Rossz szomszédság és egy földjét vesztett közösség2016.04.03. 11:26, alfahir,hu
Kishantos legújabb kori története nemcsak a magyar ökogazdálkodás szempontjából tragikus, hanem hűen lefesti, hogy mi történik akkor egy faluval, ha kihúzzuk a lába alól a talajt. A mintagazdaság egykoron az ökogazdálkodás és fenntartható fejlődés mintája volt, de emellett sok helybélinek munkalehetőség is. Mindez a múlté.
Kishantosra látogattunk, ahol a Greenpeace ökogazdálkodási képzést indított a Vidékfejlesztési Központban. Az oktatás célja, hogy a Kishantoson évtizedek alatt felhalmozódott tudás tovább éljen, és az egészséges, vegyszermentes élelmiszer-termesztés módszerei elérhetőek legyenek a gazdálkodók és a közösségek számára. Cikksorozatunk első részében megismerhetik a mintagazdaság szétverésének történetét, a haszonélvezők körét.
A mintagazdaság stratégiai szempontból a felhalmozott tudás miatt volt fontos, de ezzel párhuzamosan megélhetést biztosított Hantos lakóinak is. A nem konvencionális mezőgazdasági munka miatt a nyári időszakban akár 100 ember is dolgozott a földeken. Szemben a nagybirtokkal, a megtermelt haszon helyben maradt.
Ha megszűnik a megélhetés, megszűnik az élet lehetősége is, sóhajtott fel Ács Sándorné, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ vezetője, a képzés egyik előadója. Az iparszerű mezőgazdaság nemcsak a mintagazdaság, hanem a helyi közösség kenyerét is elveszi, ez egy törvényszerű folyamat, hiszen a profit egy távoli befektetőnél realizálódik. Ugyanez a modell él a világ számos helyén, a megélhetés nélkül maradt vidéki népesség végül a városokban próbál munkához jutni. (Igaz, hazánkban létezik a közmunka intézménye is, így értékteremtő munkavégzés nélkül hosszú időre is konzerválható ez a kilátástalanság).
Szubjektíven objektív
Kishantos kálváriája 2013-ban kezdődött, amikor a második Orbán-kormány úgy döntött, hogy helyben lakó kis és családi gazdálkodóknak ad bérbe földeket. Minden nagyon szabályos volt: pályázatot kellett benyújtani, amit aztán gondosan kiértékeltek, pontoztak. Voltak objektív tételek, de a gazdasági tervet szubjektív (meg nem ismert) szempontok szerint mérték; Kishantos esetén például az egyik új bérlő, a Mező Vidék Bt. úgy jutott bérleti szerződéshez, hogy az objektív szempontok szerint az utolsó volt a sorban.
A pályázatokra a Fidesz sem volt büszke, mindent megtettek, hogy azok ne legyenek nyilvánosak, nem éppen teljes sikerrel. Természetesen nem elsősorban Kishantos elpusztítása volt a cél (ám sokan Ángyán József elleni bosszúról beszéltek), inkább Mészáros Lőrincet hozták ezzel a későbbi földárveréseken helyzetbe. Az ökogazdaság 452 hektáron működött, ebből jelenleg kilenc hektár az övék. A többi területet 8 új bérlő között osztották szét 2013. március 25-én.
Az NFA nyilvános adatai alapján Bodoki György (Sárbogárd 17,5 km távolság) 40 hektárhoz (54,9 millió forint), Barabás János (Sárszentágota 24,3 km) 68 hektárhoz (67,25 millió forint), míg Szőnyegi Tamás Lajos (Sárbogárd 17,6 km) 50 hektárhoz (73,85 millió forint) jutott. Ők mindhárman elsősorban állattartással foglalkoztak, és 2015. december 8-án meg is vásárolták a korábbi kishantosi földeket.
A legnagyobb területet, több mint 80 hektárt 122,9 millió forint értékben egy kezdő kérges tenyerű gazda, Simon Hornok Réka (Nagyvenyim 15,7 km) szerezte meg. A hölgy munkaidőben ügyintézőként dolgozik annál a Simon Kft.nél, amely a honlapja szerint 2900 hektáron gazdálkodik, míg civilben Simon Károlynak, a Simon Kft. tulajdonosának a felesége. Simon-Hornok Réka szintén tulajdonos lett.
Márok Csaba László (Mezőfalva 7,9 km) Mezőfalva polgármestere, a Mezőfalvi Híd Térségfejlesztő elnöke, illetve feleségével együtt a Simon Kft. felügyelőbizottsági tagja több mint 53 hektárhoz (67,7 millió forint) jutott aminek később a tulajdonosa lett.
Lakatos Huba az egyetlen hantosi gazda, aki licitált az ökogazdaság földjeire (52 hektár), és ahogy lehetett, le is szórta azt műtrágyával. Az új bérlő, aki textilkereskedelemben is utazik, lett az első tulajdonos, már december 4-én, versenytárs nélkül, kikiáltási áron, 53 millióért övé lett a birtoktest.
Szabó Zsolt (Kislók 9,3 km) 52 hektárra kapta meg a bérleti szerződést. Országos hírnévre azzal tett szert, hogy rátámadt a Greenpeace aktivistáira, amikor azok az ellen tüntettek, hogy a jogi eljárás alatt lévő kishantosi földeket az új bérlő betárcsázza. Az árverésen a felesége volt a nyertes licitáló, kikiáltási áron, 66,4 millió forintért kelt el a birtoktest.
A december 8-i árveréseken egyébként Berzeviczy Gábor ügyvéd képviselte Szabónét, Szőnyegit és Barabást is, de ő volt Márok jogi képviselője is egy Kishantos elleni vesztes perben.
A szabadegyházi (20,2 km) Mező Vidék Bt. is földbérlő lett (27 hektár), de itt már nagyon kilógott az a bizonyos lóláb. A céget 2012. október 19-ig Salgó-Közmű Építő és Tervező Bt.nek hívták, és a salgótarjáni központú vállalkozás tevékenységi körébe nem volt bejegyezve a mezőgazdasági termelés. A nevezett dátumtól Vízi Dániel lett az új beltag, aki egy másik cégén keresztül a Mezőfalvi Zrt.-hez köthető. Az első Orbán-kormány által privatizált gazdaság 9 ezer hektár állami földet művel Kishantos mellett, vezérigazgatója az a Zászlós Tibor, aki többek között a nemzeti agrárkamara egyik országos alelnöke.
Mivel szorított az idő, a nagy kapkodásban nem módosították a Mező Vidék Bt. tevékenységi körét, így szubjektív szempontok szerint úgy kapta meg a bérleményt, hogy még papíron sem foglalkozott mezőgazdasággal. Kishantos pert indított az ügyben, amelyet végül meg is nyert. A bíróság megsemmisítette a Mező Vidék Bt. bérleti szerződését.
Ám hiába a jogerős ítélet, az NFA hirdetményében továbbra is bérlőként szerepelt, miután ezt megírtuk, korrigálták a kiírást. A birtoktesthez végül a mezőfalvai Rabi János jutott hozzá, a kikiáltási ár (43,25 millió forint) majd duplájáért (84,45 millió forint).
Így néz ki a szakirodalomban földrablásnak nevezett folyamat.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
