Az ősi, romlatlan vallások követői szerint ugyanis a Föld szíve a Kárpát medencében, s azon belül is a Pilis-hegységben dobog. Őseink nem véletlenül adták a terület középpontjában lévő csúcsnak a Dobogókő nevet. A Pilis-vidéke, a körülölelő Duna segítségével, egykor maga is egy tökéletes szív alakot öltött, mint ahogy az is tény, hogy a hegység csúcsai az égbolt fő csillagainak megfelelően helyezkednek el. Mindezek ellenőrzéséhez elég rátekinteni a térképre, vagy végigbarangolni a vidéket. A régi, elpusztított világ azonban kéretlenül is kezd újra feltámadni, előbukkanni a föld mélyéről. Évről évre több ezren, egyre többen gyűlnek össze feltöltődni a Pilis hegyei közé, ahol újra templomot állítanak maguknak az emberek.

Miről beszél a Pilis?

Talán egyetlen szent helyünkkel kapcsolatban sem merült fel annyi kérdés, ellentmondás, talány és épp ezért nem foglalkozott vele annyi kutató sem, mint épp a Pilissel. A jelentőségét, szakralitását és rejtélyét taglaló irodalom ma már igen számottevő, ezért az alábbiakban a kérdés legfontosabb csomópontjait és az eddigi legfőbb kutatási eredményeket foglaljuk össze, kiegészítve ezeket saját méréseink eredményeivel. A Pilisnek már az elnevezése is igen „beszédes”! Éppúgy ott bujkál e névben a PóLuS–jelleg, az ősi szerelemvallásunkra utaló PáRoS működés vagy a fejtető és a kenyér szélének(!) régi magyar PiLiS elnevezése, mint az itt található szent helyeket őrző és működtető PáLoSoké. Ha pedig a történetiség vonalán indulunk e név nyomába, gyorsan a messzi ősmúltban találjuk magunkat. Több forrás szinte egybehangzóan arról tudósít, hogy e név a jászokhoz köthető. Még izgalmasabb azonban az, hogy miként? A források szerint a jászok a jón nemzet egyik ága voltak, az ógörög megnevezés alapján pelazg fajták. A régi oklevelekben „jazig”, „jason” névalakban szerepelnek, míg az egyiptomiak „Palesta” néven említik őket, bizonyára Peles-Palos-Pilis királyukról! A Palesztína (filiszteusok) név is tőlük eredeztethető. /A XIV-XV. századi okleveleink az Aba nemzetséghez tartozókat hol jászoknak, hol kunoknak, hol pedig filiszteusoknak nevezik!/ A görög hagyományban Palos (testvérével Napossal) a Héraklésztől (=Magóg) származó Szkűtész(!) fia. E név másik változata lehet az ugyancsak a görög hagyományban előforduló Péleus király, Akhilleusz apja, kinek lakhelye a Pélion-hegység, amelyről nyugodtan állíthatjuk, hogy az ókori görög világ Pilise, minthogy méréseink szerint valóban együtt pulzál a Pilissel!

A hegység előterében jelentős számú kurgán található és erről a területről került elő a Dimini- és Szeszkló-kultúra leletanyaga, amelyet Sir Gordon Childe a Kárpát-medencéből a Földközi-tenger irányába kisugárzó műveltség emlékének tart (Bodrogkeresztúri, Vatyai, Bükki kultúra), s melynek további állomása Trója! És ha már Trójánál tartunk (a trójai mondakör kiindulópontja egyébként épp Péleusz lakodalma!), idézzük meg Paris királyfit, akiről a hagyomány azt tartja, hogy Trója bukása után vesztes népével a Duna mellé vándorolt és itt egy várost alapított Sicambria néven. Itt laktak közel 4oo esztendeig, azután egy részük a Secuana (=Szajna) vidékére ment és ott alapított hazát. Sicambria, mint ismeretes, később Atilla városa!

A Pilisben található mai földrajzi nevek közül a Szikáros és a Szikárosi-rét mutat ebbe az irányba, míg a Szajna régi Secuana neve a székelyek felé!

A jászok egy másik királya, akinek neve Jámon, Jámen vagy Jemen, illetve egyszerűbb névalakban Jám vagy Jón, Athén uralkodója lett és nagy birodalmat alapított. A jón gyarmatosítás idején az egyik király Jászó-Jázon népének egy részével benyomult a Fekete-tenger terébe (Argonauták története!). Itt Szarma fejedelem egykori birodalmába kerültek, s a Szarma-ta (=Szarma-féle) melléknevet kapták.

