Guerchey falu, -- amelynek maradványait a mai Buda és Óbuda környékén többfelé remélték már megtalálni, - szintén a Pilis említett területén volt abban a korban, amikor ezeket a határjelölő okleveleket kiállították. (Erre ismét a dömösi alapítólevél ad bizonyítékot, mely szerint ez a falu abban a korszakban Dömös közelében feküdt.)

A Hegyeshegytől a régi határ az okirat szerint felmegy a Pilis-hegynek nevezett hegyig. Az oklevél értelmezői, akik a határleírás pontjait igyekeztek a mai Óbuda környékére beállítani, általában azt hangoztatják, hogy a Pilis-hegy elnevezés a régi korban általánosabb jellegű volt, és így az oklevélben említett Pilis elnevezésű hegy egyik Óbuda környéki hegyre értendő. Ezt a - természetesen kellően meg nem okolt - állítást megcáfolja az a tény, hogy az oklevél nem is Pilis hegységet, hanem kimondottan Pilis-hegyet említ, és a Pilis-hegy mindig is az a hegy volt, amely az egész pilisi hegységnek nevet adott és amelynek ma is az a neve.

 
Teljesen érthetetlennek tűnik ez a félremagyarázás, különösen azért, mert hiszen a határjárási oklevél következő mondatában arról van szó, hogy a Pilishegy felől a határ az esztergomi úton megy át, a Tebevre hegy érintésével a Hármaslaku Passanduk falu mellett egészen a Dunáig.

1227. IV Béla király oklevele ( DI. 13: )