Az asszír szövetség

Néhány mezopotámiai forrás megőrizte a korai szkíta királyok nevét. Először Ispakaj, a nagy hódító nevét vésték agyagtáblákba, aki a Kr. e. 673-ban legyőzte a nagyhatalmú asszírokat. Ezt követően a vereséget szenvedett asszírok keresték az új hatalommal a szövetséget és Esarhaddon  király (Kr. e. 681-669) felajánlotta lányát az iskuzáknak, vagyis a szkítáknak. A nagy hódító fiának, Partatuának előkelő feleséget szerzett. Egy régi felirat tanúsága szerint Esarhaddon döntése előtt megkérdezte Samas istentől, hogy vajon akkor a szkíták megtartják-e szavukat? Az istenség valószínűleg igenlő választ adott és a szövetség megköttetett. Nem tudjuk, hogy csak házassággal vagy vérszerződéssel pecsételték meg a megállapodást. Annyi azonban tény, hogy a szkíták betartották szavukat és nem támadtak ellenük, inkább más népek rovására terjeszkedtek. Sőt, új szövetségesükkel együtt a szkíták Ninivénél legyőzték a médeket és átvették a hatalmat az elő-ázsiai térség felett.

Partatua városa

Ispakaj Kr. e. 670. körül meghalt, így fia, Partatua vette át a hatalmat. A szkíta uralkodó egy hatalmas fővárost kezdett el építeni, melyet Szakkiznak neveztek el. A kutatók szerint a település a szkíták nevét rejti magában. Ennek az ősi városnak a romjai ma is láthatók a hasonló nevű város délkeleti részén. Egy nagy dombon, 4 hektáron nyújtózik el. Falai között feliratok is maradtak, melyeket hettita ékírással íródtak, de szkíta nyelven. Az ősi fővároshoz közel, alig 25 mérföldre Zivije nevű településen gazdag kincsleletre bukkantak, melyet a szkíták és az asszírok munkáinak véltek. Ghirsman szerint a kincs egyik része a szkíta mesterek munkája, de voltak benne asszír remekművek, melyet talán Esarhaddon lánya hozománya lehetett. Az aranykincsek között a régészek találtak egy uralkodói szobrot, melyben a régészek Partatuát vélték felismerni.

Madüész hódítása

A források alapján úgy tűnik, hogy Partatua király birodalomépítő volt és a hódításokat fiára, Madüészre hagyta, aki Kr. e. 653-ban az asszírokkal közösen legyőzte a médeket és a szkítáktól délre fekvő területeket 28 évig uralmuk alatt tartották. Miután biztosították a hátukat, a kimmerek nyomába eredt nyugaton, akik megszöktek előlük és nem akartak behódolni Ispakajának. A nagy szkíta sereg megindult Kappadókiába, ahol kimmerek ezrei találtak új hazára. Kiterjesztették fennhatóságukat egészen a Halüsz-folyóig. Ezután Palesztina és Egyiptom ellen indultak, de I. Pszamtik fáraó gazdag ajándékokkal távol tartotta őket a Nílus-deltától.

OB