Visszatérve a Pilis, mint szent hely kérdéséhez, kezdjük az e szempontból talán legfontosabb sajátosságával: mint ahogy a Kárpát-medence, úgy a Pilis is a világ kicsiben. Már legalábbis ami a világban megnyilvánuló vallásalakulatokat és a hozzájuk kötődő szent helyeket illeti, de hisz épp ezekről szóltunk eddig is. Persze ez csak akkor okozhat igazán meglepetést, ha nem tudjuk, hogy a világ működésének épp ez a szervesség az egyik legfontosabb sajátossága, amely a Kárpát-medence és a magyarság esetén különösen hangsúlyos jelentőségű (ne feledjük, itt a mag képviseletéről van szó!).Vegyük tehát sorba a szóba jövő vallásalakulatokat és a nekik megfelelő, méréseinkkel is hitelesített szent helyeket Pap Gábor: Pilis-szindróma című tanulmánya nyomán:

Táltosok Pilisszentlélek (kétpólusú működés) Vöröskő

Az ide tartozó szent helyek erődítmény-jellegűek, de természetes úton, hegyi erődítményekkel.

Szeredások Klastromkert (kétpólusú működés) Tüskéshegy

Az ide tartozó szent helyek erődítmény-jellegűek, mocsarakkal körbevéve.

Buddhizmus - Manicheizmus Dobogókő – Három Forrás (háromszor két pólus) Holdvilág-árok – Bölcső-hegy

Pilismarót - Hábod – Malomvölgy
Az ide tartozó szent helyek erődgyűrűk.

Hinduizmus Tornyos-hegy /egy szentély-egy vár rendszer/ (hárompólusú működés) Prédikálószék /szárnyalakzatokban sorakoznak a védelmi építmények/
Fehér Szirtek /erődgyűrűk/

Hasonlóan, ahogy a Kárpát-medence esetén tettük, érdemes térképünkre felülről ránézve a formai analógiákat is számba venni. Az így elénk táruló látvány kettős természetű: beazonosíthatjuk szívként (a szív tetejénél található a Szent Mihály-hegy beszögellése a Duna kanyarulatával), mintegy formailag is megerősítve a szívcsakra működését, és beazonosíthatjuk egy hatalmas madárként, vagy még inkább kakasként (ekkor a fejét és a nyakát Esztergom és környéke rajzolja ki a Dömös feletti kanyarulattal, farktollazata a szentendrei Duna-szakasz, lábai Pilisborosjenő, Piliscsaba és Pilisvörösvár irányában találhatók; Dobogókő környékén pedig megtalálhatjuk a Kakas-hegyet és messzebb a Madár-hegyet!).A madár és a kakas az égbolton egyaránt a Halak téridő-tartományának keleti jelzőállata. A Halak pedig egyaránt jelzi a Krisztus földi életével kezdődő világkorszakot és élete példázatának legbenső lényegét: a szeretet általi teljes önfeláldozást. Ennek a szeretet-szerelemnek bolygói képviselője viszont a Vénusz, amit a szumír hagyományban Istar istennő képviselőjeként azonosítottak. Vénusz-Istar viszont épp a Halakban van erőben, ezzel segítve az előbb említett önfeláldozást. A Duna folyó korábbi neve azonban éppen Ister volt. Az Ister szónak az Astur hangalaki megfelelője viszont ősmitoszi Turul madarunkat idézi meg krónikáink tanúbizonysága szerint (Astur-féle madár).

A Pilis bemutatását az égbolt egy másik tartományából folytatjuk, hiszen a Turul a csillagképek téri rendszerében a Sas csillagképpel azonosítható a Nyilas és a Skorpió csillagképek felett, a Tejút folyamában, melynek épp itt szétágazó-kanyarodó formáját a Duna épp Esztergom után idézi meg.

E város nevét többen is Ister istennőhöz vezetik vissza (Ister-gam jelentése Ister-kapu vagy Ister- könyök és ha felidézzük magunk előtt az istennő babiloni oroszlános kapuját, akkor az esztergomi oroszlános kápolna is tágabb megvilágításba kerülhet e megfelelés okán…). Az Ister névnek van még egy fontos hangalaki megfelelője, ami ráadásul szorosan kapcsolódik az oroszlán szumír csillagmítoszi értelmezéséhez: ez az ostor! Az ostor pedig a magyar hagyomány vonalán Atillához vezet! Ezzel viszont a kozmikus lét mindkét PóLusSát sikerült megidéznünk: a Nyilas-Ikrek (Tejút)-tengely jelenlétével a teremtő, férfi természetű, a Szűz-Halak (halál)-tengely jelenlétével (a Szűz-minőséget a „m áriaság” erőteljes jelenléte képviseli /Márianosztra/) a befogadó, női természetű oldalt, a szerelemvallásból fakadó PáRoS működésnek(Ikrek) megfelelően. Ha a párosságot őstörténetünk keretei között bontjuk ki, akkor mindenek előtt Hunorra és Magorra kell gondolnunk. Rajtuk keresztül pedig Nimrud ősatyánk idéződik meg. Ha most megint az égre tekintünk, akkor a Tejútnak épp az ellentétes végénél állunk mint az előbb, az Orion csillagképnél, hiszen mint láthattuk, Nimrudnak ez az alakzat felel meg. Ő viszont, mint a föld első királya, minden királyságnak, de egyúttal önálló nemzeti létünknek is a forrása! Talán ez (is) az oka annak, hogy az egész Pilis az ő égi befolyása alatt áll! Égi csillagpontjai épp úgy helyezkednek el a Tejút égi folyamához képest, mint e pontok földi megfelelői a Dunához képest (hasonlóan a gízai piramis-rendszerhez).

