Az „ismeretlen” lüdök városa
barikad.hu 2012.03.05. 11:57
Török régészek francia szakértők bevonásával újra ásatást folytatnak Xanthos ősi lüd városban. A dúsgazdag kisázsiai nép eredete máig megosztja a tudományos közvéleményt.
A kutatásban részt vesznek a Bordeaux-i Egyetem szakemberei. Az intézmény régészei közel 60 éve át dolgoztak az ásatási helyszínen. Legelőször brit régészek egy csoportja kezdte meg a munkálatokat 1838 és 1842 között és a földből sok szobrot, domborművet, épületmaradványt ástak elő, de előkerültek előkelő sírok és feliratok is. A leleteket azonnal Angliába szállították és azokat a British Museumban lehet megtekinteni.

Ősi város
Xanthos város a közeli folyóról kapta a nevét. A hihetetlen gazdagságáról híres lüdöket sokszor támadták meg idegenek. Legelőször a perzsák hódították meg őket, majd Athén és szövetségesei fosztogattak a környéken. A Kr. e. 4. században Nagy Sándor vezette arra katonáit, később a rómaiak is szemet vezettek a kiváló adottságú településre. A romváros egyébként a mai Kinik falu közelében fekszik. A nyugat-anatóliai partoknál fekvő település a lüdök kései fővárosa volt, virágzását a Kr. e. 2. századra teszik. Az ókori város 1988 óta szerepel az UNESCO Világöröksége része listán.

A várost sok antik görög és római szerző említi. Strabon például megemlíti, hogy ez a város a Kr. e. 1. században a legnagyobbnak számított Lüdiában. Hérodotosz és Appian pedig leírják, hogyan győzte le a lüdöket a perzsák szolgálatába állt méd Harpagus Kr. e. 540. körül. A két antik író szerint a perzsák Kisázsiában legyőzték az ellenük felsorakozott kis létszámú lüd sereget, akik Xanthos felé menekültek és visszavonultak a városba. A lüdök lerombolták városukat, megölték asszonyaikat és gyerekeiket és szolgáikat és egy végső rohammal támadtak a perzsáknak. Állítólag majdnem mindenki meghalt, kivéve az a nyolcvan családot, akik rejtélyes módon eltűntek az ostrom idején.
Héraklész gyermekei
A lüdök eredetéről elég sokféle elmélet létezik. A nyelvészek az ősi „indoeurópai” nyelvek anatóliai csoportjába sorolták be őket. Mások az anatóliai nyelvek „luvi” ágába helyezték, a trójaiakkal együtt. A történeti forrásokból annyi bizonyos, hogy a lüdök a harcias hettiták utódai voltak, akik a Kr. e. 12. században emelkedtek fel és továbbvitték Kisázsia ősi, bronzkori örökségét. Egyes ókori történetek a krétai Minosszal való rokonságukat emelték ki. Szerepelnek a trójai háborúban, ahol a betolakodó görögök ellen harcoltak. Homérosz és Hérodotosz szerint a lüdök eredeti neve méión volt, később királyuk neve után nevezték el őket lüdöknek. Az antik történetírók úgy értesültek, hogy a lüdök a szkíta Héraklész fiától, Alkaiosztól származtak és majdnem ötszáz éven keresztül uralkodtak a kisázsiai térségben. A bibliai forrásokban a lüdök mint híres íjászok és kiváló harcosok szerepelnek, másik jellegzetes fegyverük a kétélű bárd volt.
Az etruszk kapcsolat
Nem hagyhatjuk figyelmen kívül az etruszkok és a lüdök kapcsolatát, mely valószínűleg hosszú évszázadokra nyúlik vissza. Hérodotosz azt állította, hogy az etruszkok Lüdiából származtak, akiket Türrhénosz, Lüdusz testvére vezetett az új hazába. Az etruszk származású Vergilius később hőskölteményében, az Aeneiszben szintén megerősíti ezt a hagyományt.
OB
|