| Pilis : Géza király piaca |
Géza király piaca
Noszlopi Németh Péter-gombos zé 2010.03.03. 11:53
1148-ból való II. Géza király oklevele, amely arról szól, hogy a király Mykó budai prépost kérésére a Szent László király által rendelt 360 pensa fejében, - melyet a gonoszok (adóbehajtók) az egyház javától gyakran elvontak, - neki adja a Géza-vásári vámjövedelmet (Tributum fori Geysa), valamint a pesti és kerepesi sót vagy bort szállítóhajók utáni vámot (Tributum portus Pest et Kerepes), továbbá a megyeri révtől a Nagy-szigetig terjedő dunai halászati jogot (a piscatura qui vulgo Dona dicitur a Portu Meger usque ad magnam insulam regis).
Bártfai Szabó megállapítása szerint a Dona szó Tonya és végül a tanya szóval azonos (Bártfai i. m. 140-147. old.). Ezt egyébként igazolják a halászóhely tulajdonjogáért indított pereskedések oklevelei:
IV Béla király 1237. nov. 19-én kelt oklevele (Mon. Strig. I. 400.) szerint a király az esztergomi káptalannak ajándékozta a Hunt várától elszakított Ság-földet és a hozzátartozó, Ipoly folyón lévő Malomhelyet és a Golgoch várától elszakított Ebedföldet a Tona halászóhellyel és a hozzátartozó szigettel.
IV Béla 1239-ben márc. 6-án kelt oklevelével (Mon. Strig. I. 410.) visszavesz bizonyos földeket. Ez a Ság nevű hely és az Ebed nevű föld. Ezeket az esztergomi káptalannak adományozta. Az utóbbi területen hetven holdnyi kaszáló van és rajta egy halászó hely, melynek Tónya a neve és egy sziget, melynek más birtokosai is vannak.
1284. febr. 25-én (Mon. Strig. II. 156.) az esztergomi Szent István keresztes konvent előtt Lodomér esztergomi érsek és Lőrinc között megegyezés történik a Zeg-i, Ság-i földekről, melyek a Leel-i föld részei.
Ebben határjárási leírás is szerepel. A határvonal az oklevél szerint Géza király piacánál (fori Geysa regis) indul, azután déli irányba megy a Dunához, átmenve a Zeg nevű szigeten; s ezen is átmegy a határvonal, mert ezen a szigeten van a Viza halászati hely (Tónya), ami az érseké marad.
1292. ápr. 12-én a budai káptalan adott ki oklevelet erről a halásztanya-helyről (Mon. Strig. I. II. 324). Ebben az oklevélben arról van szó, hogy az esztergomi káptalan az Ebed határában, a Duna mellett lévő Esztergom-megyei rétet és halásztanya-helyet (qui Tonya vulgariter) az esztergomi Szent István keresztes konventtel szemben magának követelte. Az esztergomi káptalan a tulajdonjogot több oklevéllel igazolta.
1292. júl. 21-én ugyanebben az ügyben Pál országbíró ítéletét rögzítették le oklevélben (Mon. Strig. II. 331). Ezek szerint az esztergomi keresztes konvent és az esztergomi káptalan perében a dunai halászóhely (Tanya, Tona) és a hozzátartozó rét és hat ekényi szántóföld felett, - melyet régebben a budai polgárok és a budai káptalan is birtokolt bizonyos királyi adományok értelmében, mivel azok a budai káptalan birtokhatárában voltak, - az országbíró ítéletet mondott. (Lásd az 1148-ból való oklevelet!)
Ezeknek az okleveleknek adatai alapján kétségtelenül megállapítható, hogy a Tonya vagy Tanya nevű halászóhely - viza halászóhely - egy szigeten volt. Ez a sziget összefüggött egy területtel, melyet Megyernek neveztek és ezek a területek Esztergom határához tartoztak. Igazolják ezek a leírások, hogy ez a halászóhely az Ipoly folyóval szemben volt, de egyben azt is, hogy ez a halászóhely a régi Buda határában feküdt, és valamikor a budai polgárok és a budai káptalan birtokában volt.
Ugyanakkor világosan igazolódik az is, hogy a terület felett az esztergomi keresztes konvent és az esztergomi káptalan pereskedtek, miután az ő határuk mellett feküdt. Így bizonyítottnak látszik, hogy az a halászóhely, amely összefüggött Megyerrel, és ezek szerint Géza király piacával, - Esztergom környékén volt, az Ipollyal szemben, és hogy itt egy nagy sziget volt, melyet "királyi nagyszigetként" említenek az oklevelek.
Külön érdekesség, hogy több oklevél szerint ennek a területnek egyik részét Csepelnek hívták.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
