Igen, lesz itt minden, ahogy az-már szinte megszokottnak és nélkülözhetetlennek is tűnhet egy kampány során. De ez most mégis más lesz, más, sok értelemben. Merőben különbözni fog az eddig megszokottnál, és ami a legjobb, hogy ez a változás várva várt, sokak által áhítozott örömteli lesz. Volt, aki nem erre a dátumra várt, szeretett volna előrehozott választáson véleményt nyilvánítani, nekik is itt a lehetőség csak merjenek élni vele.

Remélhetőleg felismerték, hogy akik annak idején szájukkal előrehozott választást hirdettek, - de szívükben megtagadták még a gondolatát is â013 nem a helyes választási lehetőség. Voltak mások, kik nem választást, hanem egy egész rendszer, egy használhatatlan tákolmány alkotmány eltörlését tűzték ki céljukul. Nos, mivel ez - őszinte sajnálatomra â013 nem valósult meg így maradt jobb híján ez a megoldás. Az Ő számukra is áhított ez az időpont . Ellenben a regnáló kormány és a velük lepaktáló nemzetietlen, mégis magát jobboldalinak nevező műellenzék számára vészjóslónak tűnő és remélhetőleg rémálmaikat valóra váltó időpont fog ez lenni. Lesz itt minden: önmarcangolás, bűnbak keresés, szerecsenmosdatás. Az mszp veresége már szinte borítékolható és az is, hogy három párti lesz a parlament, már csak az arányok kétségesek.

Ez a választás nemcsak méreteiben, (a megmozgatott pénz méreteiben) hanem fontosságában is a húsz évvel ezelőtti választás fölé fog nőni, hiszen mára már eljutottunk oda, hogy nincs további, nem húsz, de még négy elvesztegetni való évünk sem. Húsz év, elgondolkodtató, egy ember életidejének (szerencsés emberről beszélek, aki nyolcvan évet le tud élni) a 25%-a. Na ez az amit elloptak a jelenleg parlamentben ülők mindannyiunktól. Kormánypártiak, ellenzékiek egyaránt. Az ellenzékiek is bizony, még ha néhányan csodálkoznak is ezen, viselkedésükre elég csak egy egyszerű, tömör, mégis csodálatos Babits idézetre gondolnunk:

"Vétkesek közt cinkos aki néma"

Ezen gondolat mentén haladva, már nem lehet nehéz rájönnünk, hogy kik is lehetnek azok, akik felelősek mindazért ami ma szeretett hazánkban történik. S vajon kik azok, kiket nem terhel a bűn e mérhetetlen súlya. Ők, kik nem vettek részt az országrombolásban és az ország további kifosztásának megakadályozását tűzték célul zászlajukra. Kik ők? Melyik párt az? Egyszerű a válasz. Csakis az, amelyik nem maradt néma a sok aljasság láttán és ilyet én csak egyetlen egy pártot ismerek. Igen, büszkeségtől feszülő kebellel merem kimondani: a Jobbikra gondolok. Ők sem részesei, sem elfedői nem voltak a minősíthetetlen politikusaink gyomorforgató mindennemű megnyilvánulásainak. Mindenki tudja, anélkül is, hogy megnevezném kikről beszélek, épp ezért neveiket még a nemecseki kis betűkkel sem vagyok hajlandó leírni. Ám most, oly sok év eltelte után esély van rá, hogy felemelt fejjel járhasson újra a magyar és ennek elérése kézzelfogható közelségbe került. Most, annyi kínkeservesen megélt év után újra a kezébe veheti e nép önnön sorsát és ennek nagyon egyszerű módja van. Csakis egy, határozott kiállásra van szükség, a magyar nép ügyének az első helyre való helyezése, még ha ez hátrányosan hatna is az egyénre. Igen, a saját érdekek háttérbe szorítására van szükség, ami nem is oly lehetetlen egy igazán magyar érzelmű hazafi számára. Mire is gondolok. A magyar nemzet már szült olyan fiakat, akik ezt az utat megmutatták számunkra és ha kellett akár az életüket is áldozták a közérdekért. Elég csak Dugovics Tituszra, vagy Dobozy Mihályra gondolnunk. Ők megmutatták: a haza és a becsület mindennél előbbre valóságát. Most még nem kér tőlünk ilyet a haza, de még ez is előfordulhat és ha most nem állunk helyt, akkor olyan helyzetben hogyan fogunk. Éppen ezért, amíg megtehetjük ezen választás alkalmával foglaljunk állást az egyetlen magyar érdeket képviselő párt mellet. Úgyhogy: Harcra fel! Győzzön a Jobbik!

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés