Ez egész pontosan azt jelenti, hogy körülbelül majdnem kétmillió főnek, egész pontosan

1 874 000 magyarországi embernek nehézségeket okoz az, hogy befizesse a rezsiszámláit, kifűtse az otthonát vagy évente egyszer egy egyhetes nyaralásra elmenjen a családjával.

A teljes Európai Unióban ez az arány csupán 8,2 százalék, azaz mintegy 41 millió európait érint ez a fajta szociális nehézség. Másképpen fogalmazva:

Európa rászorultjai között a magyarok majdnem háromszoros mértékben felülreprezentáltak,

ezzel keményen az Unió hátrányos helyzetű térségeihez tartozunk. Máskülönben amúgy az Európai Unió szinte teljesen területén arányaiban egyre kevesebb a rászorult, ez alól természetesen Magyarország sem kivétel. Ezzel együtt nálunk rosszabbul egyedül Bulgária (34% rászorult) és Románia (24,6%) áll, illetve tavaly először az egyre rosszabbul teljesítő Görögország (22,5%) is alulmúlta Magyarországot, de ez a balkáni üdülőövezet speciális helyzetére tekintettel nem is annyira meglepő. A szomszédaink közül még Horvátország is jobban áll (13,8%), mi több Lengyelország is tartja az uniós átlagot ebben a mutatóban. Az újabb tagállamok közül kiemelkedik Észtország is (4,5%), Izland (1,56%) a régiek közül Finnország is jeleskedik (2,2%), legjobban azonban Norvégia áll (1,3%) amely hivatalosan nem is tagja az Európai Uniónak.

Olyan ez, mintha Magyarország lenne az Európai Unió Borsod-, Nógrád- vagy Szabolcs- megyéje. Ez annyira nem is rossz hasonlat, hiszen négy magyar régió is (Dél-Alföld, Észak-Alföld, Észak-Magyarország, Dél-Dunántúl) az EU húsz legszegényebb régiójához tartozik.

Elszaszer T. Csörsz