Legalábbis a briteknél. Ha igaz az információ, egy, 1500 tizennyolc és huszonöt év közötti fiatal megkérdezésével készült felmérés szerint tíz fiatalból egy még soha életében nem olvasott regényt, tízből négy pedig nem tervezi, hogy még a nyári vakáció idején ezt tegye, s a megkérdezettek negyedének még az is nehezére esik, hogy a végére érjen egy könyvnek, 75 százalék pedig inkább telefonját vinné a strandra vagy a medencéhez, semmint egy regényt.

Ez derül ki a Nol.hu tegnapi számából, amelyből megtudjuk azt is, hogy a világirodalom klasszikusai közül foglalt össze néhányat 140 karakterben, egy Twitter-üzenet hosszúságában John Sutherland, az University College London professor emeritusa, miután szembesült azzal a ténnyel, hogy „a fiatal felnőttek egy része életében még egyetlen regényt sem olvasott el”.

Persze érdekelheti olvasóinkat, vajh minő klasszikusokról van szó. A londoni professzor például Harper Lee „Ne bántsátok a feketerigót!” és F. Scott Fitzgerald „A nagy Gatsby” című művének cselekményét tömörítette 140 karakterbe a fiatalok számára. Vagyis a jelek szerint elsősorban nem a tényleges klasszikusokból történt a válogatás. Minek gyötörjük az ifjúságot ugyebár Horatiusszal, Vergiliusszal, Homérosszal, netán Dantéval vagy Shakespeare-rel? (És akkor még a Könyvek Könyvét, a Bibliát nem is említettük.)

A felmérés szerint a könyvek mellőzésének egyik oka, hogy „túl sokáig tart elolvasni őket” . Ha nyaralni mennek, akkor sem jobb a helyzet. Akkor meg az a kifogás, hogy „sok helyet foglalnak a csomagban”. A másik oka a megkérdezettek 70 százaléka szerint pedig az, hogy „a fejlett technológia miatt figyelmük lerövidült, és sokkal inkább a tömör kommunikációt részesítik előnyben”.

Sutherland szerint ugyanakkor a „gyors kielégülés” iránti vágy miatt hamarosan „a regények rövid változatai lesznek majd elterjedtek”. Ilyenekre ráadásul már hazánkban is vannak példák. Csak emlékeztetőül: amint korábban jeleztük, Gárdonyi örökbecsű regényét, az Egri csillagokat hét éve már kiadták megrövidítve. Mégpedig rútul megrövidítve. Kihagyva belőle Dobó István imája három bekezdéséből a másodikat és harmadikat. Az ezt elkövető Presskontakt Bt. Petepite Kiadó még meg is indokolta a csonkításokat: „a fiatalok nagy többsége ritkán olvassa, és általában nem kedveli a klasszikus irodalmat”, viszont „a jó átírás megőrzi az eredeti mű meséjét, hangulatát, az író stílusát, és így mindenki számára élvezhetővé válik”.

Szép új világban élünk tehát. Tíz fiatalból egy még soha életében nem olvasott regényt. De lehet, hogy lesz ez még rosszabb is? Amikor megérjük, hogy tízből nem egy, hanem mondjuk kilenc nem olvasott sohasem regényt, sőt bármit, ami méltó az irodalom gyűjtőnévbe való besorolásra? Egy biztos: ha a mai, funkcionális analfabétáktól hemzsegő nyugati és amerikai-angolszász világon múlna, a hagyományos könyvkultúra nem is olyan szép lassan megszűnne.