A Dalai Láma néhány évvel ezelőtti látogatása óta tudjuk, van itt valami egészen rendkívüli, ami nem csupán kis hazánknak jelent sokat, hanem az egész Földnek: a bolygó szívcsakrája található itt, melyet a rendkívül erős energiamezők elhelyezkedése is igazol.

A furcsa, kozmikus hely a magyar nép történelmében is jelentős szerepet töltött be, egyre többen vallják és bizonyítják, hogy az Árpád-kori Ős-Buda is ezen a területen helyezkedett el, és az egyetlen magyar - 1250-es - alapítású szerzetesrend tagjai is itt emeltek kolostort maguknak. Ezért újabbnál újabb romokat, maradványokat fedeznek fel, a legújabb feltételezések szerint pedig a hegyek három piramist rejtenek.

Egészen pontosan a Pilisnek létezik három gúla alakú, mesterségesnek tűnő csúcsa, az úgynevezett Pilis-hármas: az Árpád-vár, a Rám-hegy és a Magas-hegy. Elhelyezkedésük is különleges, hiszen az Orion csillagkép méretarányos leképezésének is tekinthetők, és ahogy az egyiptomi piramisok esetében, a legkisebb csúcs itt is a leghalványabb csillagot jelenti.

A Képes Krónika III. István és Imre királyok koronázását megörökítő rajzainak háttérében abszurd módon piramisok láthatók, holott azok a magyar néphez nem kapcsolható építmények. Ám miért pont a Pilisben kellene ezeket keresni? Amennyiben elfogadjuk azt az elméletet, miszerint az Árpád-ház Ős-Budán székelt, akkor a koronázási helyszínek egyértelműen itt lehettek.

A pálos rend a kolostorait kivétel nélkül a Dobogó nevű szakrális települések közelében építette fel - Dobogókő, Dobogó-tető, Dobogó-bérc -, a Pilis-hármas környékén pedig számos kolostormaradvány található, melyek közül négy mértani pontossággal megfelel az Orion többi csillagának. Az elmélet szerint a piramisok a terület alatt húzódó járatok által a kolostorokkal lehettek összeköttetésben.

A pálosok fő céljuknak az ősmagyar, őskeresztény értékek megőrzését tekintették, így pedig titok övezi a piramisok feladatát, hiszen egy csillagkép ilyen pontos leképezéséhez magas szintű csillagászati és mérnöki tudásra volt szükség. Vajon spirituális célokra használták az építményeket, vagy az őstudás értékeinek őrzői voltak? Semir Osmanagić, a boszniai piramisok kutatója szerint a Balkán és a Kárpátok térsége olyan ősi kultúra hordozója, melynek ezen pontok is szerves részét képezhetik. Bár egyelőre csak önkéntes kutatók próbálják megfejteni a gúla alakú csúcsok rejtélyét, s a jövőben komolyabb vizsgálatok kezdődhetnek meg.

Bár a kirándulók szerint a különleges építmények körvonalai ma is kivehetők, ez nem mindenki számára egyértelmű, ugyanakkor a Rám-hegyen rábukkanhatsz egy megdöbbentően szabályos, gúla alakú romra, mely a téma kutatói szerint alátámaszthatja a piramisok elméletét.

Ha pedig a Pilisben barangoltok, a gúlák kutatása mellett mást is érdemes megnézni, hiszen szebbnél szebb természeti kincseket rejtenek a túraútvonalak. Ha érdeklődsz az ezotéria iránt, a Dalai Láma által megszentelt Dobogókő biztos magával ragad, ha az aktívabb túrákat szereted, a Rám-szakadék állít megfelelő kihívás elé, a Holdvilág-árok pedig szokatlan természeti formáival gyönyörködtet.

Az ország egyik legszebb panorámája a legmagasabb csúcsról, a Prédikálószékről tárul eléd, melyet Dobogókőről is megközelíthetsz, vagy egy kalandosabb útvonalon, a Rám-szakadék felől. Innen ráláthatsz a Dunakanyarra, Visegrádra és a Börzsöny vonulataira is.

 femina.hu nyomán