Az Egyesült Államokban, a Közel-Keleten és Európában is biztonsági kockázatot jelent a hírhedt spekuláns. Európában és Izraelben az államhatalom aláásásáért, az Egyesült Államokban a dolgozó emberek kifosztásáért tették felelőssé G Sorost.

Aligha fog ellentmondásba keveredni Orbán Viktor és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, ha a Soros-szervezetek elleni fellépésről van szó – írja a Haaretz izraeli napilap. Kiderült: Soros egyike azoknak a befolyásos zsidóknak, akit még a magára minden zsidó képviselőjeként tekintő Netanjahu sem hajlandó védelmébe venni. A lap azt írja, az izraeli kormányfő teljes mértékben megérti, hogy Magyarországon miért zajlik intenzív kampány Soros ellen, hiszen a befolyásos milliárdos az államhatalom aláásását folytatja, vagyis biztonsági kockázattá vált Magyarországon.

“Az egyik ok, amiért Netanyahu számára nem kifizetődő Orbán kritizálása Soros ügyében, hogy megérti; Magyarországon olyan, Soros által támogatott NGO-kat akarnak kiszorítani, melyek őt politikailag aláássák” – írták.

A Haaretz emellett visszaidézi, hogy Netanyahu egyértelműen állást foglalt a Soros-ellenes kampányt kritizálókkal szemben, amikor arra utasította az izraeli külügyminisztériumot, hogy vonja vissza a magyarországi kampányt elítélő nyilatkozatot. A történtek után a Jerusalem Post arról számolt be; az izraeli kormányfőt már azzal vádolják, hogy antiszemitákat támogat. Ez azonban aligha változtat a Soros által pénzelt NGO-kal kapcsolatos állásfoglaláson, és várhatóan nem a magyar kormányt antiszemitizmus miatt elítélés fogja adni a július 18-i Netanjahu-Orbán találkozó alaphangját.

“Netanyahu a zsidó nép vezetőjének láthatja magát, de van néhány zsidó, aki mellett nem fog lelkesen kiállni. Soros valószínűleg előkelő helyen szerepel ezen a listán” – áll a beszámolóban.

A Haaretz emellett visszaidézi, hogy Soros tevékenységét nem csak az európai kontinensen és a Közel-Keleten, de az Amerikai Egyesült Államokban is mélyen elítélik. “Sorost felmagasztalja a baloldal, és démonizálja a jobboldal; a politikai paletta egyik része a szabad és igazságos világ felé haladásként látja az ő munkáját, de a másik – különösen a szélsőjobboldal – úgy látja Sorost, mint aki fondorlatos, akár sátáninak mondható törekvéseket tesz egy új világrend létrehozására.”

A lap visszaidézi, hogy a Trump-kampány utolsó felvonásában G. Soros olyan vádakkal találta szembe magát, miszerint “egy globális hatalmi struktúrát működtet, ami felelős azokért a gazdasági döntésekért, melyek kirabolták a munkás embereket, megfosztották országunkat a jóléttől és néhány nagy vállalat zsebeibe tették a pénzt.”

A Haaretz ráadásul utalást tesz arra, hogy a magyar kormány által hozott NGO-törvény nagyon emlékeztet arra az új szabályozásra, amit Oroszország szintén a Soros személyéhez köthető szervezetek miatt vezetett be. “Két Soros-csoportot – a Nyílt Társadalom Alapítványokat és a Nyílt Társadalom Intézet Segítő Alapítványát – 2015-ben “nemkívánatossá” nyilvánították Oroszországban, mert fenyegetést jelentenek az állam biztonságára” – írták.

Bár a magyarországi baloldal képviselői szeretnek úgy hivatkozni G. Sorosra, mint egy alaptalanul bűnbakká kikiáltott személyre, talán mégiscsak lehet alapja a vele szemben felhozott vádaknak, ha egymástól függetlenül, több kontinensen is ugyanazzal vádolják a hírhedt spekulánst: aláássa a demokratikusan megválasztott vezetők hatalmát, fenyegetést jelent az ország biztonságára.