A régi Buda helyrajzi pontjaival foglalkozó régebbi műveknek fontos kiindulópontja Kurszán vára. Cuppán = Kurszán várának pilisbeni tényleges létezése tehát ismét bizonyságát adhatja annak, hogy az ősi Buda ezen a megjelölt pilisi területen volt. Cuppán egyébként, mint központi fekvésű fontos helység, szerepel a dömösi prépostság alapítólevelében. Környékén a régi vár körül kialakult falucsoport lehetett, mert az oklevél "a Cuppán körüli falvak"-ról is említést tesz.

A régi Buda mellett létezett az a hely is, melyet a már ismertetett, 1148-ból származó oklevél "fori Geysa" néven említ. Ez a Gézavásárnak nevezett helység szintén fontos kiindulópontja volt eddig a régi Buda-kutatásoknak. Ugyancsak Buda melletti helyzetben látjuk több oklevélben említeni az Örs falut (Villa Eurs, vagy Villa Urs), illetve Attila városát (Villa Attila), mely utóbbi Kézai és Anonymus szerint magával a régi Budával volt azonos. A dömösi alapítólevélben említett Babosa és Guerche falvak az 1212-ből származó budai határjárási oklevél szerint a régi Buda királyi város és a budai káptalan közötti határok fontos és ismert pontjai voltak. Ugyancsak ismert helység volt a Buda melletti Hidegkút (Hedegcut). Jelzőnélkülisége mutatja, hogy ismertebb volt, mint a mai Óbuda melletti Pesthidegkút, melyet éppen a "Pest" jelzőszó különböztetett meg a régebbi, Buda melletti Hidegkúttól.

Mindezek a nevek, ezek a területek egyébként megtalálhatók sok olyan oklevélben, amelyek kimondottan Esztergom környéki területek leírásáról szólnak.

Nem csekély adat bizonyítja tehát, hogy a Dömös, Dobogókő, Pilis, Pilismarót környékén talált romok annak a városközpontnak maradványai, amelyet a HercuIia, Sicambria, Attila város, Buda, Vetus- Buda nevekkel illethetünk.

1277. április 26. - A budai káptalan előtt Herman, a esztergomi Szent István kórház mestere a Hévíz faluban lévő nyolc udvartelket a Szűz Mária-szigeti nővéreknek hagyta örökké tartó birtoklásra.

Mi, a budai egyház káptalanja, jelezzük mindazoknak, akiket csak megillet, hogy egyik részről ... "Hermanus" testvér, az esztergomi Szent István kórház mestere, másik részről pedig "Marcellos" ispán, a Szűz Mária-szigeti nővérek gazdatisztje ... színük előtt megjelentek és bevallották, hogy abban a perben, mely a Hévíz faluban a vár irányában fekvő nyolc királyi szolgáltató udvartelek ... ügyében áll fenn közöttük, a következőképpen egyeztek meg, hogy .. "Hennanus" mester a ... nyolc udvartelket a nevezett nővéreknek hagyta ... , de azon dolguk kivételével, melyek az egyházi adózást illetik s amelyekben ... "Hermanus" testvérnek, illetve a hévízi perjelnek van jussa.

Azon udvartelkek közül az egyik "Chas" nevezetű királyi szolgáltatóé volt ... a másik ezzel folytonosan fekvő ... "Burch" nevű emberé volt, ... a harmadik, ugyanott lévő telek "Medue" fia "Thome"-é; továbbá három udvartelek egyvégtében fekszik és osztatlan, melyek "Monkad" fiaié, "Clemm"-é, "Henc"-é és "Uruz"-é voltak ... .. hetedik udvartelek ... "Balase"-é volt ... a nyolcadik ... határos "Buch" udvarával ...

Latin szöveg: Mon. Strig. 1882. 73-74. n. 56. sz. Ford.: Trostovszky Gabriella

1278. január 20. - Erzsébet királynő "Drug"-nak nevezett földjét a Duna-szigeti apácáknak átadja. Erzsébet ("Elisabeth") királynő "szakácsaink Drug-nak nevezett bizonyos földjét, amely az esztergomi káptalan hasonlóképpen Drug-nak nevezett földjéhez van kapcsolva és attól Növényzettel elválasztva", a Duna-szigeti apácáknak átadja. Kelt Budán a Vízkereszt utáni 15. Napon.

Latin szöveg: Mon. Strig. 1882. 790. o. 909. sz. ford.: Ruff János

1278. január - augusztus - IV László király fent a Dunán a régi Buda körül lévő szigetet, amelyet most Boldogságos Szűz Mária szigetének neveznek, Erzsébetnek és a Boldogságos Szűz ugyanezen szigeten lévő monostorának adományozza. "Ladislaus IV .." ... (Magyarország királya -- B. K.) ... .. fent a Dunán, a régi Buda körül lévő szigetet, amelyet egykor közönségesen Nyulak szigetének, most pedig a Boldogságos Szűz Mária szigetének neveznek, a ferencesek és a Szent Mihály monostor premontrei rendi testvéreinek kolostorai és kertjei, az ispotályos keresztesek várának és az esztergomi érsekség várának, tornyának és házainak kivételével, amelyek mind e szigeten létesíttettek, adományozza és átadja Erzsébetnek ("Elisabethae"), ... nővérünknek és mindazon úrnőknek, ti. a nővéreknek, akik a Boldogságos Szűz ugyanezen szigeten lévő monostorában ... szolgálnak ...

Latin szöveg: Mon.Strig. 1882. 85-86. o. 68. sz. ford.: Ruff János

1281. március 1. - IV. László király az esztergomi ágostonos szerzeteseknek kolostor építése céljából az örmények ("Armenorum") földjét adományozza. Ladislaus . . . Magyarország . . . királya . . . mindenkinek tudtára adjuk, hogy Szent Ágoston rendjébe tartozó Remete fráterek színünk előtt megjelentek, hogy örményeink ("Armenorum nostrorum") valamely, Esztergomban lévő földjét, amelyik mindjárt az alsó útnál kezdődik, amely a Keresztelő Szent János egyháza mellett megy el, s ebből ágazik ki az az út, amelyen "kovachy"- ba lehet jutni, s ugyanerről tér le az Esztergom városába és a város, valamint az esztergomi káptalan földjének határáig vezető közút. És ettől Hévízig ("Calidas aquas"), amelyet előbb "Chuctilius" (?) ispánnak, Esztergom város polgárának adományoztunk; visszavesszük tőle, , . . amazoknak királyi kegyünk folytán adományozni méltóztatjuk, hogy ugyanezen a helyen kolostort hozzanak Létre és monostort építsenek ...
Latin szöveg: Mon. Strig. 1882. 142-143. o. 112. sz. Ford.: Ruff János

1283. -A budai káptalan előtt Vilmos fia Arnold, óbudai vendégtelepes, "Pazaraduk" falunak - "Tebesere" nevezetű birtokterületén lévő szőlőjének felét, Gergelynek, az óbudai Szűz Mária kápolna papjának, hét ezüst márkáért eladják.
A budai egyház káptalanja ...
. . mindenkinek . . , az ismerete előtt váljék világossá . . . hogy . . . "Vylhalm" fia "Arnold" óbudai vendégtelepes ... szőlejüknek bizonyos fele részét ... amely tudniillik "Pazaraduk" falunak "Tekesere" nevezetű birtokterületén, "J ... " mester éneklőkanonok sógorának, "Jacobi"-nak, "Besenev"-i "Budun" fia "Joance"-nek és "Meger"-i "Tywan"-nak a szőleivel határosan .. . fekszik, ... "Gregorio" papnak (az óbudai Boldogságos Szűz kápolna kanonokjának) .., eladták ...
Latin szöveg: Mon. Bp. 1936. 1. k. 216-217. o. 203. sz. Ford.: Kovács Zsuzsanna

1284. február 25. - "Dominicus" fráter, Szent István király esztergomi vendégházának mestere előtt, Lodomér esztergomi érsek, "Zeg" földjének, a "Leel"-beli János által nem fizetett tizedek miatt megszűnt birtokjogát, annak árvái részére visszaállította.
"Dominicus" fráter, Szent István király esztergomi vendégházának magisztere, ... előtt ... Lodomér .. . esztergomi érsek . . . János fiait a bírtok jogába örökre . . , visszahelyezi, s azt nekik visszaadja. Ez a fél birtokrész pedig ... keletre fekszik, a másik fél birtokrész viszont, amelyet ugyanezen . . . atya magának és az esztergomi érsekségnek fenntartott, nyugatra, s melyeket . . . az alábbi határjelekkel választottak el egymástól: a birtokhatár "Geyse" király falujának helyén kezdődik, ahol a régiek helyett két új határjelet állítottak fel. Innen a déli oldallal szemben egyenesen a Dunához megy le, ahol két új határjel van egy bizonyos szigeten, amelyet "Zeg"- nek neveznek. Ugyanezen jelekkel osztották meg és különítették el a már említett, közösen használt halastavat is.
Latin szöveg: Mon. Strig. 1882. 176-177, o. 156. sz. Ford.: Ruff János

