Orbán Viktor még Fidesz-elnökként korábban tett olyan megjegyzést, hogy Surányira "szüksége van az országnak", olyannyira, hogy a CIB Bank elnöke az egyik lehetséges befutó az MNB élére. A miniszterelnök elismerően nyilatkozott Surányiról akkor is, amikor a közgazdász 2009 márciusában, Gyurcsány Ferenc lemondása után elutasította a kormányfőjelöltséget. Akkor azt mondta: "Surányi mégiscsak egy komoly ember, akire az országnak a jövőben szüksége van, s jó döntést hozott, hogy nem vállalta a miniszterelnök-jelöltséget". Állítólag a magán-nyugdíjpénztárak államosítását Surányi javasolta. A vezető fideszes gazdaságpolitikusok nem lelkesednek Surányiért, akinek tevékenysége inkább az MSZP–SZDSZ-kormányokhoz kötődött. Például Surányi jegybankelnökként kiemelkedő szerepet játszott a Fidesz által többször bírált, 1995-ös Bokros-csomag végrehajtásában.

Surányi már kétszer volt a Magyar Nemzeti Bank elnöke: először 1990 és 1991 között, majd később még egyszer, 1995 és 2001 között. (Jegybankelnökként első intézkedése volt kivitetni a szobából a címert és a nemzeti zászlót - a szerk.) Első elnöki megbízatása úgy szűnt meg, hogy a jegybanktörvény módosítása 1991 októberében új elnök kinevezésére adott lehetőséget, és a posztot Antall József miniszterelnöktől nem Surányi, hanem Bod Péter Ákos kapta. Ez a „kvázi menesztés” azzal függött össze, hogy Surányi aláírta a Demokratikus Chartát, amelyet azok hoztak létre – főleg az MSZP és az SZDSZ szimpatizánsainak köréből –, akik az Antall-kormányt a demokratikus jogok csorbításával vádolták.

Az SZDSZ is támogatja miniszterelnök-jelöltként Surányi György korábbi jegybankelnököt. A közgazdász számlájára írják 62 tonnányi aranykészlet "aprópénzre" váltását, valamint a botrányos CW Bank-ügyet is. Szakértők szerint az aranyeladás csak rövid távon hozhatott pozitív eredményt, középtávon azonban – az arany drágulása miatt – több milliárd dolláros veszteséget okozott.

A korábbi jegybankelnök tegnap az SZDSZ-szel egyeztetett. A liberálisok támogatták, a jobboldal viszont nem áll Surányi mellé. A közgazdász és bankár 1990 és 1991 között a független Magyar Nemzeti Bank első elnöke volt, később – 1995 és 2001 között – ugyanezt a posztot töltötte be. Az IMF rangsora szerint nálunk kevesebb aranytartaléka a legszegényebb afrikai országoknak van csak, ennek a helyzetnek a kialakulásáért sokan Surányit okolják. A mostanra 3,1 tonnásra fogyatkozott aranykészlet nagy része 1990-ben, jegybankelnöksége idején fogyott el. Akkoriban főleg dollárt vásároltak az unciánként 370 dolláros áron eladott aranyért. A jegybank a lépést az akkori nemzetközi tendenciákkal magyarázta, és arra hivatkozott, hogy az arany hozama jóval kisebb, mint az érte kapott dolláré. Az amerikai valuta értékének romlása miatt később a jegybank fokozatosan áttért az euróalapú tartalékokra, így védekezve a dollár árfolyamcsökkenéséből adódó veszteségek ellen. Szakértők szerint az eladás csak rövid távon hozhatott pozitív eredményt, középtávon azonban – az arany drágulása miatt – több milliárd dolláros veszteséget okozott. Surányiék a 65 tonnás aranykészletből 62 tonnát teljes egészében értékesítettek, minimálisra csökkentve készleteinket.

Nevéhez kötik a CW Bank botrányát is. A bécsi pénzintézet a Nemzeti Bank leányvállalata volt, téves üzletpolitikája miatt kilencvenmilliárd forint veszteséget halmozott fel. Ennek ellenére negyvenöt dolgozójának összesen 237 millió schillinget, azaz 4,7 milliárd forintot fizetett ki a pénzintézet, végkielégítés címén. A CW Bank korábbi vezetőinek feltételezhetően hanyag gazdálkodását az osztrák rendőrség, valamint az Országgyűlés, a botrány miatt alakított bizottsága is vizsgálta. A munka után a testület javasolta, hogy a legfőbb ügyész a bűnügyi jogsegélyegyezmény alapján keresse meg az osztrák hatóságokat, kérjen információkat, hogy szükség esetén büntetőeljárást lehessen indítani Magyarországon is. A felelősségre vonás elkerülte Surányit, bár a Nemzeti Bank elnökeként felelősséggel tartozott a leányvállalat működéséért. A jegybankelnök szerepvállalása és felelőssége miatt több tüntetést szerveztek.