Szkíták a Krímben

A Kr. e. 2. században a Fekete-tengerbe benyúló Krím-félsziget a szkíták egyik központjának számított. A görögökkel folytatott kereskedelemben meggazdagodott szkíták fényes városokat és erődöket emeltek a mai Ukrajna területén. A király fővárosából, Neapoliszból irányította a Fekte-tenger vidékének kereskedelmét, érmét veretett és kiterjesztette uralmát a Dnyeper-menti szkíta vidékekre.

Feleségül vette a boszporoszi király lányát és ezzel elejét vette az ellenségeskedésnek. Az uralkodó bőven válogathatott utódokban, hiszen feleségeitől állítólag nyolcvan fia született.
 
Egységben az erő

Talán még nem felejtettük el azt az ősi magyar szokást, amikor a háziasszony karácsonykor felvág egy almát és annyi részre sztja fel, ahányan az ünnepi asztalnál ülnek. Ez a szertartás a család és a nemzetség összetartását jelképezte. A magyar szokás eredete a szkíta-hun időkig nyúlik vissza. A nagy uralkodók mindig összefogásra és egységre tanították fiakat. Plutarkhosz úgy értesült, hogy amikor a nagy szkíta király, Szkilurusz közeledni érezte utolsó óráját, összehívta mind a nyolcvan fiát. Átadott nekik egy köteg gerelyt és megparancsolta, hogy törjék el azokat. A fiúk megpróbálták eltörni a köteget, de senkinek sem sikerült. Akkor az apa egyenként adta kezükbe és úgy már könnyedén el tudták törni azokat. Akkor Szkilurusz elmondta őseitől hallott bölcsességet, miszerint ha fiai összefognak, akkor erősek lesznek és soha senki nem tudja őket legyőzni, de ha veszekednek és széthúznak, akkor egyenként könnyedén legyőzetnek.

OB