(1285.) augusztus 15-e előtt. - Ladomér érsek egy fallal körülvett birtokot és egy kőtornyot, a régi Buda melletti Boldogságos Szűz szigetének felső részén, Tamás váci püspöknek nyolc évre bérbe adta.
Mi Lodomér . . . esztergomi érsek . . . tudtára adjuk a jelenlévők által mindazoknak, akiket illet, hogy . , . Érsekségünk tulajdonában lévő, fallal körülvett birtokot és kőtornyot, amely a Boldogságos Szűz szigetének felső részén, vagyis a végén, a régi Buda mellett, a Duna közepén építtetett fel, más ugyanott lévő építményekkel együtt, . . . Tamás úrnak, váci püspöknek - de nem a váci egyháznak -, illetve az ő utódainak adjuk, adományozzuk és átengedjük 8 évnyi időtartamra ..

Latin szöveg: Mon. Strig. 1882. 199-200, o. 180. sz. Ford.: Ruff dános

1288 július 25. - IV László király a budai káptalannak visszaadja az ezen egyház határain belül fekvő Bana nevű földet. "Ladislaus" ... Magyarország ... királya ...

.. Mindenkinek ... tudtul kívánjuk adni ... hogy "Ladislaus" mester budai prépost és a budai egyház káptalanja ... bemutatták elődeink jó néhány kiváltságlevelét ... és különösképpen András ("Andree") úrnak, Magyarország királyának ... kiváltságlevelét, amelyben láttuk, ... hogy a budai egyház földje András ("Andree") király úr ugyanazon oklevelében részletesen felsorolt meghatározott határjelekkel van minden oldalról körülvéve ... .. bizonyos személyek tolakodó kérésére, egy bizonyos "Bana" nevű földet, amely egyáltalán nem volt a mondott egyház határain kívül, sem pedig nem volt elválasztva az egyház ugyanazon földjétől, először óbudai kereskedőinknek, azután ... Tamás ("Thome") úrnak ... váci püspöknek ... (majd - B. K.) ... tudatlanul "Mertulino" ispánnak, a pesti új hegy polgárának adományoztuk ...

.. Mi pedig ... őrizni tartozunk Isten valamennyi egyházát és különösképpen más királyi egyházak között a mondott budai egyházat is, amely a mi folyamatos ott tartózkodásunk következtében javaiban mérhetetlenül meg van terhelve ... kárpótlásul ... ugyanazon "Bana" földet ... a ... fent mondott budai egyházunknak, mint saját jogát, ... visszaadjuk ...

Latin szöveg: Wenzel, 1855. 122-123. o. 112, sz. Ford.: Trostovszky Gabriella

1290 körül, szeptember 15-21, között - IV László a Boldogságos Szűz szigetének apácáit "Rubini" és "Gyan" esztergomi polgárok szólejének birtokába a budai prépost útján beiktatni parancsolja. . ... Magyarország királya ... atyánk ... "Stephanus" király, "Serperes" fiai "Gyan" és "Kubini" örökösök vigasza nélkül elhalt esztergomi polgárok, Esztergom városának és majorjának területén lévő minden szőlejét a Boldogságos Szűz szigetén élő ... nővéreinknek örök birtoklásra átadta ... Kelt a Boldogságos Szűz szigetén ...
Latin szöveg: Mon. Strig. 1882. 265-266. o. 252. sz. Ford.: Ruff János

1290. szeptember 22. - II. András király koronázásának emlékére az esztergomi egyház esztergomi város-árkon kívül lakó népeinek jogot ad arra, hogy áruikkal az esztergomi piacot szabadon és adó fizetése nélkül látogathassák. Andreas ... Magyarország ... királya ... különös keggyel elrendeljük, ... hogy az esztergomi érsekség és az ugyanazon esztergomi egyház káptalanjának az esztergomi várárkon kívül, Esztergom környékén és a külvárosban letelepített jobbágyai és népei, azaz Pechen, Lybar, Calidis aquis, Ermen és Kovathy falvakban, valamint az esztergomi Szentpál községben lakók teljes szabadságot s egyszersmind lehetőséget nyerjenek arra, hogy áruikkal bármely napon és bármely órában az esztergomi piacon megjelenhessenek, s azokkal kereskedhessenek.
Latin szöveg: Mon. Strig. 1882. 271-272. o. Ford.: Ruff János

1290. - III. András király megerősíti IV László király, a Szent Ágoston rendjéhez tartozó remetéknek tett adományait, azon feltétellel, hogy a monostorban iskolát állítanak fel. Andreas ... Magyarországnak ... királya ...
Fráterek, vagyis Szent Ágoston rendjéhez tartozó remeték, akik Esztergom bástyái, azaz falai mellett közvetlen fekvő Szent Anna kolostorban vallásos és Istennek tetsző életet élnek, alázatosan elébünk járultak, hogy az örmények ("Armenorum") velük szomszédos földjét, a monostor kiterjesztésére és kibővítésére, az ugyanezen kolostornak szerfelett szükséges iskola és lakóház céljára, ... kegyeskedjünk nekik adni. .. az örmények ("Armenorum") említett földjét ugyanezen fráterek kezelésébe adjuk ... A birtokhatárokat hét kiálló jel jelezze. A határ délről Szent Anna szentélyénél kezdődik, a közúttal, amely a majoron kívül a szőlők irányába megy át, s kissé felkapaszkodik a dombra, amely Szent Tamás mártír kúriája mellett helyezkedik el, ugyanazon kúria déli oldalán. Domb és a kúria között árok húzódik, amely által megy a domboldal irányában egyenesen "Tapulcha"-ig. Innen a határ lefele megy a közút mentén, Szent Anna szentélyéig. Az a legbensőbb .. elhatározásunk, hagy teológiai és a többi művészeteket oktató iskola, s ugyanott más, a tanulmányok céljait szolgáló intézmény is jöjjön létre.
Latin szöveg. Mon. Strig 1882. 274-275. o. 269. sz. Ford.: Ruff, János

1291. május 30. - Az esztergomi káptalan előtt a Buda melletti Szent Szűz szigeti apácák bizonyságot tesznek, hogy a régi Pest ("Veteri-Pest") vásári adóinak feléért "Ysa" falut az esztergomi Szent Tamás prépostjának átadják. .. az esztergomi egyház káptalanja ...
Mindenkinek tudtára akarjuk adni a jelenlévők által ... , hogy ... Lodomér úr esztergomi érsek, Tamás mester, az Esztergom előhegyi Szent Tamás mártírról nevezett egyház prépostja ... ugyanennek a helynek a káptalanja nevében egy részről .,, a Buda melletti Szent Szűz szigeti monostor nővérei más részről, a régi Pest ("Veteri-Pest") vásári adóinak megosztása fölött, amelyet .. Imre Magyarország királya ... maga adományozott az előbb említett Szent Tamás egyháznak ... .. a régi Pest ("Veteri-Pest") vásári adóinak ugyanazon fele részét a fent említett nővéreknek birtoklási joggal és örök birtokul a fent említett érsek urunk örökös tulajdonlásra és birtoklásra átadja.
Az adók ellenértékeként ... a Duna mellett Komárom megyében "ysa"-nak nevezett falut ... ugyanazon határjegyek és határok alatt, amelyből ugyanezen úrhölgyek ... konventje, ... IV Béla Magyarország királya ... adományozása jogcímén ... a jelen időig birtokolta. Ezt a falut ... az összes jogokkal ... a Szent Tamás egyháznak átadják.
Latin szöveg: Mon. Strig 1882. 286-287. o. 283. sz. Ford.: Ruff János

1292. április 12. - A budai káptalan átírja az esztergomi káptalan jelenlétében az "Ebed" örökségét érintő okleveleket.

