A Prospero gyűjteménynek elnevezett kollekció egy magángyűjtőnél hevertek 1960-tól egészen 1991-ig. Paul Hill, ókori görög érme szakértője úgy jellemezte ezeket a kincseket, mint a miniatűr művészet remekműveit. Az alkotásokon feltűnik Minotaurusz, Nagy Sándor, valamint görög istenek és mitológiai lények. A gyűjtemény darabjai a hellenisztikus görög részekről származnak, Makedóniától egészen Pakisztánig. Hill szerint a pénz előzetes becslések alapján 650 ezer dollárt ér, de az aukción az értéke elérheti az egymillió dollárt, ami annak köszönhető, hogy a világgazdasági válság miatt sokan pénzüket régi érmékbe fektetik.

Az aranypénz értéke

A gyűjtemény legértékesebb darabja egy arany sztatér, melynek előlapján egy bajszos-szakállas szkítát fedezhetünk fel, a hátlapján pedig egy szárnyas griffmadár látható. Erről a különleges érméről a katalógus azt írja, hogy „minden kétséget kizáróan ez a legnagyszerűbb ókori görög aranypénz.” Vajon a szakállas szkíta és a griffmadár vajon a görögökhöz kötődik?

Keleti aranybányák

A görög félsziget nem bővelkedett ásványkincsekben, ezért az ókori hajósok messzi tájakra vándoroltak el, hogy jó minőségű aranyat és ezüstöt találjanak. Egyik célpontjuk az ásványkincsekben hihetetlenül gazdag Kaukázus volt, melyet szkíta népek tartottak fennhatóságuk alatt. A görögök onnan szerezték be az értékes nemesfémeket. A görög regék beszámoltak az első expedíciókról, amikor elhozták az „aranygyapjút”, vagyis ráleltek a fő aranylelőhelyre Kolkiszban, a mai Grúzia és Abházia területén. Később, a Kr. e. 5. században Hérodotosz arról mesél, hogy a Ripej-hegységben, vagyis a Kaukázusban élnek az aranyat őrző griffek.

Kercs kincse

A lüdök után, a Kr. e. 6. századtól a görögök is megkezdték a kör alakú pénzek verését, előbb a távoli, fekete-tengeri és kisázsiai gyarmatvárosokban, majd később az anyaországban is. A legtöbb helyen bronz és ezüst érmék voltak forgalomban és csak a leggazdagabb városok tudtak aranypénzt kibocsátani. A fent említett, aranyérme valahol a Fekete-tenger partján készült, valószínűleg Panticapaeumban, a mai Kercsben, a szkíta-görög érintkezés egyik fontos helyszínén. Ahogyan fent említettem, az aranypénz egyik oldalán egy szakállas szkíta férfit vehetünk szemügyre, a hátlapon pedig szárnyas griff látható. Ez a mitikus állat, vagyis az arany griffmadár mai napig Kercs város jelképének számít. A területen élt szkíták kurgánjaiban hatalmas mennyiségű aranykincset halmoztak fel, nm véletlenül nevezte ezt a területet Hérodotosz a királyi szkíták központjának. Elképzelhető, hogy az érmét esetleg a szkíták verték és a görögök is használták a kereskedelmi forgalomban lévő aranyérméket? Mivel nincs felirat az érmén, ezért az akár a szkíta mesterek alkotása is lehetett.

A görög aranypénz

A görögöknél nagy mennyiségű aranypénzek csak a Nagy Sándor halála után megalakuló, úgynevezett hellenisztikus államokban terjedtek el. A makedón hadvezérek és helyi arisztokraták szövetsége révén nagy uralkodó dinasztiák jöttek létre, akik néhány száz évig irányítottak egy-egy nagy térséget. Az első nagyméretű aranypénzeket a gazdag közép-ázsiai baktriai görög király verette. A Kr. e. 2. század első felében I. Eukratidész saját magát is megörökítette azokon. Az ő példáját követték a közel-keleti és az egyiptomi hellenisztikus uralkodók is.

OB