Gabala történetét eddig csak a Kr. e. 3. századtól számították, amikor a Kaukázusi Albánia fővárosa lett, illetve a helyi kutatók arra voltak büszkék, hogy amikor a pártus Árszak-családból származó Urnajr király a 4. század elején államvallássá tette a kereszténységet, akkor Gabalát tette meg a település vallási központjának.

A feltáró régészek az ősi várost az Uruk-Lejlatepei kultúrához sorolták be, melynek emlékeit elég széles körben fedezték fel a Kaukázus déli peremén. A lejlatepei-kultúra emlékeit eddig Agdamban, Tovuzban és Gazakban találták meg, de az ország északi régióiból nem kerültek elő ilyen szenzációs leletek. A most megtalált város azonban egyedülállónak számít egész Északnyugat-Azerbajdzsánban. Az azerbajdzsán régész úgy véli, hogy ez a lelőhely sok eddig megválaszolatlan kérdésre választ adhat.

Lejlatepe: szkíta kapcsolat?

Még a szovjet időben, az 1980-as évek elején végzett ásatásokon azerbajdzsán és orosz régészek az akkor még Azerbajdzsánhoz tartozó Karabahban, Lejlatepe település közelében rézkori műveltség nyomait fedezték fel. Később ugyanott építészeti emlékek is a felszínre kerültek, melyek jelentősen eltértek a Dél-Kaukázus hasonló korú leleteitől. Ezeket a régészek a lelőhely nevéről lejlatepeinek nevezték el és az Észak-Mezopotámiában virágzó ubajdi és az uruki kultúrával rokonították, melyek a Kr. e. 4. évezredben virágoztak. Nagyon valószínű, hogy a most feltárt azerbajdzsán központot is a Folyóközből északra - a gazdag fémlelőhelyekre - vándorolt törzsek alapították. Nyugat-Azerbajdzsánban gázvezeték építése közben az elmúlt évtizedben sok hasonló település nyomai bukkantak elő a föld alól. A legjelentősebb Böjük Kaszik, Pojlu és Agilidara, Szojugbulagban viszont egy rézkori temetőt találtak. Az ősi civilizáció meglétének híre számos kutatót csábított a Kaszpi-menti országba, hogy a Kaukázus és a Közel-Kelet kulturális, gazdasági és etnikai kapcsolatait tanulmányozzák. A régészek és történészek egyik csoportja úgy véli, hogy a Kaukázus északi részén megtalált majkopi kultúra szoros kapcsolatban állt a mezopotámiaival, mások azonban még nem tartják elégségesnek a bizonyítékokat.

Ez a tudományos felvetés számunkra is lényeges, hiszen a Kr. e. 4-3 közé datál majkopi kultúrában fedezhetők fel a szkíta állatstílus első jelei.

OB