.. "Michael" mester ... a budai egyház prépostja ... és káptalanja ...
.. Mindeneknek ... ezúton akarjuk tudomására hozni, amit ... "Paulus" mester ... az esztergomi egyház káptalanja és prépostja, a hozzánk küldött jegyzőjük Anianus ("Anianum") mester ... szavai által, színűnk előtt közhírré tétetni javasolnak.
.. az "Ebed" területén fekvő, tudvalévőleg a Dunában és a Duna folyó körül az esztergomi ispánságban elhelyezkedő, közönségesen "Tánya"-nak nevezett kaszáló és halastó birtokjoga miatt. ... eljöttek hozzánk, hogy ... privilégiumaik tartalmát ... jelen kiváltságleveleink hivatalos formájába foglaljuk, átírjuk és átszerkesszük.
.. az előbb említett privilégiumokat szóról szóra, anélkül, hogy bármit is hozzátettünk vagy elvettünk volna belőlük, átiratba tesszük ...
Latin: szöveg: Mon Strig. 1882. 321-322. o. 324. sz. Ford.: Ruff János .

1292 május 1. - Domonkos az esztergomi Szent István kórház mestere átírja, az esztergomi egyház káptalanjának, a "zamard"-i Deda ispán földjére vonatkozó oklevelét. Mi, Domonkos testvér, az esztergomi Szent István kórház mestere és ugyanazon hely kereszteseinek egész konventje, mindazoknak, akik ezen lap ismeretével bírni fognak, üdvösséget az Urban. Jelen oklevél tartalma által jusson tudomására mindenkinek, hogy a nemes ifjú, Mihály, a tisztelendő atya, Ladomér esztergomi érsek úr és ugyanazon hely örökös ispánja, kenyérhozó népeinek mestere, színünk elé járult és bemutatta nekünk a bölcs férfiaknak, az esztergomi káptalannak kiváltságos oklevelét azt kérvén tőlünk, hogy a nagyobb biztonság kedvéért azt a kiváltságos oklevelet kiváltságos oklevelünk közhitelű formájába írassuk át, szerkesztessük bele és foglaltassuk bele; ezen kiváltságos oklevélnek a tartalma pedig a következő:
Mindazoknak, akik jelen oklevelet meg fogják tekinteni, az esztergomi egyház káptalanja üdvösséget az Úrban. Azt akarjuk, hogy jelen oklevél tartalma által jusson tudomására mindenkinek, hogy Miklós ispán, Román mesternek, a jó emlékezetű néhai pozsonyi prépostnak a testvére, valamint Endre, ugyanannak a fia - tudniillik a valahai zamárdi Deda ispánnak a leányától született unokája, - színük elé járultak és bevallották, hogy ők ugyanazon zamard-i Deda ispán egész földjének fele részét, miután azt az ország szokása szerint holdanként, illetve füvön egyenlő módon, trágyázott földben, legelőben és mezőben, kelet felől a szigetben és a Duna fele részének használatában, továbbá az ugyanazon a földön lévő állatlegelőkben egyaránt és vegyesen megosztották, egyrészt a házakkal és az együttes lakással nekik és az ő örököseiknek nyújtandó társaság okán, másrészt pedig a tőlük teljességgel megkapott és birtokolt tizennégy márkányi ezüst mennyiségének okán; továbbá az összes, déli részről - ahol tudniillik egy bizonyos, Chokeskeu nevezetű szikla áll -, lévő szőlőhegyeknek és hegyvidékeknek, valamint a cserjésnek, illetve az erdőnek, és az azon az említett földön található helyeken lévő összes, más gyümölcsfáknak a fele részét Mihálynak, Hipolit ispán fiának, az ő szeretett komájuknak, a tisztelendő atya, a mi urunk, Lodomér úr, esztergomi érsek és ugyanazon hely örökös ispánja kenyérhozó népei mesterének, valamint Sebestyénnek, az ő testvérének, továbbá az ő mindenkori utódaiknak az ugyanazon Zamárd földön lévő Szent Kozma ás Damján mártírok egyháza kegyúri jogának fele részével együtt eladták és átadták örökös birtoklásra, amint az az egyházunk harangtornyában lévő Szent Luca oltára Wrkutha nevű földjétől az a jelen oklevélben alább belefoglalt határjelek közbehelyezésével el van választva és különítve; észak felől tudniillik a Duna partjától kezdve egy legelőnek használt földön két határjel van, melyektől másik két, hasonlóképpen beszántatlan földön állított határjelig halad, áthaladván egy bizonyos helyen, tudniillik egy mocsáron. Továbbá a harmadik helyen szintén van két határjel déli részről azon út mellett, melyen Visegrádra szokás menni. Továbbá a negyedik helyen hasonlóképpen két határjel van egy legelőnek használt földön; innét az ötödik helyen az ő közös águkban négy határjel van állítva legelőnek használt földön azon út mellett északi részről, melyen Zamard-ra lehet menni; majd áthaladván azon az úton van négy határjel a tó mellett, majd átugorván azon a tavon egyenesen déli irányba, azon a helyen, ahol a gázló, illetve azon két tő közti átkelőhely van, melyek közül az egyik Zamard-ra marad vissza, a másik pedig Wrkutha-ra, nyugat felől van egy határjel a rét környékén, ahonnét nyugati irányban egy bizonyos régi árkon keresztül nyugat felé visszamegy egy másik határjelhez, amitől az Wrkutha-i szántóföldek és t Zamard-i rét szélén van négy határjel, ahol egy másik árok a Zamard-i rétet a Szent Luca délről fekvő rétjétől elhatárolja; ezután átugorván azon az árkon egyenest kelet felé, a Zamard-i szántóföldek szélén van három határjel; majd másik három határjel található bizonyos szántóföldek szélén; ezután a Zamardi szegletben három határjel van, hasonlóképpen régi árkon át haladva, melyet népnyelven 'derdeu'-nek neveznek, innét felkapaszkodik a hegyvidékre a gesztenyefához, mely alatt keleti részről két határjel van; ezután ugyanezen az úton dél felé a hét gesztenyefa és a nyolcadik körtefa mellett, melyek Zamard földön állnak, két határjel van ugyanazon az úton; ezután a szántóföldek szélén három határjel van, majd innét felkapaszkodva a hegyvidékre, a lerombolt Zamard-i palota mögött van három szeglethatárjel; innét továbbhaladva a régi árok nyomvonalán, két határjel található a legelőnek használt földön, azon a helyen tudniillik, ahol a Chokasku nevezetű, Zamard hegyen lévő szikla kiemelkedik; az utolsó két határjel pedig egy bizonyos elhagyott szőlő és az említett Zamard földről kifelé vezető közút - melyen Zamarwar irányába lehet menni - között emeltetett, ahol is az említett Szent Luca földjével való szomszédság és határosság befejeződik; és innét azon Baranya földtől, melyen Akus palotája áll, a régi árok halmán keresztül előrehaladva állandóan tudniillik a végső határjelekig és azután a lerombolt, Zamarwar nevezetű vár helye alatt délről fekvő földektől a régi határjeleken és törvényes elhatárolásokon keresztül, valamint az egyik tóból ott a Dunába folyó folyón és ugyanazon Duna partján keresztül annak a szigetnek az érintésével visszakanyarodik és visszafut észak felé a legelső határjelekhez, ahol ugyanazon Zamard föld határjeleinek, határainak és határvonalainak a futása a gyakran említett Wrkutha földnek a szomszédságában és határszomszédságában korábban elkezdődik és ugyanott ugyanannak a határvonala bevégződik; ezzel a teljes Zamard föld fele részének, valamint összes haszonvételeinek és tartozékainak az igazi urává és mindörökké törvényes birtokosává tévén visszavonhatatlanul és rendelvén visszautasíthatatlanul azt a Mihály mestert és Sebestyént, az ő testvérét, valamint az ő örököseiket, amiképpen összességében és egyenként már előrebocsátatott, mivel tudniillik ugyanazon Miklós ispánt és a fiát szükség kényszerítene, tudniillik ugyanazon Deda ispán özvegye hitbérének és leányai leánynegyedének a kifizetéséé, melyeket ugyanezen földnek az árából és értékéből kellett kifizetniük Magyarország bevett szokásjoga szerint; Deda ispánnak pedig ez a földje Harmadik László úr, Isten kegyelméből Magyarország néhai felséges királya adományából háramlott ugyanazon Román mesterre és Miklós testvérére örök jogon, amiképpen László király úr kiváltságlevelében, valamint egyházunknak az ugyanazon Deda ispán anyja hitbérének kifizetése okán kelt kiváltságlevele tanúbizonysága alatt állni láttuk; egyrészt ugyanazon Miklós és az ő örökösei, másrészt pedig az ő mindenkori utódaik, - amint ugyanazon Miklós ispán és Endre, az ő fiai is - kifejezetten vállalták azt, hogy azt a Mihály mestert és Sebestyén testvérét, valamint az ő örököseiket azon földnek és haszonvételeinek az ürügyén bármely helyen és bármely bíró előtt indított minden pertől saját fáradságukon és költségeiken mentesítik és őket összességükben és egyenként a fentiek békés birtokában és teljes tulajdonában sértetlenül mindörökké megőrzik. Ha pedig ugyanazon Mihály mester és Sebestyén testvére, avagy az ő utódaik a föld fent említett másik fele részét vagy annak a haszonvételeit bármikor el kívánnák adni, más kívülálló embereknek vagy szomszédoknak ne tehessék, kizárólag annak a Miklós ispánnak vagy az ő örököseinek, illetve utódainak kötelesek átadni és eladni, miután előre kikötötték az árat. Ezen ügynek az örök erősségére és örökkévaló emlékezetére a fentebb mondott felek állhatatos kérésére jelen, pecsétünk ráfüggesztésével megerősített oklevelünket adtuk. Kelt a bölcs férfiúnak, Ciprián mesternek, egyházunk olvasókanonokjának a keze által. Az Úr ezerkétszázkilencvenkettedik esztendejében, május elseje előtt tizenkettedik napon.

