Feltáruló város

Bilszk falu Ukrajna szívében fekszik, a 20, század elejéig a poltavai körzet egyik kis települése volt a Vorszkla-folyó partján. 1906-ban Gorodcov orosz régész felfedezte a folyó melletti ősi várost. 1958 és 1976 között megindultak a feltárások és kiderült, hogy ez ősi szkíta metropoliszra bukkantak. Az első szkíta házak már a Kr. e. 7. században álltak, majd a város folyamatosan terjeszkedett. Közel négyszáz éven át virágzott és csak a Kr. e. 3. évszázadban néptelenedett el. Az antik források a gelonuszok városának nevezték.

Fejlett földművelés

A négyezer hektárra kiterjedő város egy külső és egy belső részből állt, az előkelők pedig a fellegvárban éltek. A település köré falat húztak, mely elérte a 33 kilométer hosszúságot, emellé még egy mély árkot is ástak, így kettős erőddel védték magukat a külső behatolók ellen. A régészek azt feltételezik, hogy a külső részben folyt a pásztorkodás és a mezőgazdasági termelés. A településen földművesek és kertészek is éltek, így valószínűleg a mezőgazdasági eszközökre és a gabonafajtákra vonatkozó kifejezéseket nem a kései szlávok, hanem már a szkíták teremtették meg, amelyet később más népek megörökölték. Az a nyelvészeti dogma, miszerint mi a szlávoktól tanultuk a mezőgazdaságot, a szkíta városok fejlett mezőgazdasági kultúrájának feltárulta után már nem tartható.

Ipari központ

Szkíta őseink mesterei voltak a fémfeldolgozásnak. A csodálatos aranytárgyakat, a mindennapi eszközöket, sőt még a fegyvereket is állandó településen készítették. Bilszk melletti szkíta településen fejlett kohászatra utaló nyomok is előkerültek, a régészek öntödéket, valamint kovácsműhelyeket azonosítottak be a kézműves negyedben, ezen kívül fazekasok és takácsok is helyet kaptak. A Vorszkla-folyó partján a szkíták kikötőt alakítottak ki, hogy a megtermelt javakat hajóval elvigyék a Fekete-tenger parti városokba és eladják azokat a görögöknek. A forrásokból jól ismert, hogy a hellének a szkítáktól importálták a gabonát, valamint egyéb mezőgazdasági terméket.

Temetői tor

A városon kívül az ukrán régészek rábukkantak a szkíták temetőire. Eddig közel ezer sírt azonosítottak be, melynek feltárása még mindig tart. Annyit már sikerült kideríteni, hogy a síroknál ugyanúgy tort tartottak, mint a mai ukránok, ahol őseink gabonát és húsfélét ajánlottak fel az elhunyt ősök szellemének. Felfedezték, hogy fából áldozati helyeket tákoltak össze, hogy ott imádkozzanak isteneik számára. A szertartás egyik legfontosabb kelléke az emberi koponyából készített csésze volt. Néprajzi párhuzam alapján megkockáztathatjuk, hogy a mívesen megmunkált csészéből közösen ittak a tor alatt, hogy ezzel is erősítsék az összetartozás érzését.

OB