A médiatörvény és annak bírálata kapcsán a magyar államfő elmondta, hogy "Magyarországon az a példa nélküli, és Európában is kivételesnek számító helyzet alakult ki, hogy egy párt a parlament több mint kétharmadának bizalmát élvezi, ami egészen új lehetőségeket nyit meg számára".

A köztársasági elnök úgy véli, hogy "a médiatörvényt érő kritikák nem a nyugati sajtótól erednek, hanem azokat Magyarországról sugallták".

A köztársasági elnök az Európai Unió bővítése kapcsán kiemelte Horvátországot, amely a csatlakozni vágyó országok közül a legfejlettebb, és reményei szerint - ha minden jól halad - még a magyar soros elnökség ideje alatt sikerül befejezni a Zágráb és EU közötti tárgyalásokat. Törökország jövőbeli esetleges uniós tagságával kapcsolatban Schmitt Pál azt hangsúlyozta, hogy közel 100 milliós muzulmán lakosságú országról van szó, s befogadására Európának is fel kell készülnie.

A magyar államfő elmondta: többször beszélt már a törökökkel, akik eltökéltek arra, hogy végigjárják az EU-hoz vezető utat. Schmitt megjegyezte: Magyarországnak valószínűleg még szerencséje volt, hogy a Földközi-tenger keleti régiójának népei közül egykor pont a török szállta meg az országot, hiszen nem kényszerítették rá a magyarokat a török nyelv megtanulására, sem pedig vallásuk felvételére, és "150 éven keresztül egy stratégiai szempontból fontos helynek tekintették Magyarországot".

A külhoni magyarsággal kapcsolatos politikáról a köztársasági elnök elmondta: "Igyekszünk támogatást nyújtani e magyaroknak, és - ha kell, még tízszer megismétlem - ez semmi esetre sem jelenti azt, hogy területi ambícióink lennének." Ugyanakkor hangsúlyozta: "senki nem tud minket megakadályozni abban, hogy úgy tekintsük rájuk, mint akik kivétel nélkül ugyanannak a magyar nemzetnek a részét képezik."

A határon túli magyarság szavazati jogával kapcsolatban a magyar államfő kifejtette: ebben a kérdésben még nem született döntés, előbb ugyanis meg kell vizsgálni a lakóhelyük szerinti országok törvénykezését és az európai gyakorlatot. "De elképzelhetetlen az, hogy az állampolgárságnak két fajtája legyen, és hogy az az ember, akinek magyar útlevelet adunk, ne rendelkezzen ugyanolyan jogokkal, mint bármilyen másik magyar."

(MTI nyomán)