Mi tehát - mivel úgy ítéltük meg, hogy ugyanezen Mihály mester kérése törvényes és az ésszerűség útjától semmiben sem tér el, továbbá mivel úgy találtuk, hogy a tisztelendő férfiaknak, az esztergomi káptalannak a fentebb jelzett kiváltságos oklevele - tudniillik a hártya, a pecsétfüggesztő-zsinór és a pecsét tekintetében - nem vakart, nem érvénytelenített, nem törölt, s egyetlen részében sem hibás, sőt az a szokásjognak és az ésszerűségnek megfelelően lett kikérve, azt szóról-szóra, hozzáadás avagy csökkentés nélkül jelen oklevelünk tartalmába átírattuk, amiképpen összességében és egyenként már fentebb előrebocsátatott, és pecsétünket jelen oklevélre rátetettük. Kelt az Úr ezerkettőszázkilencvenkettedik esztendejében, május havának elsején.
Latin szöveg: Mon. Strig. 1882. 322-324. o. 325. sz. Ford.: Trostovszky Gabriella

1292. május 6. - Lodomér esztergomi érsek, a zsinatra egybegyűlt főpapok előtt a budai káptalan tiltakozására figyelmeztetést intéz a budai vár lakóihoz. "Lodomerius" .., esztergomi érsek, ...
. egyházmegyei zsinatunkon a következő írásbeli tiltakozást terjesztették elő ... Én, Pozsonyi ("Posoniensis") mester, az esztergomi főegyházmegyének közvetlenül alárendelt budai egyház kanonokja, M. mesternek és az egész budai káptalannak parancsából tiltakozom, hogy Buda várának bírája, polgárainak elöljárói, esküdtjei és egész közössége a budai egyházat ... szüntelenül súlyos károkkal ... illetik ...
A budai káptalan halászóhelyeit, melyek közönségesen "tonya"-nak neveznek, ismételt tiltakozások ... ellenére ... elfoglalják, a halászóhelyeken önkényesen malmokat építenek, pedig a királyi privilégium határozottan kimondja, hogy a megyeri révtől a király nagy szigetéig a prépostnak vagy káptalanjának beleegyezése nélkül ott senki ne merjen halászni ... .. Méltóztassék ... zsinatunk a szóban levő vár várnagyát, lakóinak esküdtjeit és közönségét ... arra figyelmeztetni, hogy ... hagyják meg a budai egyházat ... jogainak élvezetében ...

Latin szöveg: Fejér C.D.H. VI/1. 223-226, o. Ford.: Soós Imre.

1292. július 21. - Pál ispán, a királyi udvar albírája, az "Ebeed"-en lévő halastavat és kaszálót a bemutatott eredeti dokumentumok alapján az esztergomi káptalannak ítéli az esztergomi keresztesek ellenében, minthogy azok semmiféle dokumentummal nem rendelkeztek.
Mi, Pál ("Paulus") ispán, a királyi udvar albírája, emlékezetébe ajánljuk mindenkinek, akiket illet ... , hogy "Dominicus" mester, és a szent István király esztergomi kereszteseinek monostora az esztergomi egyház káptalanját, nevezetesen Ciprián ("Cyprianum") mestert, ugyanezen hely olvasókanonokját, ... András ("Andree"), Magyarország ... királya előtt perbe vonja ... .. király úr ... ugyanezen ügyet János ("Johanni") mesternek, a királyi udvar ... albírájának ... kiadja ... (a társbíróként kirendelt férfiak - B. K.) ... jelentést tesznek .. az ugyanazon ítélőszék előtt ... a király úr személye helyett Miklós ("Nicolaus") testvérnek, a budai Hévíz ("Calidis aquis de Buda") priorjának ... .. ezeket adták elő: ... egy a Dunában lévő, közönségesen "Tana"-nak nevezett halászterületet, valamint egy ugyanott lévő kaszálót, mely föld területe hat ekényit tesz ki, s amely "Ebeed" földjéhez tartozik, s amely eddig Szent István király ugyanazon esztergomi kereszteseinek a birtoka volt, ...

Mindehhez "Andronicus" mester, .. "Cyprianus" mester; ... "Wrkundinus" mester ... valamint ... "Anyanus" mester ... saját nevükben s az esztergomi káptalan helyett, az ... ügyre szóló törvényes ... meghatalmazással ... ily módon szólottak: A már említett kaszáló és a halász birtok, második András ("Andree") király és annak fia, negyedik "Bele" király úr ... adományaképpen az esztergomi káptalanhoz tartozott ... egészen ezideig, s az említett javakat a ... káptalan folyamatosan birtokolta, s vele együtt az ugyanazon föld népét is, akik egykor "Golgoch" várbeliek voltak s akiket más néven Zulgageurienses"-nek is neveznek ...

.. Domonkos ("Dominicum") mestert ... több alkalommal is megkérdeztük, hogy magát a szántóföldet, avagy azt a bizonyos Dunára kimenő kúriai telket, valamint a Dunában lévő, közönségesen "Tana"-nak nevezett halászbirtokot és a mellette lévő kaszálót, ... birtokolják-e avagy nem. Azt válaszolták, hogy ... nem birtokolják, hanem az esztergomi káptalan földje magával a kaszálóval teljes egészében határos.

.. ( a fent említett birtokot - B. K.) ... a királyi, és ... más kiváltságlevelek tartalmának megfelelően ... az esztergomi káptalannak adjuk ...
Latin szöveg: Mon. Strig. 1882. 329-332. o. _331. sz. Ford.: Ruff, János

1293. - III. András király a Moys mester özvegye házában lakó apácáknak hagyja az özvegy Megyeyen és a Nagyszigeten lévő birtokait.
Mi, András, Isten kegyelméből Magyarország királya emlékezetül adjuk mindazoknak, akiket illet, hogy mi mindazon birtokokat, melyeket a nemes úrasszony, Moys mester özvegye életében a Nagyszigeten és az Óbuda feletti Megyeyen elődeinknek, Magyarország királyainak kegyelmébűl bírt, lelke üdvéért a házában lakó és ott tartózkodó apácáknak hagytuk és engedtük, hogy örökösen és békésén bírják.
Kelt Budán, pünkösd nyolcada utáni kedden, az Úrnak 1293-ik esztendejében.
Latin szöveg: Wertzel, 1870. X. k. 11 S, o. 71í. sz. Ford.: Soós Imre

