Nem sikerült meggyőzni az Európai Parlament (EP) képviselőit: az EP szerdai plenáris ülésén a Néppárt és a szocialisták nagykoalíciója jóváhagyta az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodást (CETA). A döntést követően várhatóan március 1-től ideiglenesen hatályba fognak lépni az egyezmény bizonyos részei, így megnyílnak Európa kapui az észak-amerikai központú óriás vállalatok előtt.

Az egyezményt 408 igen szavazattal, 254 ellenében, 33 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők a strasbourgi ülésen.

A szavazást megelőző vitán Cecilia Malmström kereskedelempolitikáért felelős uniós biztos hangsúlyozta, az "óriási gazdasági és geopolitikai lehetőséget" jelentő szerződéssel új korszak kezdődik az EU és Kanada kapcsolataiban. "Falak helyett hidakat építünk, s ez lehetővé teszi, hogy együttesen lépjünk fel a társadalmainkat érő kihívásokkal szemben" - idézi az MTI.

"A mai bizonytalan időkben, a protekcionizmus világszintű térnyerése közepette a CETA a fenntartható kereskedelem iránti elkötelezettségünket tanúsítja" - emelte ki. Hozzákapcsolódott a Fideszt is soraiban tudó néppárti jelentéstevő is, a lett Artis Pabriks szerint  az egyezmény világítótoronyként szolgál majd a jövő kereskedelmi megállapodásai számára”.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke üdvözölte a parlamenti szavazás eredményét, "fontos mérföldkőnek" nevezve azt a CETA ratifikációs folyamatában. Mint mondta, a megállapodás lehetővé teszi, hogy "közösen alakítsuk a globális kereskedelmi szabályokat".

Antonio Tajani, az Európai Parlament nemrég megválasztott elnöke kijelentette, "a szabadkereskedelmi egyezmény az uniós állampolgárok javát szolgálja, serkenteni fogja a gazdasági növekedést, elősegíti a munkahelyteremtést és garantálja az EU magas egészségügyi, környezetvédelmi és munkajogi szabályainak megőrzését".

BOLDOGOK VOLTAK A NAGYKOALÍCIÓ MAGYAR KÉPVISELŐI IS:

Az MSZP-s Szanyi Tibor rögzítette:

"A CETA olyan, az EU külgazdasági kapcsolataiban eddig példátlanul transzparens tárgyalási folyamat eredménye, amely az európai progresszív erőknek, illetve számos szakmai és civil szervezetnek köszönhetően szinte az európai polgárok szeme előtt, bírálatuk, befolyásuk számára nyitott módon zajlott, s ezzel követendő gyakorlatként szolgálhat az EU jövőbeni hasonló szerződéseihez is".

A DK-s Molnár Csaba messzebb ment:

"A CETA körül politikai hisztériakeltés zajlik. Nem kell bedőlni a riogatásoknak. Kanadától semmi félni valónk nincs, fejlett jogállam, biztonságos, jó minőségű termékekkel. Ha van CETA a magyar cégek többet exportálhatnak, több munkahely lesz itthon. Ki nem akarná ezt? A CETA mellett tettem le a voksomat, erre a bezárkózó Trump-adminisztráció miatt nagyobb szükség van, mint valaha".

Szájer József fideszes képviselő szerint a kereskedelmi korlátok lebontásáról szóló kompromisszum megfelel a külkereskedelemre orientált Magyarország érdekeinek, segíti a vállalkozásokat és a munkahelyteremtést. Elmondta, hogy a Fidesz-KDNP képviselőcsoportja hosszas mérlegelés után, "Szijjártó Péter külügyminiszter úr kérésére az európai néppárti frakció szavazólistájával egyezően támogatta" a beadott módosító indítványaikat követő változtatásokkal elfogadhatóvá vált javaslatot.

"Megértjük a megállapodással kapcsolatos aggodalmakat is. Hogy a most jóváhagyott megállapodás mennyire váltja be a hozzá fűzött reményeket, azt az idő és a tapasztalat fogja eldönteni (...) Végső soron a magyar Országgyűlés dönt, amely akár vétózhat is, ha a szerződés kezdeti tapasztalatai azt indokolják"

- mondta Szájer.

Pedig alig egy hete Orbán Viktor évértékelőjén még a Brüsszellel szembeni ellenállásra hívta fel hallgatósága figyelmét - hát, ez sem tartott sokáig.