A témáról kiadott közlemény szerint a pontosan 495 184 000 eurót a jövő januártól hatályos kötelezettségvállalásokból függesztik fel. A bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékáról, az összes kötelezettségvállalás 29 százalékáról van szó.

A közlemény szerint a mindeddig példátlan lépés "az Európai Bizottság Magyarországnak szóló ismételt figyelmeztetéseit követi, hogy fokozza erőfeszítéseit a túlzott államháztartási deficit befejezésére, valamint a megfelelő lépések elmaradását".

A bizottság emlékeztetet arra, hogy januárban már megállapította a hatékony lépések hiányát Magyarország részéről, és javasolta a túlzott deficit miatti eljárás felgyorsítását, amit a pénzügyminiszteri tanács el is fogadott.

Olli Rehn pénzügyi biztos a közlemény szerint azt hangoztatta, hogy a javaslatnak "erős ösztönzőnek kell lennie Magyarország számára, hogy ... megfelelő makrogazdasági és pénzügyi feltételeket hozzon létre annak érdekében, hogy biztosítsa a kohéziós alapból származó források hatékony felhasználását". Hozzátette, hogy "most a magyar kormánynak kell cselekednie, mielőtt a felfüggesztés életbe lép".

Magyarország a bizottság előrejelzése szerint jövőre is átlépi a 3 százalékos deficithatárt - emelte ki Rehn.

Johannes Hahn, a regionális fejlesztésért felelős biztos kiemelte: "a bizottság javaslata arányos, és lehetővé teszi, hogy az alapból továbbra is támogassanak beruházásokat, miközben Magyarországnak esélyt és időt ad, hogy rendezze a helyzetet".

A bizottság emlékeztetett a kohéziós alapra vonatkozó uniós szabályokra, amelyek szerint, ha valamely kedvezményezett tagállamban túlzott költségvetési hiány áll fenn, és az erről "kiadott tanácsi ajánlást az érintett tagállam részéről nem követte eredményes intézkedés, az alapból az érintett tagállam részére tett kötelezettségvállalások teljes vagy részleges felfüggesztéséről határozhat, a felfüggesztésről szóló határozatot követő év január 1-jei hatállyal".

A szabályok szerint "ha a Tanács megállapítja, hogy az érintett tagállam megtette a szükséges kiigazító intézkedést, késedelem nélkül határoz az érintett kötelezettségvállalások felfüggesztésének megszüntetéséről" is.

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára még kedden az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy meggyőződése szerint a gyakorlatban nem fog sor kerülni arra, hogy Magyarország ne férjen hozzá a kohéziós alaphoz. Jelezte, hogy a kormány már most tavasszal, a szokásos módon elkészítendő konvergenciaprogramban és nemzeti reformprogramban, ősszel pedig a jövő évi költségvetésben megfelelő lépésekkel reagálni fog az uniós elvárásokra. Leszögezte, hogy Magyarország képes lesz a hiányt az előírt szint, a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alatt tartani.

A kormány válasza:

A kormány gazdaságpolitikájának alapja a költségvetési egyensúly helyreállítása melletti szilárd elkötelezettség, melyet következetesen érvényesíteni kíván. A kormány célkitűzése, hogy az államháztartás hiánya tartósan a GDP három százaléka alatt maradjon, és évről évre folyamatosan csökkenjen. Mindezt strukturális intézkedésekkel kívánja elérni - közölte a kohéziós alapok befagyasztásáról szóló brüsszeli döntés után a Nemzetgazdasági Minisztérium.

A Széll Kálmán-terv alapján készült konvergencia-program, valamint a 2011. december hónapban elfogadott 2012. évi költségvetési törvény az államháztartás uniós módszertan szerinti 2012. évi hiánycélját a GDP 2,5 százalékában határozta meg. Ezt a hiánycélt a kormány minden körülmények között biztosítani kívánja - olvasható a közleményben.

Tekintettel arra, hogy a nemzetközi pénzügyi válság korábban prognosztizált időszakának elhúzódására lehet számítani, a kormánynak minden eszközt meg kell ragadnia annak érdekében, hogy a válság következményeit előrelátó módon kezelje és a kitűzött államháztartási hiányt ne lépje túl.

A kormány által elfogadott 1036/2012. (II. 21.) határozat, amely a 2012. és 2013. évi költségvetési hiánycél biztosításához szükséges további intézkedéseket tartalmazza, hozzájárul ahhoz, hogy a kormány a nemzetközi válság közepette is - érdemi tartalékok megőrzése mellett - kivédje a költségvetési hiánycélt veszélyeztető külső kockázatokból eredő hatásokat.

A kormány ezen határozatával a 2012. évi költségvetés végrehajtását erősíti meg - vagyis nem kiigazítást hajt végre, annak elfogadott irányán nem változtat.

A határozatban szereplő, a kormány irányítása alá tartozó fejezeteknél elrendelt beszerzési tilalom és ennek feloldására vonatkozó engedélyezési eljárás nem új intézkedés, ezt a tavaly elfogadott 1316/2011 (IX. 19.) számú kormányhatározat mind tartalmát, mind eljárását tekintve azonos módon írta elő - zárul az NGM közleménye.

(MTI)