1294. július 22. - III. András egyetért azzal, hogy a "Tengurd"-i nemesek, a Boldogságos Szűz Mária szigetének fejében lévő kastélyért cserében Lodomér esztergomi érseknek a "Bulch"-i birtokot átadhatják.
"Andreas" ... Magyarország ... királya
.. mindeneknek ezúton kívánjuk tudomására hozni, hogy ... "Tehodorus" mester, a fehéri egyház ("albensis ecclesie") prépostja, ._ "Bulchű-nak nevezett birtokát ... "Tengurd"-i illetőségű nemes férfiaknak ... "Bugud" nevű ... a "Saar" folyó mellett, Fehér vármegyében. az ugyanazon fehéri egyház közvetlen szomszédságában lévő hitfokuk csereértékeként . . általadják.
.. "Tengurd-i nemesek, ... a Duna túlsó oldalán lévő "Bulch"-nak mondott falut, amelyet Esztergom mellett az ugyanazon folyó körülvesz, ...
.. átadják ... Lodomér ("Lodomeri") úrnak, ... az esztergomi szentegyház érsekének, csereértékként egy toronyért és várkastélyért, melyek a régi Buda mellett a boldogságos Szűz Mária szigetének fejében helyezkednek el ...
Latin szöveg: Mon. Strig. 1882. 353-354. o. 357. sz. Ford.: Ruff János

1296. június 18. - Lodomér esztergomi érsek bizonyságlevele arról, hogy a budai káptalan a veszprémi püspökkel folyó perében nem tartotta meg a kitűzött határidőt.
Mi "Lodomér" ... esztergomi érsek ... szentszék által kiküldött bíró abban a perben, mely a budai káptalan és a ... veszprémi püspök és káptalanjának kanonoktársai között folyik ...
.. nagy hiba volt az, hogy a levélkét nem az apostoli rendelkezésben kijelölt helyen, vagyis Esztergomban juttatták elénk, hanem valami "Pazathnuk" nevű mezőn, Óbuda közelében ("prope Veterem Budam") adták át ...
.. Kelt "Pazanduk"-ban ...
Latin szöveg: Mon. Bp. 1936. Lk. 299-300. o. 281. sz. F: Soós Imre

1297. június 22. - Márton ispán Dorog birtokának újrafelmérését és a Boldogságos Szűz szigeti apácákat megillető rész bejegyzését elrendeli.
("Martinus" ispán, a királyi udvar albírája - B. K.) ... Emlékezetül adjuk, hogy a Boldogságos ` Szűz szigetének apáca úrnői, akiket ugyanazok hivatalos megbízottjaként, ... "Chorgő fia, Stephanus" ispán képviselt, az esztergomi káptalan ellen, amelynek megbízásából ... "Petrus" détán jelent meg, E. úrasszony, egykor magyar királyné egy kis darab, "Dorog" határában lévő föld birtoklásáról szóló adománylevelét ... bemutatták. És mivel ezen oklevélben a "Fijn"-nek nevezett földdarabkát elkülönítetlenül találjuk, elrendeljük ... hogy ... Idoneus ("Idone"), a szent király esztergomi kereszteseinek hites embere jelenlétében ...
.. az összehívott szomszédokkal és környékbeliekkel ugyanazon birtok bejárását elvégezni kötelesek.
.. a felek ... a mondott földet felosztják és a ... sérelmezett földdarabot visszaadják.
Latin szöveg: Mon. Strig. 1882. 403. o. 411. sz. Ford.: Ruff János

1297. július 9. - A Szent István király esztergomi egyháza kereszteseinek konventje értesíti III. András királyt, hogy Dorog birtok említett részeit megjárták és a felek igényeit leírták.
.. András ("Andree") úrnak ... Magyarország ... királyának ... Szent István király esztergomi egyháza kereszteseinek konventjétől ...
.. Most kaptuk meg Márton ("Martini") ispán, udvarod albírája levelét az alábbi szavakkal: (Következik az 1297. Június 22-én kelt oklevél 1. ott! - B. K.)
Mi, ... Márton ("Martini") ispán jogos kérését igaz módon akarjuk teljesíteni ... .. bizalmunkra méltó emberünket tanúként küldtük ki. Aki hozzánk ... visszatérve jelentette nekünk, hogy a ..: "Dorog" birtokot ... bejárták ...
.. "Stephanus" ispán, az ... úrnők hivatalos megbízottja ... bizonyos erdőségre tartott igényt, amely a szántóföldekkel magába foglal húsz hold földet ... visszakövetelt bizonyos telkes birtokokat ... és ugyanezen dombocska alatt tíz hold földet, ... a csordaút alatt ... száz hold szántóföldet, ... kaszáló felével együtt, ... a Budára és "Bolmoch"-ra vezető urak között lévő húsz hold földet, ... az ettől keletre fekvő kert alatt harminc hold földet, ... az út fölött, amely "Cholnok"-ra vezet föl ... hat szőlőt, ... az ugyanazon "Cholnok"-ra menő út másik oldalán ... negyven hold földet, ... bizonyos dombnak a harmad részét ...

Latin szöveg: Mon. Strig. 1882. 405-406. o. 415. sz. Ford.: Ruff János

1298. július 3. - Gergely választott esztergomi érsek, írásba foglaltatja azon per anyagát, mely még előde, Lodomér érsek alatt kezdődött, Bertalan veszprémi püspök és a budai káptalan közt a banai egyház és tizede miatt.
Mi ... az esztergomi ... érsekké választott "Gregorius" ...
.. emlékezetül hagyván jelezzük mindenkinek, akit csak illet, hogy ... .. Óbudán ("apud Veterem Budam") a Kisebb Testvérek egyházában összegyűltünk annak az ügynek, illetve pernek a ... helyrehozására, amely egyik részről ... a budai egyház prépostja és káptalanja, valamint másik részről a ... veszprémi püspök úr, továbbá ugyanazon hely prépostja és káptalanja között forog fenn ... .. a budai egyház prépostja ... a veszprémi püspök ellen ... periratot terjesztett be az ugyanazon budai Szent Péter egyház területén lévő "Bana"-i Szűz Mária egyház elfoglalása és a "Thebesere" nevű helyen lévő tizedek bizonyos része ügyében ...
Latin szöveg: Mon. Bp. 1936. I. k. 332-341, o. 307. sz. Ford.: Kovács Zsuzsanna

1303. június 24. - Miklós a szent király egyháza vendégházának mester, György, Hévíz priorja, Péter orvos és gyógyszerész budai szőlejét évi egy forintért mentesítik a tized fizetése alól.
"Nicolaus" ... a szent király egyháza vendégházának mestere, "Dominicus" ... ugyanazon egyház kusztosa, "Georgius" ... Hévíz priorja (bizonyára a budai konventé - B. K.) ... Mind a jelenlegieknek, mind a jövőbelieknek ezúton kívánjuk tudtára adni, hogy ... Péter ("Petri") orvos és gyógyszerész, budavári polgár szolgálatainak ... (érdeméért - B. K.) ... azt a kiváltságot adjuk, hogy ... "kuesdmal" területén lévő szőlőjének örökösei: amely szőlőnek két részét a mi kondicionáriusainktól, ... a harmadik részét Elek ("Alexin") szabó mestertől, budai vár környéki
lakostól ... vétel útján szerezte, ... minthogy azért a szőlőért a mi kondicionáriusaink sohasem fizetnek tizeded ... annak okáért ugyanazon "Petrus" mester ... és annak örökösei ... tizedet nekünk ne fizessenek ... kivéve ... az egy ezüst forintot ...

Latin szöveg: Mon. Strig. 1882. J23. o. 565. sz. Ford.: Ruff János

1313. december 2. - Tamás esztergomi érsek a Nyulak-szigeti apácák adóinak elrendeléséről dönt.
Mi, "Thomas" ... esztergomi érsek ... jelentjük azoknak, akiket illet ...
.. Minthogy ... a Boldogságos Szűz Nyulak-szigeti apácái között egy részről és a budai vár és ugyanazon (ti. vár - B. K.) külvárosának, valamint a régi Pestnek polgárai között más részről vetekedés indult meg amiatt, hogy az előbb említett polgárok maguknak követelik, amit az ugyanazon úrnők adószedői, adó gyanánt a kereskedőktől behajtanak, afölött, amivel tartoznak nekik ...
.. értesültünk róla, hogy az előbb mondott úrnők adószedői az adót 58 éven keresztül a korábban mondott helyen bárki ellenkezése nélkül folyamatosan behajtották ...
.. megtudtuk azt is, hogy István ("Stephani") és László ("Ladislav") ... magyar királyok kiváltságlevelei mindezt a régi Pestről és a pesti vár külvárosáról említést téve kifejezetten úgy értelmezték, hogy ugyanazon adót az előbb mondott úrnők részére meg kell fizetni. Ezt az értelmezést jogosnak jelentjük ki.
.. úgy döntünk, ... hogy bárhol a pesti vár körzetében, akár a külvárosban, akár a régi Pesten az adót az előbb mondott úrnők részére hajtsák be ...

