövetség, melynek elnöke Románia miniszterelnök-helyettese a tavalyi rendezvény után arról beszélt, hogy nem ért egyet azzal, hogy magyarországiak tiltakozzanak erdélyi megmozdulásokon.

Látható, hogy van baj politikai téren, de a vegyes érzéseket keltő tavalyi rendezvény után is elmondható azonban az, hogy továbbra is a székely autonómiatörekvés legtöbb embert megmozgató rendezvénye várható március 10-én, amelynek szükségességét nemcsak a székely identitástudat és a magyar igazságérzet erősíti meg, de számos nemzetközi példa is azt mutatja, hogy a székelyek rendíthetetlen kitartása és az asszimilációval szembeni páratlan ellenállása előbb-utóbb meg kell hozza gyümölcsét.