Az emberi civilizáció fejlődik, ez a folyamat nem áll le egy pillanatra sem, a mindennapjaink része. Az iránya bizonyos törvényszerűségeket követ, kényszerhelyzeteket szül. Vajon a nemzetállamok eltűnése, leépítése a fejlődésünk elengedhetetlen feltétele, vagy éppen a társadalmi összeomlás kiváltója? Cikksorozatunkban erre a kérdésre keressük a választ.

A küszöbön áll az Európai Unió (EU) és az Egyesült Államok (USA) közti szabadkereskedelmi egyezmény (Transatlantic Trade and Investment  Partnership - TTIP) megkötése. A tárgyalások a legnagyobb titokban zajlanak (2013 óta tíz alkalommal ültek asztalhoz a felek), és csak komoly küzdelem árán lehet információhoz jutni, ám az egyezmény kerete, az ebben megtestesülő világkép tökéletesen kidomborodik már így is.

Ami kijelenthető, hogy a TTIP nem egy kereskedelmi egyezmény, hanem egy új (gazdasági) világrend legfontosabb letéteményese.

Cikksorozatunk kilencedik részében bemutatjuk, hogy az Európai Bizottság mit ért az átláthatóságon. A módszer a pártállami időket idézi, de a szabadkereskedelmi egyezmények mögött meghúzódó háttérerőre sem lehet ugyanakkor rásütni a demokratikus jelzőt.

Most épp a bevándorlók mögé bújva

Az egyre hihetetlenebb méreteket öltő bevándorló-hullámnak az EU vezetői körében (is) megtalálhatóak a közvetett haszonélvezői, ugyanis amíg a sajtó és a közvélemény figyelme az egyébként valóban égető problémára összpontosul, az Európai Bizottság (EB) szép csendben kiárusítja az Európai Uniót.

Némi iróniával akár azt is megjegyezhetnénk, hogy mire a menekültek utolsó csoportjai is átlépik a szerb-magyar határt, vagy épp partot érnek Görögországban, illetve Olaszországban, már nem is lesz Európai Unió...

S mindez az EU vezetésének áldásával történik.

Azonban, ezt a fajta megalkuvást, erősebb kifejezéssel élve, árulást az Európai Bizottság felháborító cinizmussal is párosítja, szembe köpve mindezzel a közös értéknek nevezett Európa-ideát (például: demokrácia, átláthatóság, közjó fogalma).

Szemben a dohánylobbival

A Corporate Europe Observatory (CEO), az európai nagyvállalatok uniós lobbi tevékenységét figyelő civilszervezet, az EU információ-szabadságra vonatkozó törvényére, valamint az átláthatósági kötelezettségre hivatkozva az EB és a dohányipar tárgyalásairól szóló dokumentumok nyilvánosságra hozatalát kérelmezte.

Talán meglepő, de a(z amerikai) dohánylobbi még mindig elképesztő erővel bír az Európai Unióban. Emlékezetes, 2012-ben képes volt megbuktatni egy EU-biztost is; jellemző, hogy a máltai illetőségű John Dalli egészségügyért és fogyasztóvédelemért felelős biztos eltávolításában aktív szerepet játszott maga az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is, így miután kiderült, hogy az eljárás hamis vádakon alapult, mindenki számára egyértelművé vált, hogy valójában kimozgatja a szálakat Brüsszelben.

Az is figyelemre méltó tény, hogy a Philip Morris (PM) több pénzt fordít EU-s lobbi tevékenységre, mint az energetikai óriás, az ExxonMobil. S ha már felmerült az amerikai dohányforgalmazó vállalat, a PM néhány éve Ausztráliát, most pedig Nagy-Britanniát perelte be, amiért a megválasztott kormányok olyan dohányzás ellenes jogszabályokat hoztak, amelyek értelmében a cigarettásdobozokon nem szerepelhet sem márkajelzés, sem pedig egyéb megkülönböztető jelzés.

A TTIP-pel kapcsolatos tárgyalások egyik sarokköve tehát a dohányipar, illetve a forgalmazás szabályozása. Ez még mindig óriási pénzeket mozgat meg, nem hiába nyelte be azt hazánkban sem a magyar állam.

A hét elején az EB - a CEO követelésére – nyilvánosságra hozta azokat a kereskedelmi megállapodásokat - beleértve a TTIP-et, valamint az EU és Japán közti tárgyalásokat is -, amelyek az Unió és a dohányipar között zajlottak. A dokumentumok között szerepeltek a lobbistákkal történő levelezések, tárgyalási jegyzőkönyvek, összefoglalók. Csakhogy...

Öt százalék igazság

Csakhogy, minden egyes konkrétumot, dátumot, nevet, sőt gyakorlatilag minden tartalmat eltávolítottak az átadott aktákból.

A British American Tobacco (BAT) 14 oldalas leveléből például mindössze 5 százalék olvasható el, csupán a bevezető és záró mondatokat nem húzta át a cenzor.

A hivatalos magyarázat szerint az EB így biztosított "részleges hozzáférést" a nevünkben zajló tárgyalásokhoz.

Ez már csak azért is felháborító, mert a fekete filctollal kihúzott mondatok arcunkba vágása az átláthatóság maradék illúzióját is széttépte. Még az is sokkal elegánsabb lett volna, ha egyszerűen kijelentik, nem árulnak el semmit a kereskedelmi tárgyalásokról. De úgy tűnik, a Bizottság nem elégedett meg ennyivel, meg is alázta az európai polgárságot.

Természetesen, nem csak az EU-s elvek sárba tiprásán van a hangsúly, hiszen a befektető és az állam közti vitarendezési mechanizmus (ISDS) okán a dohányipari cégek az elmaradt profit miatt perelhetik majd az országokat, és ez a "speciális" magyar szabályozás miatt, hazánkra nézve kifejezetten nagy kockázatokat rejt magában.

Éppen ezért lenne szükséges a teljes átláthatóság

Azonban Catherine Day, az Európai Bizottság főtitkára szerint a transzparencia, a közösség tájékoztatása "nem fontosabb, mint a Bizottság nemzetközi kapcsolatainak és döntéshozatalának védelméhez fűződő érdek, de a kérdéses vállalkozások kereskedelmi érdekivel szemben sem élvez versenyelőnyt".

Day, a CEO-nak írt levelében megismételte az EB korábbi érveit, beleértve azokat is, amik a dokumentumok nyilvánosságra hozatalának tilalmára vonatkoznak, merthogy azokban "olyan elemek találhatóak, amelyek kihatással lehetnek a Bizottság tárgyalási pozíciójára".

Tehát továbbra sincs semmi közünk a tárgyalásokhoz, miközben a szabadkereskedelmi egyezmény nemzetközi és hazai pártfogói jelen pillanatban is azt szajkózzák, hogy ez minden idők leginkább átláthatóbb szerződése.

Egy újabb elképesztő példa arra, hogy mennyire hazug és gátlástalan az Európai Unió vezetése, ha az Egyesült Államok gazdasági érdekeiben kell tevékenykednie. Miközben az élet oly sok területén teljesen impotens…

(A STOP TTIP oldalon Ön is támogathatja aláírásával a szabadkereskedelmi egyezmény elleni civil küzdelmet).