"A történelmi Magyarország térképe egyszerűen nem való abba az épületbe, ahol elsősorban az Európai Unió jövőjéről döntenek" - jelentette ki a szép nevű Lubos Schwarzbacher pénteken Pozsonyban (ő a szóvivő).

A közszolgálati TASR hírügynökség szerint az EUobserver nevű internetes hírportál már korábban felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar szőnyeg "ellentétes reakciókat" fog kiváltani.

Élesen bírálta a magyar szőnyeg elhelyezését az ellenzéki Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke is. Ján Slota szerint számos európai államban tiltakozásokat és "szinte globális politikai válságot idézne elő", ha az EU német elnöksége az épületben, ahol a szervezet csúcstalálkozóit tartják, esetleg egy a Harmadik Birodalmat ábrázoló térképet helyezne el. (Szegény ugyanis nem tud különbséget tenni a háborús hódítások és egy ezeréves állam szerves részei között.)

"Amikor azonban Magyarország a szőnyegen a történelmi Magyarországot ábrázolja, azt mindenki könnyelműen veszi" - rémüldözött Slota.

Úgy vélekedett: ha Németország tett volna ilyesmit, akkor a németek lettek volna az elsők, akik utcára vonulnak és tiltakoznak. "A magyarokat a brüsszeli provokáció valószínűleg nem zavarja" - mondta az idióta.

"Legalább látják, hogy milyen mélyen gyökerezik ez bennük. Megengedem magamnak azt, hogy megmondjam: a magyarok nagy többsége egyetért azzal, hogy a történelmi Magyarország tulajdonképpen Nagy-Magyarország volt. Ez tévhit" - okoskodott az autótolvaj, vélhetően néhány kupica után.

A Harmadik Birodalom és a történelmi Magyarország közti párhuzamot megalapozottnak tartja. "Ausztria-Magyarország a nemzetek börtöne volt. Az osztrák-magyar kiegyezés után különösen Magyarország igyekezett kiirtani a nem magyar nemzeteket" - mesélte Slota.

A TASR ugyanakkor idézte Hajdú Mártont, a magyar elnökség egyik brüsszeli szóvivőjét is, aki cáfolta, hogy a szőnyeg "bármilyen kapcsolatban lenne a jelenlegi politikával".

A Právo című baloldali cseh napilap címoldalán foglalkozik pénteken a szőnyegüggyel. A terjedelmes írás részletesen bemutatja a szőnyeget, idézi a magyar véleményeket, de a szőnyeget bíráló osztrák és román EP-képviselők véleményét is.

"Magyarország szomszédai ezért a szőnyeget úgy veszik, mint az 1920 előtti Nagy-Magyarország eszméjének a felélesztésére tett kísérletet..." - jegyzi meg a tekintélyes cseh újság.

(MTI nyomán)

"A szőnyeg lényegében kulturális, történelmi és tudományos jelképek és képek sora Magyarországról ..., a térkép pedig 1848-ban mutatja Magyarországot, abban az évben, amikor ... forradalmak zajlottak Európa-szerte" - idézte őt a hírlevél. Csütörtökön megjelent számában a European Voice című brüsszeli hetilap is rámutatott, hogy a térkép olyan időket idéz fel, amikor Ausztria volt a birodalom ura, és Bécs az egyedüli főváros. Az Európai Bizottság egy szóvivője a témáról korábban annyit mondott, hogy a testület nem kíván kommentárt fűzni ahhoz, milyen módon mutatja be magát az uniós elnökséget betöltő tagország.

A hagyomány szerint az EU soros elnöki tisztét ellátó ország feladata, hogy feldíszítse az EU-tagállamok kormányait képviselő Tanács - Justus Lipsius németalföldi humanista gondolkodóról elnevezett - épületét, ahol a Tanács üléseit szokták tartani. A magyar díszek egyike a 202 négyzetméteres szőnyeg, amelyet 23 darab 75x120 centiméteres szegmensből illesztettek össze a helyszínen.

A Pápai Lívia textilművész által készített szőnyegen a térkép mellett szerepel még Szent István, Szent László, Zsigmond, Mátyás, Széchenyi, Liszt, illetve Vasarely mellett a Kempelen-sakkgép, a Bíró László József által szabadalmaztatott golyóstoll, Asbóth speciális légcsavarja, a Zsigmond-kori csontnyereg, a rovásírásos ábécé, illetve a Zsolnay cég honfoglaláskori motívumokkal ékes kerámiájának képe. A nemzeti szimbólumok is helyet kaptak, így a kokárda, a turul, a Rákóczi-zászló és a Martinovics-fa. Építmények közül a Mátyás-templom, az Esterházy-kastély, a Lánchíd és az Iparművészeti Múzeum került az alkotásra. Női vonatkozású elem a Lórántffy-család címeres oltárkendője és a Sissit lovaglás közben ábrázoló festmény.

A magyar dekorációhoz tartozik még a zenélő fotel (amelyből az idei Liszt-év tiszteletére Liszt Ferenc művei csendülnek fel), a Rubik-kocka alakú könyvespolccal és újrakárpitozott antik ülőalkalmatosságokkal berendezett, úgynevezett olvasóliget, ahol magyar szerzők idegen nyelvre lefordított műveit lehet lapozgatni, Victor Vasarely egyik alkotása, fiatal magyar fotóművészek vízi tematikájú felvételei és egy reneszánsz kiállítás is.