A vétójog arra lett kitalálva, hogy a párt egységét, stabilitását megőrizze – szögezte le Vona Gábor, a Jobbik elnöke az N1 TV Vona7 című műsorában. Mint az ellenzéki vezető hangsúlyozta, olyan jobbikos polgármesterekkel szeretne az elkövetkezendő két évben együtt dolgozni az elnökségben, akik „a győzelem tapasztalatát és a helyi kormányzás tapasztalatát” képesek lesznek behozni az elnökségi ülésekre.

Vona nem erősítette meg, de nem is cáfolta, hogy Janiczak Dávid ózdi és Fülöp Erik tiszavasvári polgármesterről lehet szó, de közölte, a Vona7 jövő pénteki adásában fogja megnevezni azokat, akikben gondolkodik.

A néppárt vezetője határozottan cáfolta, hogy a sajtó által sugalmazott módon a radikálisokat szorítaná ki az elnökségből. Emlékeztetett, amikor tavaly ősszel „vérfrissítést” hajtott végre a frakcióelnökségben, akkor épp azt az akkor lecserélt három frakcióvezető-helyettest – Sneider Tamást, Volner Jánost és Z. Kárpát Dánielt – nevezte a sajtó radikális szárnynak, akik most alelnökként továbbra is az ő bizalmát élvezik. „A radikalizmus egy olyan mértékegység, amit én már nem tudok értelmezni” – utalt a sajtóban megjelent kategorizálásokra. Hozzátette, a döntő szempont számára, hogy kikkel tud nyerni 2018-ban, melyik az az elnökség, mely a kormányzásra való felkészülésre a legtöbb munkát tudja beletenni.

Vona ismertette, álláspontjától függetlenül mindenkinek joga van elindulni az alelnökségért, neki meg ahhoz van joga, hogy a szükséges ajánlásokat összegyűjtött alelnökjelöltek közül megnevezze azokat, akik közül a kongresszus választhat, ezzel a jogával pedig élni kíván. Kérte, hogy az érintett elnökségi tagok – Apáti István, Novák Előd és Szávay István –, akik két éven keresztül más emberek, jelöltek sorsáról döntöttek, és egy esetleges hátrányos döntés esetén arra hivatkoztak, hogy az adott személy az elnökség döntését fogadja el, ők hárman most az ő döntését is fogadják el. Ugyanakkor azt is leszögezte, ha a tagság nem őt akarja elnöknek, akkor le fogja vonni a konzekvenciát. „Ez most egy vizsgahelyzet arról, hogy valóban kormányzóképesek vagyunk-e” – fogalmazott a kialakult helyzettel kapcsolatban. Kormánypozícióban számos ilyen válsághelyzet fog előállni, és „ha ezeket így reagáljuk le, akkor még nem vagyunk elég érettek” – mondta a pártelnök.

A Jobbik elnöke cáfolta ugyanakkor, hogy az érintett három személyt a frakcióból is ki akarnák szorítani, mint fogalmazott, „mindenkinek van bőven feladat és felelősség, amit vihet, nem csak alelnöknek és elnöknek lehet lenni a Jobbikban”. Aki adott pillanatban nem tudja elfogadni, hogy az adott szituációhoz illően mindenki megtalálja a maga helyét, az arról ad tanúbizonyságot, hogy nem alkalmas közösségi munkavégzésre – húzta alá a Jobbik elnöke, hozzátéve, egy széthúzó, széttartó elnökség nem fog tudni győzelemre vezetni egy pártot 2018-ban.

Vona Gábor nem lát bele a helyzetbe pártszakadási esélyt, és az érintett három alelnök sem beszélt ilyenről. Ugyanakkor – mondta – egy vezetőnek személyes szempontból is nehéz döntéseket kell hozni, és ő ezt vállalja is, mert meggyőződése, hogy ez a jó döntés, és ha kell, akkor vállalja az elnökségi felelősséget, ha nem, akkor „jön valaki más”.