Latin szöveg: Mon. Strig. 1882. 689-691. o. 778. sz. Ford.: Ruff János

1316. március 24. - Tamás esztergomi érsek megtiltja a hévízi Szent Háromság egyház kereszteseinek, hogy a Nyulak-szigeti apácáktól tizedet szedjenek.
Mi, "Thomas" ... esztergomi érsek ... jelezzük mindazoknak, akiket csak illet, hogy mivel egyfelől ... Miklós ("Nicolaum") testvér, a Hévízi Szent Háromság egyház mestere és a többi keresztes testvérek, másfelől pedig a budai, Nyulak- szigeti ... apácák között azon tizedek ügyében, melyekről azon keresztesek követelték, hogy az említett asszonyoknak az ő területükön fekvő birtokai után nekik kell beszolgáltatni és fizetni, perlekedés indult.
.. a fentebb mondott asszonyoknak van köztudomásúlag joguk, hogy birtokaik után tizedfizetéssel semmiképpen se tartozzanak ...
.. a másik félre azonban hallgatást parancsoltunk ...

Latin szöveg: Mon. Strig, 1882. 722-723. o. 817. sz. Ford.: Trostovszky Gabriella

1328. július 13. - Az esztergomi káptalan hiteles bizonyítékát adja, hogy István ispán esztergomi polgár bizonyos "Cheu"-i és "Cholnuk"-i birtokrészeket a budai sziget apácáinak adományozott.
"Theophylus" prépost és az esztergomi egyház káptalanja ...
.. Mindeneknek ... ezúton kívánjuk tudomására hozni, hogy ... "Stephanus" ispán a néhai Godinus ("Godyni") ispán, esztergomi polgár fia és unokaöccse "Jacobus", az ugyanazon Godinus ("Godini") fia Rubinus ("Rubini") egy részről és "Mykael" testvér a domonkosok rendjéből a budai sziget apácáinak nevében ... más részről színünk előtt ... úgy rendelkeztek, hogy ... "Cheu"-ban és "Cholnuk"-on lévő, őket illető szántóföldjük és kaszálójuk egy bizonyos részét ... kivéve a néhai Frankinusnak ("Frankyni"), hasonlóképpen Godinus ("Godini") fiának és örököseinek részét ... az ugyanazon budai szigeti apáca úrnőknek ... adják és adományozzák ...
Latin szöveg: Mon. Strig. 1924. 137-138. o. 202. sz. Ford.: Ruff János

1347. március 14. - A budai káptalan oklevele a Felhévíz falván, a budai vár felől lévő nyolc udvartelek ügyében, egyrészről az Esztergom melletti Szent István király és a felhévízi Szent Háromság egyházak keresztesei, másrészről pedig a Nyulak-szigeti apáca szerzetesasszonyok perének iratai 1277-ből a budai káptalan -, és 1316-ból az esztergomi érsek oklevelével.
Mi, a budai egyház káptalanja ... Azt akarjuk, hogy mindenkinek ... jusson tudomására, hogy egyik részről ... "Petrus Begonis" mester, ... Vilmos ("Giullermi") úrnak, (aki a Santa Maria de Cosmedin bíbornoka, valamint az Esztergom melletti Szent István király és hitvalló, továbbá a felhévízi Szent Háromság egyházak kórházának és kereszteseinek mestere) jogtudó ügyvédje, ...
.. másik részről pedig ... "Ladislavs" testvér .., a Nyulak-szigeti Szűz Mária zárdából, az ... apáca szerzetesasszonyok ügyvédje ...
.. színünk előtt megjelentek és ... előadták, hogy ... a Felhévíz falván, a Budai vár felől lévő, .. nyolc udvartelek ügyében, valamint ... az apáca asszonyok bizonyos ... szőlei tizedeinek, melyek a mondott Szent Háromság egyháza tizedszedési joga alatt állnak, a dolgában pereskedés ... támadt ...

Latin szöveg: Mon. Strig, 1924. 622-624, o. 816. sz. Ford.: Trostovszky Gabriella

1355. augusztus 26. - Lajos király a budai káptalan II. Endrétől kapott óbudai területét megosztja, az elvett terület helyett a káptalant Somogy és Zala megyei falvakkal kártalanítja, s a királynéi várost határjelekkel különíti el.

Lajos, Isten kegyelméből Magyarország, Dalmácia, Horvátország, Ráma, Szerbia, Gallicia, Lodoméria, Kunország és Bulgária királya, salernói herceg, a Szentaltalhegyi tisztség ura, továbbá Erzsébet, Isten kegyelméből királyné, Lajos anyja, minden Krisztushívőnek, a most élőknek és ezután születőknek, akik jelen levél tartalmát megismerik, üdvöt az üdvösség szerzőjében.

Mivel mindeneknek teremtője a földkerekséget nagy gondoskodásával országokra elkülöníttetni rendelte és így akarta a királyok és fejedelmek országlását irányíttatni és a nyájat üdvösen kormányoztatni, ezért kétségtelen, hogy a királyok kötelessége szüntelen gondoskodással azon dolgokra ügyelni, amikről úgy látják, hogy a rájuk bízott nyájnak hasznára válnak és amiket erre alkalmasnak ismernek. Főleg az egyháznak ügyei és jogai körül kell a királyoknak annál nagyobb figyelemmel és annál buzgóbban eljárniok, mert a teremtő az egyházat minden hívő anyjául és tanítómesteréül rendelte azért, hogy akik Isten segítségével neki szolgálnak, megmeneküljenek a bajoktól, mindenben üdvös előhaladást érjenek el és a béke áldásait élvezhessék. Ezért néha új adományokat kell nekik adni, máskor a régi adományokat kell kiegészíteni, majd pedig újakra kell kicserélni azon javaikat, melyek idő múltán elértéktelenedtek.

Ezért jelen levelünkkel mindenkinek tudomására hozzuk, hogy egyrészről az óbudai prépost és káptalan, másrészt a mi ottani várnagyunk és városi polgáraink között régóta számos összeütközés, viszály, botrány, veszekedés, súrlódás keletkezett s ennek folytán mind a királyi felségnek, mind a királynénak sokat panaszkodtak azért, mert a prépost a káptalannal együtt jogot, joghatóságot, tulajdonjogot formált a városra és polgáraira, pedig mi ezeket királyi adománylevéllel az ő templomuknak adományoztuk, de a polgárok e részben vonakodtak nekik engedelmeskedni.

Mi megkülönböztetett hajlandósággal viseltetünk a város iránt s mindenki jól tudja, hogy két fényes templomot építtettünk ott: mégpedig az egyiket a prépost és káptalan testülete részére, ezt mi, a királyné a magunk királynéi költségén építtettük. A másikat, a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt templomot Szent Ferenc női szerzetesrendjének, a klarissza apácák használatára közös költségen, vagyis királyi és királynéi költségen, újonnan állíttattuk fel.

Akarván tehát a prépost és káptalan jogai felől világosabban tájékozódni, meghagytuk nekik, hogy a jogaikat igazoló okmányokat nekünk a főpapok és országbárók jelenlétében mutassák be, s hogy így privilégiumaik és más okmányaik tartalmát sokak jelenlétében alaposan át lehessen vizsgálni, s hogy azoknak erejéről és hatályos voltáról meggyőződhessünk, az említett főpapoknak és országbáróknak, nevezetesen pedig Demeter váradi püspöknek, Miklós zágrábi püspöknek, a mi udvari kancellárunknak, János veszprémi, István nyitrai püspöknek, továbbá László csázmai prépostnak, kápolnaispánunknak, Gergely váradi őrkanonoknak, a mi buzgó káplánunknak, azután Miklós erdélyi vajdának és szolnoki ispánnak, Ciko tárnokmesternek, Péterfia Tamás ajtónálló mesterünknek és Péterfia Miklósnak, korábban erdélyi vajdának véleményét is meghallgatni kívántuk, mert őket erre kiválasztottuk és rendeltük.

És mivel ők szentkoronánk iránti köteles hűségből, érett megfontolás után, nekünk jelentést tettek, ebből világossá vált előttünk, hogy a prépostnak és előbb említett káptalannak világos joga van ugyan a földbirtokra és a birtokjog gyakorlására, a piaci vámra és a csöböradóra, melyet a város, illetve mezőváros területén fekvő szőlők után szoktak szedni, s hogy az említett jogoknak most is békés és zavartalan birtokában vannak. De ami a hajók tulajdonjogát és a hajóvámot illeti, amit jelenleg a mi várunk számára szednek - habár a hozzájuk való jogot a káptalaniak előterjesztették -, mégis a hajók tulajdonjoga sohasem illette meg őket, azóta sem, amióta emlékezetük fennáll.

