Déli terjeszkedés

A zsong (rong) nép feltűnik Szima Csien krónikájának hunokról szóló fejezetében, ami arra utal, hogy ők is beletartoztak az északi lovas népek szövetségi kereteibe. A most feltárt sír néhány szerkezeti eleme hasonlóságot mutat a későbbi hun sírokkal, ami megerősíti a kínai feljegyzések pontosságát. A Közép-Kínában talált szenzációs lelet azt jelzi, hogy a zsongok az Ordosztól délre fekvő területeket is uralták és a régi határ majdnem a Csin fejedelemség fővárosánál, Hszianjangnál húzódott.

Feltárási munkálatok

Senhszi Tartomány Régészeti Intézetének szakértői tavaly óta módszeres feltárást végeznek Csaitou falu környékén, hogy ott feltárják a Hadakozó Fejedelemségek föld alatti emlékeit. Ez a vidék kiemelten fontos védelmi terület volt a Csin és Vej államok számára, a kínaiak sokszor ott próbálták meg feltartóztatni az északi, hun törzsek áradatát. A munkálatok 2011 áprilisában kezdődtek, jelenleg 90 sír, 2 lovat rejtő gödörsír, továbbá egy négyzet alakú mélyedés értékeit hozták felszínre. Utóbbiban egy rövid, 40 centiméteres dárda hegy feküdt, amelyet talán kultikus céllal helyeztek el. A két lovat rejtő gödör felkeltette a régészek figyelmét, mely a nagy sírhoz közel feküdt.

Háromféle sír

A temető a Luo-folyó medencéjében található. Mindegyik gödörsíros elrendezésű és a legtöbbet kelet-nyugati irányba tájoltak. 13 sír viszont észak-déli tájolású, de azok a temető szélén helyezkedtek el, elképzelhető, hogy az ott nyughelyet kapott emberek a túlvilágon is őrző feladatot láttak el. A halottak fejét keletre fordították, a felkelő Nap irányába és mindenkit hanyatt fekve helyeztek örök nyugalomra. A legtöbb sírban a régészek fa koporsó nyomait találták meg: néhányban csak egyetlenegy volt, máshol –az előkelőknél - belső és külső rétegről is beszélhetünk. Hasonló temetkezési mód a Mongóliában élt északi hunok között is elterjedt volt, de a mi Attilánkat is több rétegű koporsóba helyezve temették el. Másik fontos szerkezeti elem a gödörsírokban fellelhető kamrák, néhány, nagy sírban ugyanis több elágazást is találtak. Érdy Miklós korábban Pekingtől északra látott hasonló zsong sírt, amely nem más volt, mint a padmalyos temetkezés egyik korai előfordulása. Elképzelhető, hogy ebben a temetőben is hasonló padmalyokat alakítottak ki. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy ez a temetkezési mód csak a hunokra és a magyarokra volt jellemző.

Mellékletek

A feltárási területen belül ezerféle temetkezési tárgy bukkant elő, ezek között vannak jó minőségű kerámiák, valamint bronzból, csontból, vasból, jádéból, kagylóból valamint féldrágakövekből készített használati- és luxuscikkek, valamint fegyverek és lószerszámok. A temetőben talált bronzedényeknél a régészek kínai hatást véltek felfedezni, holott a bronzüstöket és magát a fémöntés technikáját maguk a kínai államok tanulták meg északi, hun szomszédjaiktól. A temetőből egyébként sok régi pénz került elő, mely a keleti, Vej állammal való szoros kereskedelmi kapcsolat meglétét sejtetik. A bronztárgyak közül sok lószerszámot, ékszert, tükröt, fegyvert azonosítottak be, néhányon a szkítákra és hunokra jellemző állatküzdelmi jelentek figyelhetők meg.

Előkelők és közrendűek

A temetőben ugyanúgy eltemették a közrendűeket, mint az előkelőket, a sírok elrendezésében a társadalmi rang fontos szerepet játszott. A legkisebb méretű gödrök a temető szélén helyezkedtek el, azok a közrendűek nyughelyei voltak, akik mellé néhány bronzdíszt és kerámiát helyeztek. Beljebb, közepes méretű sírokban a zsongok elit alakulatainak harcosai kaphattak helyet. Koporsójuk tetejére marha, juh és ló fejek kerültek, ugyanezt az áldozati tor nyomait megtaláljuk a társadalom vezetőinek nyughelyénél is. A legnagyobb sírokban a törzsfő és családja kapott helyet, ott már finom luxuscikkek, jáde és kagyló tárgyak került elő, de díszes, mívesen megmunkált lószerszámok és áldozati üstök sem számítottak ritkaságnak.

OB