Szenzációs lelet

A pecsét korát a szakemberek Kr. e. 2500-2000 közé helyezték és az érett harappai műveltség egyik különleges tárgyának azonosították. A majdnem négyzet alakú pecsét jobb oldala kicsit törött, de szerencsére a rajta lévő kőszáli kecske alakja majdnem érintetlenül maradt ránk. Az állat kidolgozása művészi munkára vall. A Pakisztánnal határos indiai Pundzsab-tartomány emlékeit feltáró régészeti expedíció vezetője, Farzand Masih nemrég kezdte meg az ásatást a környéken. A régész azt mondta, hogy ez a felfedezés új távlatokat nyit a kutatók számára. A régészek feltett szándéka, hogy alaposan feltárják a Hakra-folyó völgyében található ősi településeket, ami óriási feladat a mostoha időjárási körülmények miatt. Az idő viszont sürgeti őket, meg szeretnék előzni a kincskeresőket, akik rendszeresen fosztogatják az ősi emlékhelyeket, hogy az ott talált tárgyakat a feketepiacon értékesítsék.

Települések sora

A régészek már több helyszínen végeztek kutatást, ahol terepen heverő töredékeket gyűjtöttek össze, azok bizonyítják a harappai települések jelenlétét Kr. e. 3300-tól egészen Kr. e. 1300-ig.

Masih elmondta, hogy Deravari erőd melletti kolisztáni sivatagot is átfésülik. A második világháború alatt már Stein Aurél és Henry Field is végzett ezen a területen kutatásokat. 1974-1977 között folytatták a megkezdett ásatásokat és összesen 424 települést azonosítottak be egy 24-32 kilométer hosszú szakaszon, a Hakra-folyó mentén. A folyót a védikus szent iratok Sarasvatinak, vagyis mocsaras helynek nevezték.

Dravida népek

A Harappai civilizáció nagyon magas fejlődési szintet ért el, kapcsolatot tartott a mezopotámiai kultúrákkal és a Perzsa-öböl menti Elámmal. Arról még vita folyik, hogy vajon a kereskedelemnek köszönhető-e olyan sok közös mitológiai és anyagi kultúrabeli hasonlóság a két térség között, avagy egy népcsoport terjesztette-e azokat szét? Szergej Tolsztov, a közép-ázsiai ősi városok feltárója úgy vélte, hogy az Indus-völgyi civilizációhoz köthető törzsek kultúrája megtalálható Közép-Ázsia régészeti leleteiben, akik hurri néven jelennek meg Mezopotámiában. A haparrai műveltséget a ma Dél-Indiában élő dravida népek ősei alakíthatták ki, akik eredetileg Közép-Ázsiában éltek. Sok nyelvész, Szentkatolnai Bálint Gábor nyomán úgy véli, hogy a dravidák szkíta népek voltak, akik fokozatosan délre vonultak és megszállták az Indus termékeny völgyét. Az ókor folyamán nemcsak ők, hanem utódaik, így szakák, kusánok, hunok, türkök, majd a mongolok is fontosnak tartották megszerezni a pundzsábi Öt-folyó vidékét, valószínűleg vissza akarták szerezni egykori területüket.

OB