Ezután a templom megfelelő karbantartásáról és jogairól kezdtünk gondos elmélyültséggel gondolkodni, hogy azok között, akik itt az Istennek szolgálnak, megvalósulhasson a nyugalom békés boldogsága, megmaradhassanak a tartós béke kegyelmében, ne zavarja meg bennük a nyugalmat az egyenetlenségnek, viszálykodásnak, perlekedésnek örvénye, s ami ebből szokott következni, ne fásuljon el a hívekben a hitbuzgó élet gyakorlata, ne lanyhuljon a keresztény hit kultusza és szolgálata, mert ezeket csakis békés körülmények között lehet megvalósítani, ezt állítják a kánoni szentesítések is. Teljes igyekezettel azon munkálkodunk tehát, hogy amennyire lehetséges, a bajok körét szűkítsük.

Arra gondolván tehát, hogy az említett várunk közelsége miatt a prépost és káptalan békés és zavartalan birtokában levő jogok elenyészhettek, vagy számukra legalább is haszontalanokká válhattak, a jövőben előfordulható viszálykodások, botrányok, veszekedések megszüntetése érdekében őket minden mulandó javaik birtokában megerősítettük, kivéve a csöböradót, melyet a prépost és káptalan a város nagyobb részében és annak polgáraitól eddig szedhettek, kivéve továbbá a piaci vámot és a hajók fölötti rendelkezés jogát. Ez utóbbiakat ugyanis visszavesszük a királyi, illetve királynői kezünkbe. De kárpótlásul a prépost és káptalan számára, meg a templom részére hasznot hajtóbb, jövedelmezőbb és nekik megfelelő bevételekről és jövedelmekről gondoskodtunk, miután ehhez a cseréhez előbb megkaptuk az apostoli szentszék beleegyezését, miként ez kitűnik annak a bullának szövegéből, mellyel a birtokcsere végrehajtását az apostoli szentszék országunk némely püspökeire, nevezetesen Demeter váradi, János veszprémi, Miklós zágrábi püspökre, a mi udvari 'kancellárunkra bízta. Ennek a csere-megállapodásnak végrehajtását és gondoskodásunk teljesítését ugyanazon prépost és káptalan is alázatos és buzgó esedezéssel kérelmezték Felségünknél.

Ezért főpapjaink és báróink tanácsát meghallgatva és a szóban levő ügyet előzetesen szorgosan mérlegelve, kárpótlásul mindazon haszonvételért, bevételért és jövedelemért, melyeket eddig a prépost és káptalan a városban bírt, vagy bírhatott, továbbá a többi fent említett javakért, bár azok együttesen sem érnek fele annyit sem, mint a csereként nekik juttatott, alább meghatározott összeg, ~ mégis hogy a többletként adott érték azon templomnak jusson adományul, melyet a királyné a mi ~ üdvünkért, meg a mieink lelki üdvéért építtetett, nekik minden évben jó budai mértékkel vert kétszáz márka pénzösszeget juttatunk és adunk, hogy azt örökre bírhassák. Amelyekért nekik adjuk a Somogy- és Zala megyei Csomar, Galambok,

Zent-Petur és Karus nevű falvakat minden birtokrészükkel, haszonvételükkel, tartozékukkal és tulajdonjoggal, valamint a vámokkal, csöböradóval, adózásokkal és joghatósággal, külön és együttesen mindenféle jogaikkal és hasznaikkal, amelyeket Felségünk eddig ott élvezett és bírt, s melyeknek jövedelme az előbb említett kétszáz márka összeget meghaladja. Miként ezt így jelentették nekünk a mi embereink, a prépost és káptalan emberei, valamint a főpapok és bárók emberei, akiket kijelölni rendeltünk a szóban levő bevételek és jövedelmek minőségének és mennyiségének megállapítására.

Akarván és úgy határozván, hogy ők, a prépost és káptalan ezeket a falvakat mindazon jogaikkal és mentességeikkel együtt bírhassák, amelyekkel korábban a mezővárost, vagyis várost birtokolták. Különösen kiemelve azt, hogy e falvak összes lakóit, e falvak területén belül fekvő és azok határai közé zárt javakat magukénak tulajdoníthassák, miként ez a rájuk vonatkozó záradékban olvasható. Így azok teljes tulajdonjogát a már említett templomra, prépostra és káptalanra ruházzuk.

E falvak lakói senki másnak, hanem csakis a prépostnak és káptalannak bírói széke elé kötelesek állni. A prépostot és káptalant udvari tisztünk, László mester, Szent Gerothi Fülöp fia, szepesi gróf vezesse be e falvak birtokában, az esztergomi káptalan bizonysága mellett. S ha nincsen senki ellentmondó, szólítsa fel őket, hogy lépjenek be e falvak és tartozékaik birtokába és erre a mi utódainkat is kötelezzék. Ezzel szemben a már említett prépost és káptalan lemondván mindazon jogokról és birtoklásról, melyet a városnak, illetve mezővárosnak azon részén bírtak, melyet nekik határmezsgyékkel kijelöltek, vagyis lemondván a földesúri joghatóságról, piacvámról, hajóvámról, azoknak tulajdonjogát átadták a mi királyi és királynői tulajdonunkba, örökös birtoklásra, kivéve a csöböradót, melyet az ő használatukban meghagyni rendeltünk, de ezeket pozsonyi csöbörrel kívánjuk általuk beszedetni, miként ez adománylevelükben is foglaltatik. Mindezek birtokába vezesse be őket a mi nevünkben Péterfia Tamás ajtónállómesterünk, csókakői és budai várnagyunk, ugyanazon esztergomi káptalan bizonysága alatt.

Azt akarván továbbá, hogy mi Buda város azon részén, mely nekünk jutott, új templomot építhessünk, vagy a meglévő ottani Szent Margit templomot plébániatemplommá fejleszthessük, melynek plébánosát mi mutathassuk be és a prépost nevezze ki, a plébánia jogait, a plébános megerősítésének jogát és a szentségek kiszolgáltatásának jogát oly móddal bírja a prépost, amilyennel a pestújhegyi plébános gyakorolja. De magára a templomra és plébánosára, meg az ottani polgárainkra vonatkozóan a már említett prépostnak olyan bírói jogköre legyen egyházi pereiket meghallgatni és kellő módon megítélni, mint amilyen jogon az esztergomi érsek a pestújhegyi plébániát és várost illetően ítélkezni szokott. Úgy azonban, hogy egyházi kiközösítő ítéletet sem az egész városra, sem a nekünk jutó részére ne hozhasson, legfeljebb abban az esetben, ha annak polgárai, vagy lakói, vagy közülük egyesek a prépostnak és káptalannak járó dézsma és csöböradó fizetést elmulasztják. Hatásos dolog az ilyenekre egyházi kiközösítést kimondani különösen azon dézsmák nemfizetése miatt, melyeket nekik hagytunk, hogy amint előbb szedték, ezután is úgy használják és templomuk más haszonvételeivel együtt továbbra is úgy szedjék, fenntartsák és alkalmazzák.

Viszont azt akarjuk, hogy az említett mezőváros, vagyis város fennmaradó része, mely elkülönített határral teljes joggal a préposté és káptalané meg a templomé lesz, arra nézve mind a világi, mint az egyházi bíráskodás, vagyis mindkét bírói jogkör gyakorlása egyszer s mindenkorra az övék maradjon. Ebben semmi jogot nem igénylünk sem magunknak, sem utódainknak, sem királyi, sem királynéi részről, hanem azt akarjuk, hogy ezt a részt ők ugyanolyan jogokkal és kiváltságokkal

használhassák, mint mi a nekünk jutó részt. Ezenkívül elrendeltük és megparancsoltuk, hogy ha idő múltán olyasmi is megtörténnék, hogy a mi polgáraink, vagyis lakóink a prépostnak és káptalannak elkülönített lakóival és polgáraival viszálykodnának, akkor az egyenetlenség elsimítása érdekében olyan eljárás alkalmaztassék, mint a Fehérvár városunkban.