Mint ismeretes, ott a fáraó beavatása zajlott az örök test misztériumába. A pálosok szellemi ősüknek azt a Thébai Szent Pált tekintik, aki a hagyomány szerint épp e misztériumot fedezte fel újra remetesége ideje alatt! Mint már láthattuk, Nimrud égi alakja is ezt a megvalósulási fokozatot képviselte. Különösen a csillagkép övét alkotó három(!)csillag játszott ebben jelentős szerepet. Őket a Pilisben, mint már láttuk, a Rám-hegy, a Szakó-hegy és az Árpád-vára képviseli egy csodálatos ősvallási szellemi vonulatot megrajzolva neveik által. Ennek az állapotnak a magyar hagyományban „fehér” a jelzője, s mint sok kutató rámutat, Fehérvárt, a Turul nemzetség királyainak koronázási székhelyét is valahol itt kell keresnünk. Azt is tudhatjuk krónikáinkból, hogy nem csak egy nyilvános koronázás (és temetés) zajlott, hanem egy rejteki is, melynek színhelye a Képes Krónika képeinek tanúbizonysága szerint (ahogy erre Szántai Lajos felhívja figyelmünket): kődobogó. Ez pedig amellett, hogy egy bizonyos vallási alakulatot sejtet, amelynek oldalágát a vallástörténet a manicheizmus név alatt tartja számon, jól rímel Dobogókő nevére…E beavatás eszközlője pedig maga a Szent Korona, mely mint láthattuk, egylényegű a Kárpát-medencei Magyar Hazával. Ebből az egylényegűségből következik a működés analógiája, melynek alapján a földi (és ezen belül a pilisi), hangsúlyozottan a magyar üdvtörténeti szerep szempontjából legjelentősebb szakrális csomópontoknak a Szent Korona zománcképei felelnek meg. Ezek a megfelelések az eddigi vizsgálatok alapján a következők /Pap G. közlése nyomán/:

Felső Pantokrátor-kép Vénusz-vonatkozása: Velemér Hold-vonatkozása: Mexikó (a 20. szélességi és a 100. hosszúsági fok metszéspontjában, Mexikóvárostól északnyugatra)

Homlokközépi Pantokrátor-kép Jupiter- vonatkozása: Dobogókő Hold-vonatkozása: Dzsungária

Szűz Mária-kép Vénusz-vonatkozása: Pilis-hegy (Hoffman-kunyhó) Hold-vonatkozása: Tarim-medence, Turfán

Buda-kép bolygóminőség szempontjából közömbös részletének földrajzi megfelelője: a Kórógy-ér „nyuszifüle”, a csúcsán Szentes városával

Atilla-kép „standardjának” földrajzi megfelelése: hajdani Etellaka-puszta (Debrecen és Balmazújváros között)„standardjának” rúdja földrajzi megfelelője: Karcag
Damján-kép Hold-vonatkozása: Úrkút és környéka (Kab-hegy)

Kozma-kép Nap-vonatkozása: Kolon-tó, tágabban a Kiskunmajsa-Kecel-Kunszentmiklós-Nagykőrös-Kecskemét-Bugac-Kiskunmajsa „téglány”

Az oromzati két kép közül mindkettőnek van többféle földrajzi megfelelése.
Szent Koronánkhoz kapcsolódóan még egy lényeges földrajzi megfelelésre szeretném felhívni a figyelmet: a Piliscsaba feletti Nagy-Kopasz-hegytől indul egy olyan különleges, leginkább a csillagösvényekre hasonlító energia-vonulat, mely a Pilis-hegyen át Dobogókőt veszi célba. Itt kétfelé ágazva egyik ága Pilisszentlélekre tart, hogy a szentléleki medencében kiöblösödve lezáródjon, míg másik ága a szentkereszti medence felső részét érintve a Tornyos-hegy előtt öblösödik és záródik le. Az eredeti vonulat folytatása pedig a Három Forrás, a Rám-hegy-Rám-szakadék-Árpádvár hármas, majd Dömös érintésével „átkel” a Dunán, hogy a Szent Mihály-hegy közvetítésével a Csóványosra fusson fel lezáródni. Ez arra figyelmeztet, hogy a Pilis csak a Börzsönnyel együtt vizsgálható igazán eredményesen, minthogy egyetlen rendszert alkotnak, amelyben a Szent Mihály-hegynek kulcsszerepe van. (Talán a Pilis az ő közvetítésével kapja a „betáplálást” a Börzsöny irányából). Amit pediglen így kirajzol vonulatunk, „kísértetiesen” hasonlít arra a keresztre, mely a Szent Korona tetején látható és amelyről tudható, hogy a Szent Korona működésében egyfajta „indítókulcs” szerepét tölti be. Arra a keresztre, melyről már megemlítettük, hogy a koronázáskor épp a király „pilise”, azaz fejtetője fölé került és arra a Szentkeresztre, melynek „megtalálására”, mint üdvtörténeti programra építették rá rendjüket a pilisi Pálosok….