A magyar és német katonákat nem holmi világhódító szándék vezette, hanem meg akarták állítani a kommunista gépezetet. Ezért álltak ellen oly’ páratlan hősiességgel a bolsevik előrenyomulásnak 1945 hősei épp úgy, mint 1956 forradalmárai. Ennek a hősi küzdelemnek az utolsó véres felvonása, 1945. február 11-én, 20 órakor indult a Budai várból. A védők maradéka, 40 ezer német és magyar katona kísérelte meg a lehetetlent, a KITÖRÉST. Közülük mintegy háromszáznak sikerült elérnie a német-magyar vonalakat Mány térségében.

A kitörő katonák többsége harcban esett el, mások az elfogás előtt öngyilkosok lettek, akik élve kerültek orosz kézre, azokat brutálisan és könyörtelenül kivégezték. Egy igaz és becsületes társadalomnak tisztelnie kell az igazságot, hazugságra csak nem igaz világ épülhet. Az igazságnak része az is, hogy a hősiesség és bátorság a túlerő ellen küzdő németeket, japánokat, magyarokat jellemezte, és büszkéknek kellene legyünk hőseinkre.

Szégyellni azt szégyellhetjük, hogy február 11. nem gyásznap, hogy ünnepnek, felszabadulásnak tekintik fővárosunk elestét. A Jobbik szerint állami keretek között is meg kellene emlékezni Budapest hős védőiről, akik 1944-45 telén egész Európát fenyegető bolsevik terror védőbástyái voltak.

Tisztelettel:

Takács Krisztián és Kolonics Zoltán
Győr-Moson-Sopron megyei Közgyűlés képviselői

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés