Korábban többször is foglalkoztunk már a TTIP-pel, és meg kellett állapítanunk, hogy nem egy kereskedelmi egyezményről szól ez a történet, hanem egy civilizációs fordulóponthoz jutott el az emberiség.

A GMO-Kerekasztal felszólalói és vendégei azonban elsősorban nem gazdasági és társadalmi szempontból vizsgálták a TTIP-t, hanem Magyarország génmódosított élelmiszerektől való mentességének megőrzése mellett álltak ki.

Ne a GDP legyen elsődleges!

Sallai R. Benedek (LMP), az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának az elnöke a pártja által kezdeményezett parlamenti vitanapra hívta fel a figyelmet, amivel kapcsolatban abbeli örömét fejezte, hogy az ellenzéki pártok között szövetségesekre is talált.

Mi egy olyan nemzetállamban hiszünk, aminek a gazdasága a természeti erőforrások figyelembe vételén alapszik – jelentette ki az ellenzéki képviselő, majd arra figyelmeztetett, hogy a szabadkereskedelem kockáztatja ezt a berendezkedést.

A magyar, de még az európai vállalkozások sem hasonlítók össze az Egyesült Államok gazdasági erejével, nem vagyunk versenyképes pozícióban – mondta el. Mint elmondta, bár csekély mértékben növekedhet a GDP a német autóipar bővülése eredményeként, de minden más ágazatban komoly visszaesés várható.

Hozzátette azt is, hogy nem a GDP-nek kellene lennie az első számú mérőszámnak egy normálisan működő ország esetén, azt kellene elsősorban figyelembe venni, hogy mi jó az emberek számára

Megfizetjük a GMO-mentességünk árát

Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) programigazgatója arra emlékeztetett, hogy akár okafogyottá is válhat a TTIP ratifikálása, ha Brüsszel tető alá hozza az EU és Kanada közti szabadkereskedelmi egyezményt (Comprehensive Economic and Trade Agreement – CETA). Ugyanis az észak-amerikai országban számos Egyesült Államokbeli cégnek működik leányvállalata, többek között a hírhedt Monsanto biotechnológiai vállalatnak is.

Fidrich Róbert a CETA-t mintának tekinti, mivel ez már magában foglalja a beruházó és az állam közötti vitarendezés (ISDS) mechanizmusát. Ha az Unió rábólint erre az egyezményre, akkor egy offshore bíróságon a kanadai cégek a kereskedelem korlátozása miatt bármikor pert indíthatnak európai államok ellen.

Következésképpen, ha a Monsanto úgy érzi, hogy a magyar állam GMO-tilalma sérti a pénzügyi érdekeit, kártérítést követelhet hazánktól. Hogy ez mennyire valós kockázat, azt jól példázza, hogy a kanadai Gabriel Resources bányavállalat 4 milliárd dollár kártérítést követel szomszédunktól, mert Bukarest megtiltotta a cianidos technológia használatát Verespatakon – mondta el.

Egyébként az észak-amerikai szabadkereskedelmi egyezmény (North American Free Trade Agreement, NAFTA) értelmében Kanadától már több mint 171 millió dollárt pereltek ki amerikai vállalatok kereskedelmi korlátozás címén.

A TTIP támogatói az élelmiszer-biztonság és a környezetvédelem elé helyeznék a kereskedelmi profitot, és felváltanák az európai szabályozásra jellemző elővigyázatosság elvét, sőt Brüsszelben már azon dolgoznak, hogy megtalálják a módját a génmódosított termékekre vonatkozó zéró-tolerancia feloldására is – húzta alá a szakember.

Végül arra figyelmeztetett, hogy Washington szerint a kontinensünkön bevezetett GMO összetevőt jelző címke csak egy kereskedelmi korlát, amit az Egyesült Államok el akar tüntetni.

Génmegszökés

dr. Varga Zoltán, a debreceni egyetem professzora az ökológiai kockázatokra hívta fel a figyelmet.

Génmegszökésnek nevezte azt a folyamatot, amikor a génkezelt összetevőket tartalmazó virágpor, a szél segítségével, akár több kilométer távolságból is megfertőzi a biokultúrát. Ezek az események gyakorlatilag ellenőrizhetetlenek, ugyanakkor a fertőzésre sok bizonyíték utal.

Leszögezte, hogy meg kell találni a módját, hogy valahogy kiváltsuk a GMO-mentes takarmányra a jelenlegi importot.

Csirkehús – extrákkal

Darvas Béla, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Ökotoxikológiai Osztály vezetője az Egyesült Államok export élelmiszereivel kapcsolatos figyelmeztetésekről tartott egy összefoglalót.

Az Európai Gyors-riasztási Rendszer (RASFF) kimutatása szerint a negyedik legtöbb élelmiszer-biztonsági észlelés az Egyesült Államokból érkezett termékek esetében volt (a vonatkozó listát egyébként Kína vezeti).

Ebből a szempontból, rossz csere lenne hazánk számára, ha a magyar mezőgazdaság által megtermelt kiváló minőségű termékeket felváltanák a tengerentúli vackok.

Elmondása szerint, a csirketápokban – és ezáltal magában a csirke húsban – jelenlévő antibiotikumok például újdonságnak számítanak.

Az amerikaiaknak tök mindegy

Székács András, a Központi Környezet- és Élelmiszer Tudományi Intézet igazgatója Új technológiák megítélése az európai közvéleményben című előadásában különböző kutatási eredményekből megállapította, hogy az európai (köztük a magyar) társadalom sokkal érzékenyebb az élelmiszer-biztonságra, mint az amerikai közvélekedés.

Az EU-ra kiterjedő vizsgálatból kiderül, hogy az európai polgárok értesültek már a génmódosított élelmiszerekről (az országonkénti megoszlás 49 és 95 százalék között található), és a 70 százalékuk szerint az ilyen komponenst tartalmazó növények nem természetesek, és a megkérdezetteknek mindössze kevesebb mint egyharmada vélte úgy, hogy a GMO engedélyezése gazdasági előnnyel párosul majd – részletezte a professzor.

Ezzel szemben az amerikaiak 88 százalékának fogalma sincs arról, hogy mi az a GMO, míg ötven százalékuk szerint még soha nem evett olyan ételt, amely génkezelt összetevőt tartalmazott. Ami nyilvánvaló módon nem felel meg a valóságnak – húzta alá.

Gondot jelenthet az is, hogy amíg az Egyesült Államokban az élelmiszer-biztonság utólagos, minősített adatokra alapszik, addig Európában az elővigyázatosság elve az elfogadott.

Két ennyire eltérő fogyasztói attitűddel rendelkező társadalmat nem lehet egységesített piacon kiszolgálni.

A kufár szellem

A vitához Ángyán József agrármérnök is hozzászólt, meglátása szerint az amerikaik által hazánkra nehezedő nyomás gyengülésének oka az is lehet, hogy az Orbán-kormány most már közel sem fejt ki akkora ellenállást TTIP ellen, mint tette azt például ősszel.

Figyelmeztetett arra is, hogy az a káros folyamat, ami a termőföldet a tőke szabad-áramlásába kényszerítette, még nem állt meg, sőt csak erősödik. Erre példaként Giró-Szász András, kommunikációért felelős államtitkár egy televízióban elhangzott kijelentését hozta fel: Európában vannak olyan országok, amelyek értékalapúak, és vannak olyanok, amelyek érdekalapúak. Mi az utóbbiba tartozunk.

De, ha eltűnnek társadalmunkból az értékek, akkor a kufár szelem átgázol mindenen – szögezte le a professzor.