Abban az időben a mai Basaharc nevezetű helytől, a Hideglelős kereszt kiugró hegyszirtjétől kiindulva egy Dunaág vágta ketté a mai földnyelvet, egészen Dömösig terjedően, ez a dunai folyómeder akkor egészen közel vonult a mai Pilismaróthoz, és a Duna közepén egy nagy szigetet képezett. Külön figyelmet érdemelnek ezek után azok az oklevelek, melyek erről a nagy szigetről emlékeznek meg, és ha ennek a nagy szigetnek az akkori létezését igazolva látjuk, érdekessé válik az az adat is, hogy a dömösi prépostságnak egy 1236-ban kelt oklevele szerint (Mon. Strig. I. 391) a leírások itt egy Csepel nevű területet említenek.

A földdarab tulajdonjogáért folytatott per igazolja, hogy az Ipoly folyónál, a szigetnél tényleg létezett egy Csepel nevű terület. Tekintettel arra, hogy Anonymus is megemlékezik a királyi nagy szigetről és annak Csepel nevéről, így felmerülhet az a feltevés, hogy az Anonymus által említett királyi nagysziget, - ahová a vezérek, királyok és főurak családjai üdülni, nyaralni jártak, - tulajdonképpen a Dömös- környéki sziget volt. A Csepel név, amelyet Anonymus említ, ezen a szigeten is elnevezése volt egy területrésznek, és így az azonosság feltehető. A Tanya nevű halászóhely, amely a nagysziget környékén volt, kétségtelenül itt, ezen a területen van jelezve a régi oklevelekben, ugyanúgy, mint Pilismarót említett 1789-es térképén. Ennek a halászóhelynek kapcsolata - ez az oklevelek szövegéből igazoltnak vehető, - Esztergommal, az Ipoly környékével, valamint a régi Buda környékével kétségtelen.

Itt ezen a környéken egyébként még ma is működik egy közismert révhely, amely ma Basaharci átkelőhely néven ismeretes.

A Basaharc elnevezés egészen újkeletű lehet, mert az említett térképen a terület még Basartz néven szerepel, de miután a Basartz név a hegyek között ma is létező Vasarc névből származhat, valószínű, hogy ennek az átkelőhelynek régebben más volt a neve.

Mivel pedig a közel 200 év előtti térképen az Ipollyal szemben ugyanezen a helyen szintén jelölve van egy átkelőhely, közvetlenül a halászok tanyái mellett, így elfogadható az a feltevés, hogy régi oklevelek ezt az átkelőhelyet és ezt a halásztanya helyet jelölik meg több esetben. Mindez azt igazolja, hogy az a terület, amelyet régi szigetként tételezünk fel, többszáz év előtt, az Árpádok korában még valóban sziget volt, és ezt nevezték "királyi nagyszigetnek".

Ennek a régi szigetrésznek a felszínén ma nem látható középkori épületmaradvány, mert a terület teljesen takarva van homokkal, Duna-homokkal, szélhordta-homokkal, de a területnek a legalsó kiszögellésén, közvetlenül Dömös mellett, ismert egy régi rommaradvány, amit régi római kori villa alapjának tartottak.

Abban az esetben pedig, ha ezen a ma elhagyott területen már a római korban ilyen jelentős építkezések voltak, feltételezhető, hogy az Árpád-korban is lakott terület lehetett ez a nagysziget.

Azon a területen, amely a régi sziget magját képezte, a talaj jó magasan a Duna szintje fölé emelkedik. Pilismarót 200 év előtti térképén ezen a területen van feltüntetve a halásztanya-hely, ahol viszont valamikor a Duna Pilismarót felé eső része folyt, a régi térképen még sásos rétek vannak jelezve.

Ez is igazolja feltevésünket a terület sziget-jellegéről. Ez a régi sziget beleesik abba a Duna-szakaszba, amelynek vize a tervezett nagymarosi vízierőmű megépítése esetén, a duzzasztás következtében a jelenleginél lényegesen magasabb szintre emelkedik. Így ez az egész szigetrész víz alá kerül, és soha nem lesz alkalom arra, hogy a homok alatt esetleg létező rommaradványok feltárhatók legyenek.