Tegyük fel, van egy megemlékezés a hős antifasiszta ellenállókról, ami után azonnal levélben fordul egy magyar nemzeti párt vagy mozgalom hazánk belügyminiszteréhez, mondván, az ezeréves határaink védelmében harcoló magyar honvédek emlékét sérti, hogy olyanokra emlékeztek rajta, akik parolázva fogadták az egymillió magyar nőt megerőszakoló muszkákat. Pintér Sándor vajon eljárást indítana-e, éspedig rögvest, a megemlékezés szervezői ellen?

Egy nemzet büszke mártírjaira, vértanúira. Ez ugye evidencia. Nálunk azonban úgy tűnik, továbbra sem. A minap Székesfehérváron megemlékezés volt második világháborús hőseinkről. Ez ma bűntettnek számít. Megáll az ész!

Amint ismeretes, Heisler András a példás rendben, fegyelemben lezajlott felemelő megemlékezés után megfúrta a sófárt, s a Mazsihisz honlapján tüstént közölte: levélben fordult Pintér Sándorhoz, mondván, „mint a legnagyobb magyarországi zsidó szervezet és történelmi egyház elnöke elfogadhatatlannak tartja, hogy a demokratikus Magyarországon 2016-ban ezt zavartalanul meg lehessen tenni”.

Arról, mégis mitől lenne „történelmi egyház” ejtőernyős szervezete, most persze hadd ne nyelveljünk. Maradjunk a tárgynál! Szophoklész örökbecsű drámája, sőt hovatovább az emberi nem történetében kezdetek óta evidencia, hogy a halottakat el kell temetni és reájuk lehet, sőt kell is emlékezni, tartozzanak akármelyik nemzethez vagy bárminemű közösséghez. Az pedig, hogy ezt megtehetik-e, hadd ne legyen kérdés, miként az se, miként tegyék. Ezt saját maguk döntsék el.

Tegyük fel, van egy megemlékezés a hős antifasiszta ellenállókról, ami után azonnal levélben fordul egy magyar nemzeti párt vagy mozgalom hazánk belügyminiszteréhez, mondván, az ezeréves határaink védelmében harcoló magyar honvédek emlékét sérti, hogy olyanokra emlékeztek rajta, akik parolázva fogadták az egymillió magyar nőt megerőszakoló muszkákat. Pintér Sándor vajon eljárást indítana-e, éspedig rögvest, a megemlékezés szervezői ellen?

Heisler megírta tehát levelét, mire aztán tegnap az MTI közölte, hogy a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztálya a Székesfehérváron történtek miatt nyomozást rendelt el ismeretlen személyek ellen „a nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása bűntett és önkényuralmi jelkép használata vétség gyanúja miatt”.

Aki a kommunizmus elleni harcban elesett a második világégésben, egy magyar ember számára igenis hős, akármilyen pártjelvény alatt állt is. Normális esetben kormány- és önkormányzati, sőt egyházi szinten is megemlékeznek róluk. Ez nálunk nem így van azonban. Ha pedig civil szervezetek vagy mozgalmak vállalják ezt magukra, csak köszönet járna érte, nem pedig tettük bűnnek minősítése.

Egyszerűen nem lehet napirendre térni a rendőri döntés felett. Ahogyan a Mazsihisz fütyül, úgy táncol a rendőrség. Lehet itt kormányszinten napestig papolni emelkedő nemzetről, megújuló Magyarországról – de minek?