2017.02.10. 17:35, mno.hu
Eddig sikerként állította be a közfoglalkoztatotti programot a kormány, most mégis jelentősen csökkentenék a benne részt vevők számát. Néhány év alatt a jelenlegi 216 ezerről százezer körülire – jelentette be a tegnapi kormányinfón Lázár János. Ez viszont nehéz helyzetbe hozhatja az önkormányzatokat, de még azokat az állami intézményeket is, ahol nagyon sok közmunkást alkalmaznak abból a pénzből, amelyet az állam erre folyósít.
Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke a Magyar Nemzet kérdésére elmondta, egy ilyen terv biztosan nagyon komolyan fogja érinteni azokat az önkormányzatokat, ahol sok közfoglalkoztatottat alkalmaznak akár kulturális, akár adminisztratív, akár például utcai takarító feladatra, és a saját büdzséjükből nem tudnák kigazdálkodni egyébként ennek a munkaerőnek a bérét. – Ez nagyon bonyolult kérdés – mondta, hozzátéve, hogy a közfoglalkoztatásra rengeteg dolog épült már rá. Habár az irányt Gémesi György alapvetően jónak nevezte, a jelenlegi modell jelentős átalakításához véleménye szerint nagyon komoly előkészítő munkára lenne szükség. A MÖSZ elnöke felvetette azt is, hogy ma a közfoglalkoztatásban dolgozók harmada nem fog tudni visszatérni a munka világába, másik harmaduk pedig valószínűleg egyszerűen nem akar. A fennmaradó körülbelül egyharmad lehet az, amely megfelelő képzéssel, illetve tréningekkel visszavezethető a piaci vagy akár az állami alkalmazásba.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tavaly novemberi adatai alapján az elmúlt esztendő első három negyedében Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legtöbb közfoglalkoztatott, a megye népességéhez viszonyítva 17,9 százalék volt az arányuk.
Magas volt a szám Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (13,2 százalék), Békésben (11,1) vagy éppen Hajdú-Biharban (10,6). De nagy állami és önkormányzati cégek is vannak a közfoglalkoztatottakat jócskán alkalmazók között. A lista második és harmadik helyén például tavaly novemberben az akkori Klebelsberg Intézményfenntartó Központ szerepelt 3800, illetve a Magyar Közút Nonprofit Zrt. 2900 emberrel. De négy vízügyi igazgatóság, a Magyar Református Szeretetszolgálat és a MÁV Zrt. is a tíz legnagyobb közfoglalkoztató között volt. Márpedig ha ezekre az álláshelyekre piacról kell embereket felvenni, az jelentős többletköltséggel jár majd az államnak, hiszen jelenleg a bruttó közmunkásbér (81 530 forint) és minimálbér (127 500 forint) között közel 46 000 forint a különbség.
A közfoglalkoztatottak számának csökkentéséről Lázár János egyébként egyelőre szinte semmi részletet nem árult el. Annyit mondott, hogy a gazdasági minisztérium álláspontja szerint ma Magyarországon az üresen álló munkahelyek egy részét be lehetne tölteni közfoglalkoztatottakkal. Jelenleg ugyanis – tájékoztatása szerint – 37 ezer olyan üres munkahely van, ahol nem szükséges a munka betöltéséhez szakképzettség, és a közfoglalkoztatottak között magas azoknak a száma, akiket ott lehetne alkalmazni. Így már zajlik a munka a belügyi és a gazdasági tárcával közösen, készül egy terv arról, hogy a munkaadók hogyan kaphatnak többlettámogatásokat, hogy átvezethessék ezeket az embereket a munkaerőpiacra. Ennek érdekében egy 40 milliárd forintos programot is elindítanak, erről kormányhatározat is születni fog. Ezzel összefügg egy másik, Lázár János által ismertetett döntés is, amelynek lényege, hogy ha van egy üres munkahely, a közfoglalkoztatásra jelentkezőt – ha alkalmas a feladatra – elsőként oda fogják irányítani.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter mindenesetre arról már mondott számokat, miként akarják csökkenteni a közfoglalkoztatásban részt vevők számát.
A kormány megítélése szerint először 170, majd fokozatosan 150, aztán 120, végül valahol 100 ezer körüli közmunkás kellene a következő öt évben – fogalmazott.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017. 02. 10.