Egyébként mivel a mi várunk e városnak, illetve mezővárosnak területén és a budai egyházban már régen felépült s ezért várnagyunk a jelzett vár nevében minden évben egy márka aranyat tartozott fizetni a prépostnak és káptalannak, de miután ez most a mi részünkre jutott, azért a prépost és káptalan a várnagyunkat örökre mentesítették az egy márka arany fizetésének kötelezettsége alól lemondva minden olyan jogukról, melyet abban eddig bírtak. Az így nekünk jutott városrészt királynéi várossá nyilvánítottuk és elrendeltük, hogy Tamás mester és a már említett esztergomi káptalan hites embere hajtsák végre a határ elkülönítését az egyház birtokrészétől, ugyanazon prépost és káptalan kérésére, a fent jelzett főpapok beleegyezésével. A város, illetve egyház határrészének elkülönítését pedig a következő ösvényekkel, és határjelekkel kívánjuk végrehajtatni:

Az első határmezsgye kelet felől kezdődik a Duna-szakasz fölött a Nyulak-szigeti Szent Klára kolostor szegletének, innét továbbmegy, nyugat felé átvág a Dunán, eljut a Duna partján két kőhatárjelig, melyek egyike Óbuda részére, másik a Szent Jakab apostol faluja részére különíti el a birtokokat. Innét ugyanazon szakaszon kissé továbbmenvén egy kerek kőhöz jut, mely a jelzett Szent Jakab templom felső részén van. Ezután azon út mellett halad a határ, melyen át Újbudáról Óbudára lehet menni, mely mellett egy másik kő van leásva határjelnek, innét továbbmegy a völgy lábáig és azon kőlábazaton át e kőlábak végéig, ott van két újonnan emelt földhatárjel és ott határos lesz a budai templom Thobsa nevű földjével. Ezután északra hajlik a határ és fölmegy arra a helyre, mely Huzahazahegyének neveztetik és ott van két földből emelt mezsgye, melyek egyike a nevezett Thobsa nevű föld számára különít, másik a a király úr számára. Ezután a Mogyoróson át fölmegy egy magas hegy tetejére, melynek csúcsán egy nagy kő határkőnek jelöltetett ki, ahol az előbb említett Thobsa földjének határmezsgyéi végződnek és az óbudai templom határjeleihez kapcsolódnak. Innét kelet felé hajlik a határ és átmenvén egy völgyön, eljut egy hegyig, melynek végében van egy határkőül kijelölt kő, körülötte két földből emelet határjel, melyek egyike dél felől a király úr részére képez választóvonalat, a másik pedig észak felől a budai templom részére és innét lemegy a völgybe ugyanazon keleti földdarabig, egy ösvény mellett földből emelt két határjelig. Innét a szőlők közt megy a határ másik két határjelig, melyeket újonnan földből hánytak s bevégződvén az ösvény, innét eljutunk a Boldogságos Szűz Fejéregyháza felé vezető országútig, körülötte egy határjelet hánytak földből. Innét az országúton át megy a határ Fejéregyháza körül az esztergomi országútig. Ezen országút közelében van két földhányásos határjel, ezek egyike kelet és dél felől a király úr részére különít, a másik pedig nyugat felől a nevezett budai templom részére.

Ezután ugyanazon esztergomi országúton át a hegy alatt folyó forráshoz érünk és a kútforrástól kiindulva ugyanazon országút mellett eljutunk egy földhatárjelig, mely a szőlőcsatorna mellett van hányva. Ezután a szőlőcsatorna mellett menvén egy másik földhányásos határjel következik és innét ugyanazon út mellett menvén, egy körtefa alatt, szintén a szőlősánc mellett ugyancsak van egy földből hányt határjel. Innét ugyanazon országút mellett menvén, megint van egy földből hányt határjel és ionét kiindulva egy földből emelet határjelig menvén, melyet az országút és egy ösvény között hánytak, innét ugyanazon ösvényen át a nyugati földdarabhoz tartván, földből hányt három szeglethatárjelig jutunk, melyek közül az egyik délről a budai egyház számára szolgáltat elkülönítő határjelet, a másik kelet felől Urs földjének nyugati oldalától a király úr számára. Innét a határ átmenvén az esztergomi országúton, egy északi földdarab felé, egy Fenőmal nevű hegynek tart. E hegy oldalában egy diófa van, mellette földhatárjelet emeltek, és innét fölmenvén ugyanazon hegyen át eljutunk egy úthoz, mely ugyanazon hegyen keresztül a szőlők mellett vezet, ahol egy földhatár-hányást emeltek. És innét felmenvén ugyanazon hegyen át eljut a határ egy úthoz, melyen át a szőlők melletti hegyen át vezet, ahol egy földhatár-mezsgyét emeltek, és ezután ugyanazon szőlőbeli úton át felvezet a hegytetőre, ott is földhányást emeltek. Ezután az ösvényen a szőlők közt lemenvén, ugyanazon északi földdarabon keresztül azon helyre lehet eljutni, mely Tebeserének neveztetik és ott két régi határmezsgye van, ahol egybetalálkozik Megyer falu határaival és ott van egy földből hányt határjel.

Ezután kelet felé hajlik egy úton keresztül: átmenvén ezen úton, elérkezik egy nagy rét oldalához, ahol egy árok van, ahol régen egy határnak kijelölt kő volt látható és itt egy határhányást emeltek földből. És innét átmenvén a réten, eljutunk egy lyukas kőhöz, mely a Szentlélek-templom kereszteseinek malmánál van és itt újból összetalálkozik a templom határjeleivel úgy, hogy a nyugati földdarabot a király részére különíti el, a keleti földdarabot pedig a budai templomnak. És innét délnek haladva egy összedőlt falmaradványon át, melynek kövei a szegletkőig határjelül vannak megjelölve, innét eljut a határ a ferencrendi testvérek kúriája falánál lévő földhatárjelig. E kúria kapuja a Boldogságos Szűz Fejéregyházára néz és innét átmenvén egy királynéi jobbágy gazdasági udvarán, vagyis házán, a kerteken keresztül egy árokhoz fut, mely a vár előtt van. Ezt az árkot egy országút vágja ketté, melyen át el lehet jutni az említett Fejéregyházához. Ezen árok mindkét oldalán van két kő- határjel, ezek egyike elkülöníti észak felől a város templomának jutó részt, a másik, vagyis a déli kő-határjel pedig a királyi birtokrészt különíti el. Ezen az úton át, a vár előtt a Duna felé tart a határ egy falun keresztül, mely Tompa László házainál kezdődik, háza mellett egy nagy kő van a földbe ásva. Imre fia Péter része felől elmegy a határ egészen a Duna partjáig, Boldogasszony oltármesterének háza között, másik oldalon Rabszolga Miklós házánál. És innen átmegyen a Dunán a már említett Nyulak szigetére, a lerombolt vár felső részéig és ott bevégződik. Érvényben maradván a templom, prépost és káptalan mindazon joga, melyekkel állításuk szerint a Duna folyamnak mind a felső, mind az alsó szakaszán a már jelzett határok között rendelkeznek.

Mely dolognak örök emlékezetéül és állandó megerősítéséül kiadtuk jelen privilégiumunkat, függő hiteles kettő pecsétünkkel megerősítve. Kelt ugyanazon Krisztusban tisztelendő atyának, Miklós úrnak zágrábi püspöknek, udvari kancellárunknak, kedvelt hívünknek keze által 1355. szeptember 7-én, uralkodásunk 15-ik évében. Amikor a Krisztusban tisztelendő atyák, éspedig Miklós volt az esztergomi érsek és ugyanazon hely örökös főispánja, a kalocsai érseki szék betöltetlen, Domonkos volt a spalatoi érsek, Miklós egri, András erdélyi, Demeter váradi, Miklós pécsi, Tamás Csanádi, János veszprémi, Kálmán győri, Mihály váci, Tamás szerzetestestvér szerémi, István nyitrai, Peregrin boszniai püspök, kik Isten egyházait kormányozták. Amikor az alábbi nagyságos férfiak, úgymint Miklós volt a nádor és kunok bírája, Miklós az erdélyi vajda és szolnoki ispán, Cikó volt a tárnokmesterünk, Szécsi Miklós az udvarbíránk, Miklós a macsói bán, másik Miklós egész Szlavóni és Horvátország bánja, Leukus étekfogó, Dénes főlovász, Tamás ajtónálló mesterünk, Mór fia Simon pozsonyi gróf és sokan mások viselték az ország vármegyéinek tisztségeit.

Latin szöveg: Fejér: C.D.H. IX/2. k. 370-382. o. CLXXXIV sz. Ford.: Soós Imre

1376. február 16. "Wilingus