Sajnos, idehaza alig értesülünk keleti rokonnépeink területén feltárt ősi városokról, melyek jóval a görög-római kor előtt virágoztak és gyakoroltak hatást a Földközi-tenger környékén élő népekre. A harcias hettiták, akikben sokan még az „indoeurópai” népek elődjét látják, más elméletek mezopotámiai hatást mutattak ki. Nem elképzelhetetlen, hogy a harcias népeknek valami közük lehet a későbbi sztyeppei népekhez, állami jelképrendszerük, anyagi és szellemi műveltségük számos eleme ezt valószínűsíti.

Eredményes munka

A törökországi Nigde tartományban, Dél-Kappadókia egyik eddig kevésbé kutatott részén már évek óta folytat ásatásokat egy olasz-török régészeti csoport. A környéken már az 1950-es években az olasz Páviai Egyetem munkatársai végeztek feltárásokat, de a mostani lelőhelyre, Kinik Höjükre nem fordítottak figyelmet. Lorenzo D’Alfonso, a Páviai Egyetem munkatársa, az expedíció vezetője nemrégen egy sajtókonferencián ismertette az eddigi eredményeket. A szakember elmondta, hogy a Kinik Höjük melletti dombok között már a korai bronzkorból tártak fel értékes emlékeket. A terület a Kr. e. 16. században a hettita királyságé vált, majd a Kr. e. 1. évezredben a hettiták örökösei népesítették be a környéket. Az új leletek napvilágra kerülése megcáfolja azt a feltételezést, miszerint az ókor egyik rettegett harcosai hirtelen eltűntek volna a történelemből, a régészeti emlékek alapján sokkal valószínűbb, hogy az uralkodói dinasztia tagjai a hettita területeken kis királyságokat alapítottak.

Tuvana rejtelmei

A korai hettita feliratokban feltűnt egy Tuvanuva név, mely a birodalom egyik hercegsége volt. Ezt a Kr. e. 8. században már önállóan Tuvana államnak emlegetik főleg a szomszédos asszír források, de néhány éve a környékről helyi feliratos kövek is előkerültek, azokat hettita jelekkel vésték a közeli sziklákba. Egyes feliratok a királyok dicsőségét hirdették, míg mások nagyon praktikus célt szolgáltak, vagyis az utazókat irányították el a környező települések felé. A történészek között abban egyetértés van, hogy Tuvana egy kis ütközőállam volt Asszíria és Frígia között, abban vitatkoznak, hogy meg tudta-e őrizni függetlenségét és csak csatlakozott a Tabal törzsszövetséghez, vagy pedig valamelyik szomszédja befolyása alatt állt-e. D’Alfonso elmondta, hogy a királyság nagyon gazdagnak számított, erre utalnak a főváros méretei is. Az ókori állam emléke kitörlődött az emlékezetből és ennek köszönhetően a környéket senki sem bolygatta meg. Kinik Höjük melletti város feltárása igazi kihívást jelent a régészeknek, mely talán a római-kor előtti Anatólia történetének egyik leghatalmasabb települését rejtheti: a legóvatosabb becslések alapján is 24 hektáron terült el, de a szakemberek nem tartják valószínűtlennek, hogy akár 81 hektáron is lehetnek ősi romok. A 2010-ben elvégzett földtani vizsgálat során megtalálták a fellegvár falait és az épületek maradványait. A falat elkezdték feltárni, melynek magassága elérte a 6 métert.

Kelet-nyugati átjáró

Dél-Kappadókia több szempontból is kiemelkedő helynek számított. A környékben gazdag érclelőhelyek sorakoztak, köztük vasbányák, ahonnan már a hettiták is kinyerték ezt az értékes fémet. Másrészt nagyon jó helyen alakult meg, közvetlenül a „ciliciai kapu” mellett, amely az ókor egyik legfontosabb átjárója volt, a vámokból és egyéb kereskedelmi szolgáltatásokból hatalmas bevételekre tettek szert.

OB