Mennyi pénzről van itt szó? A járulék lefaragás kb. 4 millió személyt érintene és minden százalék megközelítően 60 milliárd forintot érne. Tehát ha a Fidesz 5 %-os csökkentést rendelne el az évi 300 (!) milliárdos pénzelvonást jelentene az egészségügyi pénztártól és a nyugdíjalapoktól, ami nyilvánvalóan nem használna a közjónak.

Az intézkedést a Fidesz úgy kommunikálja, hogy a munkát terhelő költségek csökkentésével a munkaadók érdekelté válnának abban, hogy vállalkozásukat, cégüket bővítsék, új munkavállalókat alkalmazzanak, ezzel csökkentve a munkanélküliséget. De vajon életszerű-e a Fidesz spekulációja?
Az alapvető probléma az, hogy a tőketulajdonosok döntéseiket elsősorban a piaci lehetőségek és nem a munkát terhelő költségek nagysága alapján hozzák. Nézzünk egy példát. Legyen egy munkaadónak egy étterme, egy fodrászata és egy falusi panziója, összesen tizenkét alkalmazottal. A mai helyzetben, amikor a magyar népesség kétharmada máról holnapra él, mind a három üzlete pang, az emberek nem járnak étterembe, a belföldi turizmus haldoklik és a fodrászt is ritkábban látogatják. Ha a Fidesz csökkentené a munkát terhelő járulékokat, munkaadónk költségei kb. évi 800 ezer forinttal csökkennének, vajon életszerű lenne az, hogy ilyen piaci lehetőségek mellett új vállalkozásba kezdjen, bővítse munkavállalói számát? Nyilván nem, a költségmegtakarítással inkább a nyereségét növelné és még inkább így gondolkoznának a nálunk tartózkodó multinacionális cégek: bankok, biztosítók, üzletláncok stb.

Elemzésünk azt sugallja, hogy a munkaadók terheit csökkentő intézkedések (hallani az iparűzési adó esetleges eltörléséről is) sokkal inkább a további profitszint emelést szolgálnák, semmint a munkahelyteremtést. Van erre tapasztalati bizonyíték is: a Bajnai-kormány már végre hajtott egy jelentős munkaadói járulék csökkentést ennek hatására azonban a foglalkoztatottság semennyit sem emelkedett!

Mihály Gábor, közgazdász

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés