|
Örs földje
Noszlopi Németh Péter-gombos zé 2010.03.03. 12:03
1524-ben készült még egy harmadik határjárási okirat is. Ehhez II. Lajos király egy, a régi budai káptalan és a királynői rész polgárai között folyó perben küldött ki bizottságot a határ ellenőrzésére, vagyis újbóli megállapítására. Ez a határjárás igyekezett követni az 1355-ben megállapított határ vonalát. Az erről a határjárásról készült királyi oklevél megint csak azt igazolja, hogy az ősi Buda határát egy szűk köves völgy, a Nagy-út, a régi országút, kimagasló hegyek, a Mogyoróshegy, a Hegyeshegy, majd szőlők, dombok, az esztergomi út és a Pilishegy elnevezésű helyek képezték. A határleírásban szerepel az a hegyről lefelé vezető út, amely Örs földjei felől halad lefelé az albai Szent Szűz egyháza felé.
Ebből és más, a régi Budával kapcsolatos oklevélből már régen ismert volt, hogy az esztergomi Nagy-út, Vetus- Buda és Örs falu helyrajzilag egymástól elválaszthatatlanok. Ezért állandó kérdés volt a régi Buda épületeinek kutatásakor, hogy a mai Óbuda területe közelében hol feküdt ez az Örs falu.
A Magyar Tudományos Akadémia kiadásában 1958-ban megjelent "Pest megye műemlékei I" című könyv 653. oldalán közölte Pilisszentkereszt egy régi térképét. Ezen az 1766-ból származó térképen Pilisszentkereszt egyik határaként van megjelölve Eörs földjének határvonala. A terület Pilisszentkereszttől északra fekszik, tehát a Pilishegy környékén kellett lennie. Az 1788-ban készített legrégibb pilisszentléleki térkép szerint e területről vonul lefelé az esztergomi út. Ezek szerint itt, Esztergom mellett a Pilishegy, Eörs falu, valamint az esztergomi út azonos összefüggésben találhatók meg, mint ahogy ezekben a régi határleírásokban a Buda határait jelentő elnevezésekként szerepelnek.
Rá kell térnünk arra is, hogy a II. Béla által 1138-ban kiadott dömösi alapítólevél szintén több ízben szerepelteti - mint kétségtelenül Dömöshöz közel lévő helységet - Örs falut. Ezzel igazolva, hogy Vrs= Örs helység már a XII. században is fontos lakottsági pont volt a Pilisben, szerepe nyilvánvalóan jelentős volt ezen a vidéken, mert bár a falut a törökök kiirtották, földjét a XVIII. században még térképen jelezték, mint Eörs területét (lásd az előző oldalon).
II. András irály 1212-ből származó határkijelölő okirata mint fontos pontot említi a Chemarkw (Szamárkő) elnevezésű sziklacsúcsot. A mai Budán vagy Buda környékén ilyen elnevezésű hely sohasem volt ismert, de Esztergom mellett a Szamárkő (a "Szamárkő" név mindig ősi bálványkövet jelez!) elnevezésű hely ma is ismert.
A Szűz Mária sziget és az esztergomi országút mellett, - pontosan a köves hegyoldal (Kövekalja, Kézainál "cuve azoa") folytatásaként - van jelölve a térképen a Szamárhegy elnevezésű hegy. Mint az előzőkben láttuk, az 1292-ből származó Esztergom környéki határleírásban ez a Szamárhegy Csókakő és Szamárvárként szerepel (Mon. Strig. II. 325. old.), Pilismarót 1789-ból való térképén ez a Szamárhegy még Szamárkőként van jelölve.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
